Heinrich von Degenfeld-Schonburg gróf (1890–1978) haláláig a család legfőbb bizalmasa volt. Habsburg Ottó gyerekkorában nevelője, később pedig munkatársa lett. A főherceg mellett titkári feladatokat is ellátott, miáltal közvetlen tanúja lehetett a velük történt eseményeknek. Degenfeld gróf tanári katedráját feladva szegődött fiatalon a család szolgálatába (1923), és egész életét ennek a feladatnak szentelte.
A 37 tároló- (őrzési) egységben szállított, rendkívül sokszínű anyag egy új raktárhelyiségben nyert elhelyezést. Az alapszintű feltárást a beérkezést követően azonnal megkezdtük. A munkacsoport tagjai – Barcs Eszter, Dékány Szilveszter, Fábry Eszter, Szűts István Gergely – elsősorban arra törekedtek, hogy a gyűjtemény struktúráját követve alapszintű jegyzéket készítsenek az új szerzeményekről. A feldolgozómunka során örömünkre szolgált, hogy a család tagjainak – Habsburg Györgynek, az Alapítvány kuratóriumi tagjának, továbbá Habsburg Eleonórának és férjének – is megmutathattuk a beérkezett anyag kivételes darabjait; Habsburg Károly Konstantin, Habsburg György fia pedig a számbavétel során segítette tevékenyen a munkánkat.
A szállításhoz használt őrzési egységek különböző anyagokból készült kofferek, míves – és többségében az utazások történetét őrző felirattal ellátott – utazóládák, fém iratszekrények, fémkazetták. Hozzávetőlegesen 5,5 m³ anyag található a tárolóegységekben, ebből kb. 20 ifm iratanyag. Egy-egy őrzési egységben vegyesen kerültek elhelyezésre a levéltárhoz, a fotó- és audiovizuális tárhoz, tárgyi gyűjteményhez, illetve a könyvtárhoz tartozó anyagok. Az áttekintés a mindennapi gyűjteményi tevékenységek mellett jelenleg is zajlik. Az anyag rendezetlensége miatt a szakszerű feldolgozás várhatóan hosszabb időt fog igénybe venni. A belső használatra készített alapszintű jegyzék több mint 400 tételt tartalmaz, a munkafolyamat során pedig dokumentációs céllal közel 1200 fényképfelvételt készítettünk.
A már őrizetünkben lévő több mint száz iratfolyóméternyi levéltári anyag kiegészült a 19. és 20. században keletkezett, a Habsburg családra vonatkozó iratokkal és levelezéssel, IV. Károly és Bourbon-Pármai Zita különböző életeseményei kapcsán keletkezett iratokkal. Birtokunkba kerültek a hagyatékunkból eddig hiányzó, részben az amerikai időszakban keletkezett levelezések, és az 1940–1950-es évekből származó külpolitikai helyzetjelentések. (A HOAL gyűjteményében feldolgozott, digitalizált egységek a Habsburg Ottó Digitális Gyűjteményben találhatók). Ugyancsak fontos forrásértékkel bírnak a magyar emigrációval kapcsolatos, ám eddig gyűjteményünkből hiányzó levelezések is.
Családi, gazdasági, pénzügyi, számviteli, ingatlanügyi iratok mellett a család életéről szóló, különböző évkörökben keletkezett naplók is a beérkezett iratanyag részét képezik. A kitüntetésekre és díszpolgárságra vonatkozó oklevelek és hódoló iratok forrásértékük mellett esztétikai értékkel bírnak. Az anyagot a részletes feldolgozást megelőzően a megfelelő szakemberek bevonásával szükséges hogy felülvizsgáljuk állományvédelmi szempontból. Ez is megkezdődött.
A fotóanyagot tekintve hiánypótló felvételek kerültek a gyűjteményünkbe, hiszen Degenfeld grófon keresztül egészen közelről szemlélhetjük a család mindennapjait, és olyan időszakokban keletkezett képekkel is bővült a gyűjteményünk, amelyből korábban meglehetősen szórványos anyagok álltak rendelkezésre. Ilyenek többek között Habsburg Ottó gyermekkori képei, az Egyesült Államokban tett utazásai és előadókörútjai a második világháború időszakában, Zita királyné és a család kanadai mindennapjai az 1940-es években, vagy Etelka (Adelheid) főhercegnő ausztriai látogatásai az 1930-as évekből. De fellelhetők Ottó és Pallavicini Alfonz őrgróf 1934-es közös skandináviai utazásának képei, vagy éppen az 1947-es afrikai és közel-keleti utak fotódokumentációi. A fotóanyagot többségében kitűnő állapotban fennmaradt fotóalbumok alkotják, illetve számos fotópozitívot – néhány esetben film- és üvegnegatívokat, sőt ritkaságszámba menő sztereófotókat – is találtunk. Arra is akadt példa, hogy lezárt fotóborítékokból kerültek elő 1940-es évekbeli amerikai fényképnagyítások, amelyek különböző társasági eseményeken ábrázolják Ottót politikusok, színészek, közéleti személyek társaságában.
Tárgyi gyűjteményünket gazdagította néhány, ma már antiknak tekinthető tárolási egység (utazóláda), nem csupán a bennük levő értékes tárgyanyag. Őrizetünkbe kerültek Habsburg Ottónak és családjának különböző életszakaszokban használt személyes tárgyai. Ilyen egyedi darab a leuveni egyetemi évek alatt viselt diáksapka, de cigaretta- és irattárcák, ruhaneműk, háztartási és egyéb textíliák is kerültek elő a ládákból. Külön említésre érdemesek a család, illetve Degenfeld gróf kegytárgyai és szentképei. Emellett kitüntetések, érdemrendek, jelvények és kitűzők gazdagítják a beérkezett anyagot, és a családnak adományozott kisebb-nagyobb, rendkívül változó színvonalú ajándéktárgyak. Gyűjteményünk kiegészült továbbá Heinrich von Degenfeld és Marie-Therese Korff Schmising-Kerssenbrock – a gyerekek, így Habsburg Ottó nevelőnőjének – féltve őrzött „kincseivel”.
Könyvtári állományunk további ritkaságokkal gyarapodott: a Habsburg Ottónak ajándékozott funchali, vagy Bourbon-Pármai Zita nővérétől származó kézzel írt és festett misekönyvvel. Előbukkantak a ládákból külföldi újságok – The New York Times, Paris Match, Le Patriote Illustré – egyes lapszámai, s bár ezek egy része csomagolóanyagként szolgált, mégis értékes információkat nyújthatnak. Az említetteken túl komplett újságcikk-gyűjteményekkel gyarapodtunk, amelyek különböző családi életeseményekre, vagy pl. az 1956-os magyar történésekre vonatkozóan bírhatnak forrásértékkel. Gyűjteményünkbe kerültek végül Habsburg Ottó 1935-ben kiadott francia nyelvű doktori disszertációjának példányai.
A beérkezett hagyaték szerves részét képezi a 2018-tól a Habsburg Ottó Alapítványra bízott gyűjteményi anyagnak, így szándékunkban áll, hogy – megfelelő előkészítést követően, nagy körültekintéssel, az összetartozó elemeket egyesítve – folytassuk a feldolgozást. Célunk, hogy a fotóanyagot és a levéltári dokumentumokat állagmegóvás és rendezés után, a hozzáférési bizottság jóváhagyásával digitalizálva tegyük kutathatóvá. Ez a munka minden bizonnyal időigényes folyamat lesz, de meghatározó módon járulhat hozzá nem csupán névadónk életútjának, hanem a 20. századi történelem bizonyos eseményeinek jobb megismeréséhez. A feldolgozott hagyatéki egységekről, kuriózumokról a honlapunkon és a közösségi hálón megjelent bejegyzéseken keresztül áll szándékunkban tájékoztatni időről-időre az Alapítvány munkáját figyelemmel kísérő közönséget. A fentiekben vázlatosan bemutatott, frissen a gyűjteményünket gyarapító anyag minden bizonnyal számos meglepetéssel és érdekes információval szolgál majd.
Barcs Eszter
Dékány Szilveszter
Fábry Eszter
Szűts István Gergely
