Kevéssé ismert, hogy Habsburg Ottó nem csupán a politikai kérdések iránt mutatott komoly affinitást, és vált egyhamar az európai és világpolitika egyik meghatározó szereplőjévé, de a közgazdasági gondolkodás fejleményeit és a világgazdasági folyamatok alakulását is közelről figyelte. Szemléletét elsősorban az osztrák közgazdasági iskola kései generációinak képviselői alakították, majd az 1950-es években bekapcsolódott az általuk nagyban formált Mont Pelerin Society tevékenységébe is. Az egykori trónörökös és az osztrák iskola prominensei közötti nexus vizsgálata ugyanakkor nem csupán történeti szempontból figyelemre méltó: egyrészt lehetőséget nyújt annak megértéséhez, hogy az irányzat miként formálta a huszadik század második felének gazdaság- és társadalompolitikai irányvonalait, másrészt pedig értékes támpontokat adhat napjaink gazdasági kihívásainak megválaszolásához is.
Mindezek megvitatására Alapítványunk október végén rendezett bécsi eseménye vállalkozott, amelyre az Osztrák Iparszövetség (Vereinigung der Österreichischen Industrie) historizáló stílusban megtervezett Schwarzenberg téri épületében került sor. Érdekesség, hogy az iparosok érdekképviseletét ellátó szervezet vezetése és a Habsburg Ottó közötti kapcsolat évtizedeken keresztül meglehetősen szoros volt, hiszen nemcsak annak alapító elnökével, Hans Laudával, az ismert autóversenyző, Niki Lauda nagyapjával állt közeli kapcsolatban, hanem a hosszú ideig főtitkári pozíciót betöltő Herbert Krejcivel is.
Alapítványunk igazgatója, Prőhle Gergely megnyitójában névadónk gazdasági érdeklődését igyekezett kontextualizálni, és ezt az egykori politikus tágabb munkásságának tükrében bemutatni. Expozéjában két Habsburg Ottó által írt traktátusból idézett, amelyek az egyén és a szabad piac gazdaságban betöltött szerepének jelentőségét, továbbá a szubszidiaritás elvének fontosságát hangsúlyozták. Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország Ausztriába akkreditált nagykövete, aki nemcsak mint diplomata, hanem mint gazdasági szakértő is aktív résztvevője volt a rendezvénynek, köszöntőjében a rendezvény jelentőségét a magyar EU-elnökség versenyképesség-javító prioritásának összefüggésében értelmezte. Ezt követően Christoph Neumayer, az Osztrák Iparszövetség főtitkára személyes hangú bevezetőjében egy Habsburg Ottóval történt néhány évtizeddel ezelőtti találkozását idézte fel, amelyre egy olyan kötet bemutatóján került sor, amelynek szerkesztésében – Helmut Wohnouttal, az Osztrák Állami Levéltár főigazgatójával együtt – ő maga is tevékeny szerepet vállalt. A főtitkár egyúttal az osztrák iskola által képviselt alapvetések jelenkori relevanciáját hangsúlyozta, rámutatva, hogy a történelmi tapasztalatokból fakadó tanulságok felhasználása különösen időszerű a mai kihívások megoldásában.
A konferencia főelőadásában Wilhelm Molterer, korábbi osztrák szövetségi pénzügyminiszter és alkancellár arra hívta fel a figyelmet, hogy az osztrák gazdasági iskola hatása eleinte viszonylag korlátozott volt, majd a nagy gazdasági világválság után még inkább háttérbe szorult, és csak a keynesiánus politikából, és általában is a központi tervezés és monetáris politika bűvöletéből való kiábrándulás után tett szert komolyabb jelentőségre. Kiemelte, hogy a jelenlegi válságokat, mint például a klímaválságot és a háborút, a globális rend átalakulásának tágabb kontextusába kell helyezni, továbbá rávilágított arra, hogy az iskola által hangsúlyozott alapelvek miként segíthetik a mai európai nemzetgazdaságok ellenállóképességének erősítését.
Az ezt követő rövid reflexiók sorát Kőhegyi Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem intézetvezető-helyettese nyitotta. Előadásában az osztrák közgazdasági iskola előzményeit, hatástörténetét és recepcióját mutatta be, kiemelve az irányzat által képviselt gondolkodás legfontosabb sarokpontjait. Aláhúzta, hogy az iskola az egyének és azok egyéni preferenciáinak fontosságát hangsúlyozta, továbbá idegenkedett a közgazdasági összefüggések matematikai megjelenítésétől is. Kocsev Bence az Alapítványunk gondozásában lévő iratanyag alapján mutatta be Habsburg Ottó kapcsolatát az irányzat olyan korifeusaival mint Friedrich August von Hayek, Ludwig von Mises és Fritz Machlup. Referátumában kitért névadónk Mont Pelerin Society-ben betöltött szerepére, az egykori főherceg és a szervezetet jelentősen formáló közgazdászok közötti levelezések fontosabb tanulságaira, illetve röviden arra is rávilágított, hogy a Társaság által képviselt alapelvek milyen hatással voltak az egykori európai parlamenti képviselő politikai állásfoglalásaira.
Az előadásokat követően a Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet asszony által bevezetett és moderált kerekasztal-beszélgetés keretében Wilhelm Molterer és Kőhegyi Gergely elsőként a rendszerváltás közép-európai tanulságait elemezték. Ezt követően a résztvevők mélyebb betekintést nyújtottak abba, hogyan formálja a globális gazdasági környezet a regionális lehetőségeket, valamint arra is rávilágítottak, hogy az európai országok milyen stratégiákat alkalmazhatnak a jövőbeli versenyképességük növelése érdekében.
Az eseményt a Bécsben élő és alkotó Víg Margit és fia, Christoph Urbanetz barokk hegedűn, illetve viola da gambán előadott zenei játéka gazdagította, majd fogadás zárta.
