Kilencven évvel azután, hogy Habsburg Ottó kitűnő eredménnyel megvédte doktori értekezését a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemen, az egykori Alma Materrel közösen emlékeztünk meg névadónkról. Az idén alapításának 600. évfordulóját ünneplő neves nyugat-európai oktatási intézmény üzleti és közgazdaságtudományi karának közreműködésével – Steven Van Hecke professzor segítségével – 2025. október 9-én konferenciát szerveztünk, amelynek keretében bemutattuk Habsburg Ottóról szóló „Életút és örökség” című kiállításunkat is.
Az esemény helyszíne a város központjában, a Naamsestraat 69. szám alatt található történelmi Hogenheuvelcollege épületkomplexum volt. Ennek egy része már a 15. században is létezett, majd többször átépítették: a 18. század végétől a francia forradalomig papneveldének, 1805-től az 1980-as évekig fiú középiskolának adott otthont, míg az egyetem közgazdasági kara 1994 óta működik benne. Habsburg Ottó személyesen aligha járt a házban, ám gyakran elhaladhatott előtte.
Steven Van Hecke professzor, illetve a kar dékánasszonya, Sophie De Winne bevezető gondolatait követően Emmanuel Gerard emeritus professzor – a Politikatudományi Tanszék egykori vezetője (1993–2000), a Társadalomtudományi Kar dékánja (2003–2010), illetve a KADOC Vallás, Kultúra és Társadalom Dokumentációs és Kutatóközpontjának volt elnöke (2007–2017) – erre is emlékeztetett előadásában. Részletesen bemutatta a Leuveni Katolikus Egyetem működését az 1929 és 1935 közötti években, amikor Habsburg Ottó ott tanult. Kiemelte, hogy a magyar trónörökös doktori védése különleges eseménynek számított, mivel azt a rektor és több meghívott vendég jelenlétében tartották az egyetem legrégebbi épületében, míg évfolyamtársai egy kisebb zsűri előtt, zárt körben bizonyíthatták tudásukat. Gerard professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy Habsburg Ottó húga, Adelheid (Etelka) főhercegnő három évvel később, 1938-ban ugyanitt szerzett doktori fokozatott, ami szintén szenzációszámba ment, mivel akkor még nagyon kevés nő tanulhatott felsőoktatási intézményben – Leuvenben csak 1920-ban indult az első ilyen tanév.
Fejérdy Gergely, Alapítványunk tudományos igazgatóhelyettese Habsburg Ottó és Belgium közötti kötelékeket, valamint azt a folyamatot ismertette, amelynek során az egykori trónörökös 1979-ben, demokratikus választások útján, európai politikus lett, és két évtizeden át az Európai Parlament képviselőjeként dolgozhatott. Willem van de Voorde diplomata – hazája bécsi nagykövete 2014 és 2018 között – Ausztria és Belgium kapcsolatának történetéről tartott rendkívül alapos előadást. Lien Verpoest, a Leuveni Katolikus Egyetem történész oktatója nem tudott jelen lenni, így utolsóként az intézmény egykori hallgatója, a jelenleg az Utrechti Egyetemen tanuló fiatal történész kutató, Golo Vanden Eynde beszélt az európai egységet előmozdító mozgalmakról, kezdeményezésekről.
A szakmai-kulturális rendezvény jelentős érdeklődést váltott ki: számos diák, oktató, és két egykori európai parlamenti képviselő is volt a hallgatóság soraiban. A konferencia zárásaként Sophie De Winne dékánasszony ünnepélyes keretek között megnyitotta a kiállítást, amelyet a kar modern könyvtárépületének aulájában október 9. és 22. között tekinthetett meg a közönség. Az esemény a Leuveni Katolikus Egyetem jóvoltából fogadással zárult.
Alapítványunk külön köszönettel tartozik Steven Van Hecke professzornak és munkatársainak, továbbá Vörös Dánielnek, a Muzslay István jezsuita atya erőfeszítéseinek köszönhetően létrejött Collegium Hungaricum jelenlegi igazgatójának a technikai segítségnyújtásért. A megemlékezés nem csak Habsburg Ottó leuveni éveinek szellemi örökségét idézte fel, hanem egyben új alapot teremtett az Alapítvány és a Leuveni Katolikus Egyetem közötti jövőbeni együttműködéshez.
