Eiichiro Tokumuto japán újságíró három évvel ezelőtt azzal kereste meg Alapítványunkat, hogy könyvet ír Seigen Tanakáról, a XX. századi japán történelem különleges alakjáról, aki jó kapcsolatot ápolt névadónkkal. Azt tudtuk, hogy Habsburg Ottó rendszeresen járt a felkelő nap országában; levelezése, feljegyzései, az archívumunkban található fényképek alaposan dokumentálják ezeket az utazásokat. Ugyanakkor nem sejtettük, hogy milyen jelentős szerepet játszott névadónk a császári ház nemzetközi kapcsolatainak II. világháború utáni konszolidálásában. Az előkészítés folyamán világossá vált, hogy e történeti összefüggések felvillantása jól illeszkedik Magyarország uniós elnökségének szigetországi programjába, és megfelelő platformot kínál a magyar–japán diplomáciai, kulturális kötelékek megerősítésére.
Szeptember 11-én a tokiói magyar nagykövetségen került sor 99 év 99 kép. Fényképek Habsburg Ottó életéből című könyvünk, valamint Alapítványunk tevékenységének bemutatására, amelyet kerekasztalbeszélgetés követett. Aulner-Bálint Anna nagykövet asszony bevezetőjében emlékeztetett rá, hogy Habsburg Ottó elkötelezettsége az európai integráció mellett nagymértékben segítette Magyarország uniós csatlakozási tárgyalásait, mely folyamat következtében – és két évtizedes tagságunknak köszönhetően – jelenleg éppen hazánk tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, immár másodszor. A beszélgetés során Habsburg György, hazánk párizsi nagykövete és Eiichiro Tokumoto együtt idézték fel névadónk és Japán viszonyát. A múltidézésbe bekapcsolódtak azon idős japán politikusok, üzletemberek is, akik személyesen ismerték Seigen Tanakát és Habsburg Ottót, így visszaemlékezésekkel kiegészítették az elhangzottakat. Tanulságosak voltak az európai országokból érkezett nagykövetek hozzászólásai, kérdései is, amelyek Habsburg Ottó gondolatainak aktualitására reflektáltak. Különleges színfoltja volt az estnek Miyuji Kaneko, japán–magyar zongoraművész játéka. A zongorista elárulta, hogy szülei Habsburg Ottóval annak idején épp a nagykövetségen találkoztak egy Bartók-vonósnégyes előadásán.
Tokiói tartózkodásunk fő eseményére, a Liszt Intézettel közösen rendezett kiállításra és konferenciára szeptember 13-án, Minato negyed történeti múzeumában került sor. Az intézmény a híres japán építész, Uchida Yoshikazu tervei alapján készült; a Rockefeller Alapítvány támogatásával 1938-ban egészségügyi kutatóközpontnak szánt épület látványos art deco terei számos filmben feltűnnek.
Az egész délután zajló programsorozat három fő eseményből állt: mindenekelőtt egy rendhagyó tárlatvezetést tartottunk, amelyen a császári család képviseletében tiszteletét tevő Hisako Takamadó hercegnőt vezettük végig „Habsburg Ottó – Életút és örökség” kiállításunk japán nyelvű változatán. Taisó császár unokájának, Akihito császár unokatestvérének özvegye egy befolyásos és világlátott iparmágnás gyermekeként éppen Minato kerületben látta meg a napvilágot. Ma az uralkodódinasztia egyik legaktívabb tagja, aki gyakran teljesít diplomácia feladatokat is, és jelentős eseményeken képviseli a családot.
E megtisztelő látogatást leginkább Habsburg Györgynek, kuratóriumunk tagjának köszönhetjük, aki baráti kapcsolatot ápol a hercegnővel, így folytatva a két dinasztia közötti kiváló kapcsolatok hagyományát. A szigorú protokolláris keretek között zajló vizit a helyi közéletben is feltűnést keltett. Az eseményen jelen volt Aulner-Bálint Anna nagykövet és a Liszt Intézet igazgatónője, Merényi Krisztina, illetve a múzeum igazgatója, Kazuhiko Saito. A hercegnő nagy érdeklődéssel kérdezett rá Habsburg Ottó életútjának egyes részleteire, alapos tájékozottságát bizonyítva az európai történelem és az aktuális politikai folyamatok terén.
Az egyéni tárlatvezetést a „Habsburg Ottó élete és öröksége” című angol nyelvű konferencia követte. Nagykövet asszony és a múzeum igazgatójának köszöntője után Merényi Krisztina igazgató asszony vázolta a konferencia létrejöttének körülményeit és témaválasztását. A közönség soraiban számos olyan személy volt jelen, akik Habsburg Ottót és a vele Japán vonatkozásában többször együttműködő Nobel-díjas közgazdászt, Friedrich August von Hayeket személyesen is jól ismerték. Köztük volt Shuntaro Tanaka, az egykori trónörökös legközelebbi japán nexusának fia és felesége, akik szintén leveleztek a Habsburg családdal. Rendezvényünket megtisztelte jelenlétével a japán külügyminisztérium több képviselője, egyetemi oktatók, a tokiói osztrák kulturális intézet igazgatója, Magyarország számos barátja, Kristó Ákos, a 2025-ös oszakai expo miniszteri biztosa, a japán sajtó reprezentánsai, valamint nagykövetségünk diplomatái. A helyhez már nem jutó vendégek a konferenciát egy különteremben, kivetítőről követhették.
Az eseményen elsőként Alapítványunk igazgatója beszélt. Prőhle Gergely kiemelte: ez az első alkalom, hogy rendezvényünkre Európán kívül kerül sor. Az Alapítványt bemutató szavait követő prezentációban Dékány Szilveszter az Alapítvány fotógyűjteményét ismertetve a fényképek történeti forrásként való használhatóságának jelentőségét hangsúlyozta. Kollégánk betekintést adott az általa szerkesztett nagysikerű 99 év 99 kép. Fényképek Habsburg Ottó életéből című kötetünkbe, amely átfogó képet ad Habsburg Ottó életútjáról, munkásságának főbb csomópontjairól. Alapítványunk igazgatóhelyettese, Fejérdy Gergely az egykori trónörökös európai elkötelezettségének gyökereit, kialakulását, formáit és kiteljesedését fejtette ki, és behatóan elemezte európai parlamenti munkáját. Előadásában kiemelte a Páneurópai Unió alapítójának – a 130 éve japán édesanyától és osztrák apától Tokióban született – Richard Coudehove-Kalerginek a szerepét. Befejezésül Habsburg Ottónak az Európai Parlamentben elhangzott kijelentését idézte: „A japánok politikailag létfontosságú partnereink. Nem gondolhatunk tehát mindig csak a külkereskedelmi mérlegre, hanem a politikai partnerséget is figyelembe kell vennünk. […] Végre komolyan kell vennünk a japánokat. Egymás megértésére kellene törekednünk.” A kölcsönös megértés kialakításához és a párbeszéd erősítéséhez nagyban hozzájárult Habsburg Ottó rendkívül gazdag és sokrétű kapcsolati hálója, számos távol-keleti és japán leágazásával. Kocsev Bence záróelőadása ennek a globális hálózatnak a létrejöttéről, kulcsszereplőiről és sajátos dinamikáiról beszélt. Expozéjában előtérbe állította azokat a tényezőket, amelyek nagyban hozzájárultak névadónk kiterjedt globális kapcsolatrendszerének kialakulásához és fenntartásához. Japán vonatkozásában az előadó több ízben utalt Seigen Tanaka központi szerepére.
A konferencia végeztével Ugrósdy Márton a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára és Habsburg György nyitották meg hivatalosan is az „Habsburg Ottó – Életút és örökség” című kiállítást. Beszédeikben hazánk európai elkötelezettségének sajátosságait és a japán–magyar kapcsolatok fontosságát hangsúlyozták. Habsburg György egy anekdotát is megosztott a jelenlévőkkel, miszerint édesapja mindig japán tollal írt – nem csak annak kiváló minősége miatt, hanem mert megfogadta, hogyha az íróeszköz mégis elkopna, visszatér az általa különösen kedvelt szigetországba.
A kiállítás megnyitását szerény fogadás követte. Ennek keretében lehetőségünk nyílt beszélgetni a japán egyetemek és a sajtó képviselőivel. Több intézmény jelezte, hogy örömmel bemutatná campusán a kiállítást, hogy közelebb hozza Habsburg Ottó alakját és történelmi jelentőségét. Rendezvényünk élénk visszhangja megerősítette a magyar–japán kapcsolatokat, és öregbítette Alapítványunk hírnevét.
A tokiói út során Alapítványunk küldöttsége felkereste a császári családot képviselő állami szervezet, az Imperial Household Agency levéltárát is, amely értékes anyagokat őriz Habsburg Ottó császári udvarban tett látogatásairól. A megtekintett dokumentumok alapján világosan kirajzolódott, hogy az egykori trónörökös első találkozói sem csupán protokolláris jellegű udvariassági vizitek voltak, hanem nagymértékben hozzásegítették a – második világháború után lényegesen megváltozott politikai környezetben helyét kereső – császárt, hogy átfogó képet kapjon a turbulens nemzetközi viszonyok alakulásáról. Néhány évtizeddel később, jóllehet már egészen más világpolitikai kontextusban, a császári trónon Hirohitót követő Akihito ugyancsak sokat profitált Habsburg Ottó külpolitikai helyzetjelentéseiből. A látogatások tehát nemcsak a dinasztikus kapcsolatok ápolását szolgálták, de egyúttal Habsburg Ottó nemzetközi politikai jelentőségét is kiemelték.
Az út, a kiállítás és a konferencia előkészítése nagy szervezési, logisztikai erőfeszítést igényelt, amiért köszönetet mondunk mindenekelőtt Merényi Krisztinának, a tokiói Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ igazgatójának és valamennyi munkatársainak; a nagykövetség munkatársainak, valamint Balázs Laura és Herczeg Lili kollégáinknak. Meggyőződésünk, hogy a modern, demokratikus Japán – amely egyúttal féltőn őrzi hagyományait és dinasztikus berendezkedését – fontos partnere Magyarországnak, és kapcsolataink történeti, kulturális dimenzióinak további erősítése lényeges eleme diplomáciai törekvéseinknek.
