Szükségek és lehetőségek között – Metternich 250

A Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete születésének századik évfordulóján az „Értékek és reálpolitika – Kissinger 100” című konferenciával tisztelgett az egykori külügyminiszter, nemzetbiztonsági tanácsadó és politikatudós előtt. A májusi tanácskozást 2023. október 26-án Kissinger egyik legfontosabb „hőséről”, Metternich kancellárról szóló beszélgetés követi, születésének 250. évfordulója alkalmából.

A kissingeri külpolitikai gondolkodás egyik legfontosabb forrásvidéke a klasszikus 19. századi európai diplomáciában keresendő. Számára a multipoláris nemzetközi rendszer megértésének történelmi alapját a kongresszusi Európa berendezkedése, az annak formálásához szükséges cselekvési mintákat és inspirációt pedig az azt kialakító szereplők politikai döntései és géniusza adta. Nem véletlen tehát, hogy az 1950-es évek elején a Harvardon megvédett doktori tézisének egyik főszereplője a Rajna-vidékről származó, de a Habsburgok dunai monarchiájában karriert csináló Klemens von Metternich kancellár volt.  S bár a párhuzam a 18–19. századi Európa és korunk kihívási között sokak számára meglehetősen furcsának és irrelevánsnak tűnt, Kissinger Metternich példáján keresztül felismerte, hogy a nagyhatalmak közötti erőegyensúly a tartós és stabil nemzetközi rendszer fenntartásának egyik legfontosabb feltétele, amely alapelvet később döntéshozóként is érvényesíteni igyekezett.

Habsburg Ottó, aki élete végéig szoros kapcsolatban állt Kissingerrel, és akinek mély történelmi, dinasztikus tapasztalatokon alapuló politikai meglátásaira mindig szívesen támaszkodott, maga is több alkalommal hivatkozott a metternichi rendezés tartósságára. Az egykori trónörökös írásaiban – a hidegháború geopolitikai realitásainak tükrében – többször is összehasonlítja a bécsi kongresszust és a jaltai rendezést. Előbbi jelentősége szerinte abban rejlik, hogy bár nem feltétlenül volt igazságos vagy méltányos, mégis minden szereplő legitimnek fogadta el. Habsburg Ottó hangsúlyozta, hogy míg az előbbi tartós békét teremtett azáltal, hogy minden felet tárgyalóasztalhoz ültetett, és az érdekek egyensúlyán alapuló megállapodásra jutott, addig az utóbbi csak több évtizedes globális bizonytalanságot hozott.

A kettős kerek évforduló kiváló alkalmat ad arra, hogy kiemelten foglalkozzunk Metternich kancellár külpolitikai eredményeivel, és megvitassuk, hogy elképzelései vajon mennyiben relevánsak egy olyan időszakban, amikor Európában hosszú idő után ismét geopolitikai kockázatokkal és fenyegetésekkel szembesülünk, s amikor „a szükséges és lehetséges összehangolásának művészete” – és egyáltalán: az érték-, illetve a célracionális politikai cselekvés összeegyeztethetőségének kérdése – ismét különös aktualitással bír. A beszélgetésen a téma magyarországi szakértői Bernd Posselttel, Habsburg Ottó egykori munkatársával, későbbi európai parlamenti képviselővel vitatják meg a metternichi örökség legfontosabb sarokpontjait és annak napjainkban is hasznosítható tanulságait.