Az Antall-kormány brüsszeli nagykövetének napi feljegyzéseiből összeállított kötet nem pusztán a rendszerváltozás időszakának nosztalgikus megidézése, hanem tanúságtétel a 21. század kihívásai közepette: Magyarország ezer éve a Nyugathoz tartozik – fogalmazott az egybegyűlteket köszöntve Prőhle Gergely. Ezt bizonyították az 1990-ben történtek, amikor egy keleti birodalom szorításából szabadulva a nemzet európai színvonalú küldötteket tudott felmutatni az állam vezetésében és külképviseletein. E kiváló szakemberek egyike volt Granasztói György.
A történész kezdetben csak a magyar–belga kapcsolatokért volt felelős, ám rátermettsége okán – a miniszterelnök személyes kérésére – idővel mind az Európai Gazdasági Közösség, mind a NATO és hazánk viszonylatában ugyancsak meghatározó szerepet töltött be, hangsúlyozta Kodolányi Gyula, Antall József miniszterelnök egykori tanácsadója. Ismertette továbbá a szerző polgári értékeket átmentő családi hátterét, valamint azt a nagyhatalmi politikától korántsem függetlenül formálódó akadémiai közeget, amely a 70-es évektől kezdve lehetővé tette fiatal magyar kutatók nyugati egyetemekre, intézetekbe való kijutását, szakmai összeköttetéseik kiépítését. Antall József nem véletlenül választott számos diplomatát az állomáshelyek kultúráját alaposan ismerő bölcsészek közül – így került Szávai János Párizsba, Szörényi László Rómába, Erdődy Gábor Berlinbe, Gergely András pedig (egy dél-afrikai kitérő után) Hágába. Granasztói Györgyhöz hasonlóan ők is gyorsan alkalmazkodtak új feladataikhoz, és eredményesen képviselték Magyarországot a nemzetközi színtéren.
Édesapja hagyatékának sorsáról, a diktafonra rögzített napi jegyzetek kötetbe rendezéséről Granasztói Olga számolt be, és ígéretet tett arra, hogy az egyelőre lappangó részek előkerülése esetén azokat is közzéteszi.
Fejérdy Gergely köszönetet mondott Bácskai Istvánnak, a Gondolat Kiadó igazgatójának és kollégáinak a kiadvány gondozásáért és igényes kivitelezéséért. Alapítványunk tudományos igazgatóhelyettese a kiküldetés krónikájának kiegészítéseként vázolta a naplóból hiányzó időszak főbb eseményeit – amit az íráshoz fűzött utószóban részletesen kifejtett –, ezenfelül áttekintette névadónk és Granasztói György kapcsolatát, amely a brüsszeli időszakot is informálisan végigkísérte, amelyet a diplomata lemondásakor született levélváltással illusztrált.
A kor magyar külpolitikájának egyik legavatottabb ismerője, Jeszenszky Géza felszólásában hazánk NATO-hoz való viszonyát elemezte. A térség három és fél évtizeddel ezelőtt kialakult helyzetének geopolitikai veszélyeit és lehetőségeit számba véve emlékezett a rendszerváltás miniszterelnökéről és Antall József külpolitikai krédójáról.
A könyvbemutatót, amelyet a kiadó új, Gondolat Olvasó nevű helyiségében tartottuk, baráti hangulatú fogadás zárta.
