A Habsburg Ottó Alapítvány (a továbbiakban: HOAL) a 2016. évi XCIX. törvény alapján azzal a céllal jött létre, hogy Habsburg Ottó (1912–2011) életművét, örökségét és emlékét – különösen Magyarországért és a magyarság ügyéért kifejtett kiemelkedő teljesítményét – az gondozza, ismertté és elérhetővé tegye. Az Alapítvány célja és feladata Habsburg Ottó közéleti munkássága szellemi és tárgyi emlékeinek feldolgozása, hagyatékának ápolása, megóvása és gondozása, valamint a hagyaték történelmi jelentőségű részének egységes gyűjteménybe rendezése és kutathatóságának biztosítása.

Magyarország Kormánya és Karl von Habsburg-Lothringen, Habsburg Ottó idősebb fia 2016. márciusban együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá édesapja, Habsburg Ottó hagyatékának Magyarországra történő szállításával kapcsolatban. A Főherceg a Habsburg család szándékát kifejezve, javaslatot tett Magyarország Kormánya részére egy archívum létrehozására az utolsó osztrák–magyar trónörökös, Habsburg Ottó hagyatékának gondozása céljából. Magyarország Kormánya üdvözölte a Főherceg javaslatát, különös tekintettel arra, hogy Habsburg Ottó emlékét a magyar nemzet szívében őrzi.

Habsburg Ottó hagyatéka részben a Habsburg család egyes tagjainak – jelentősebb részben Károly főherceg –, részben a család közös tulajdonában voltak. A tulajdonosokat a Főherceg, Magyarország kormányát dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte.

A 2017. augusztus 3-án nyilvántartásba vett Habsburg Ottó Alapítványt az alapítók szándéka szerint 99 évre hozták létre és a felek által kötött külön megállapodásban határozták meg a támogatás mértékét. A Habsburg Ottó Alapítvány elhelyezésére – Habsburg Ottó emlékéhez méltóan – a Budavári Palotát (1014 Budapest, I. kerület, Palota út 6452/1. hrsz) jelölték ki.

Habsburg Ottó hagyatéka Magyarországra szállításának lebonyolítója a liechtensteini OvH (Otto von Habsburg) Archiv Stiftung volt. 2017. szeptember 20-án az OvH Archiv Stiftung megadta a hagyaték tárolási helyét és a szállítással kapcsolatos adatokat Zsuzsanna Chaillet, volt kuratóriumi tagnak, aki a szállítással kapcsolatos egyeztetések és az adminisztratív teendők végrehajtásában működött közre.

Habsburg Ottó örököseinek megállapodása a hagyaték általános leírását tartalmazta, mely a következő elemekből állt:

Habsburg Ottó

• különböző nyelven megjelent politikai cikkei és kiadott könyvei,
• könyvgyűjteménye,
• államfőkkel, meghatározó politikusokkal történt beszélgetései alapján készült tanulmányok és munkák (1960–2010),
• Európai Parlamentben végzett 20 évnyi munkájához kapcsolódó iratok,
• újságcikkek az Ausztriába történő visszatérés időszakából (1966),
• levelezés (az 1950-es évektől)
• Néhány személyes tárgy,
• magyar önkormányzatok által adott díszpolgári címek oklevelei,
• film-, hanganyag és fényképarchívuma, valamint
• egyéb dokumentumok és tárgyi emlékek, amit a főherceg a hagyatékhoz kívánt adni.

2018. februárban Magyarországra érkezett a 270 eltérő méretű és anyagú dobozban tárolt hagyaték, melyet a Budavári Palota Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria „C” épületének III. emeletén található három kiállító szobában helyeztek el.

A hagyatékot az OvH Archiv Stiftung Európa négy különböző országából összegyűjtve az alábbi helyekről szállította Magyarországra:

1. Salzburg (Ausztria), [50 doboz],
2. Türnitz (Ausztria), [könyvek 130 kisebb dobozban],
3. Luzern (Svájc), [4 raklap],
4. Benidorm (Spanyolország), [25 fadoboz, 8 m³].

Az átvételt követően Habsburg György főherceg megkereste a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatóját, hogy édesapjának, a néhai Habsburg Ottó irathagyatékának szakszerű és méltó elhelyezését segítse elő. A főherceg és dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója 2018 elején megtekintették a Magyar Nemzeti Galéria épületében elhelyezett hagyatékot. A két kiállító szobában tárolt iratok mellett egy külön helyiségben Habsburg Ottó egykori könyvtárát tárolták. A Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója 2018. február 18-án a hagyaték elhelyezésére vonatkozóan szakvéleményt adott, melyben jelezte, hogy levéltárszakmai szempontok figyelembevételével az iratokat és a könyveket elkülönítve célszerű tárolni és megőrizni.

2018. július 24-én a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai arról tájékoztatták dr. Latorcai Csaba, közigazgatási államtitkárt, hogy a Galériában elhelyezett Habsburg hagyaték tárgyainak egy részénél és egyes könyveken penész jelenlétét fedezték fel, amely a Galéria műtárgyait is veszélyeztetheti. Az államtitkár felvette a kapcsolatot Nagy István kuratóriumi elnökkel és Habsburg György kuratóriumi taggal. Az Alapítvány részéről Habsburg György kuratóriumi tag és Sávoly Tamás, az Alapítvány akkori igazgatóhelyettese a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum munkatársainak közreműködésével a penészedés orvoslása érdekében azonnali intézkedéseket foganatosítottak. 2018. augusztusban az Alapítvány munkatársai Habsburg György főherceg irányításával felmérték a hagyaték mennyiségét és terjedelmét, majd az iratokból gyűjteményi egységeket (könyvtár, múzeum, levéltár) hoztak létre, majd dobozjegyzéket készítettek. A teljes hagyatékot 618 raktári egységben helyezték el. A károsodott hagyatéki anyagot ekkor különválasztották és a károk felmérése érdekében Sávoly Tamás igazgatóhelyettes beszámolót készített a szennyezés körülményeiről, valamint a penészedéssel kapcsolatos intézkedésekről. A károsodott és a tönkrement gyűjteményi anyag egyes részeiről is listát és dobozjegyzéket készítettek. A fertőzés tovább terjedésének megakadályozása érdekében a gyűjteményi anyagot 2018. augusztus 14. és 22. között átszállították a Budavári Palota „D” épület földszinti őrparancsnoki és őrszekrény szobáiba.

2018. augusztus 23-án jegyzőkönyv készült a hagyaték átköltöztetése utáni szemléről, majd a hagyatékot ért penészedés ügyét a 2018. szeptember 3-ai kuratóriumi ülésen napirendre tűzték.

2018. novemberben az Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az OvH Archiv Stiftung és a Habsburg Ottó Alapítvány közötti megállapodás alapján a Habsburg Ottó Alapítvány vállalta, hogy segítséget nyújt az iratok minősítésében, korabeli kifejezéssel „annexálásában”.

2018. decemberben az Alapítvány munkatársai és Habsburg György, a Hozzáférési Bizottság elnökének közreműködésével megkezdték a hagyaték minősítését. A minősítés során a kutatható iratokat Annex1, a korlátozottan kutatható iratokat Annex2-be sorolták és meghatározták a Hagyaték nyilvánosságra hozható részeit és azokat, amelyeket csak külön engedéllyel, a Hozzáférési Bizottság jóváhagyása után lehet kutatni.

A 2018. december 19-én megkötött bérleti szerződés a hagyaték átadás-átvételét és leltározását oly módon szabályozta, hogy az OvH Archiv Stiftung feladata és kötelezettsége volt a hagyaték felmérése és leltározása az Alapítvánnyal szoros együttműködésben. Ennek keretében az OvH köteles volt elkészíteni és az Alapítvány elé terjeszteni elfogadásra a hagyaték nyilvánosságra hozható (1. sz. Melléklet), valamint a hagyaték Hozzáférési Bizottság engedélyével nyilvánosságra hozható részeit (2. sz. Melléklet) a Bérleti Szerződés aláírásától számított, legkésőbb hat hónapon belül. A Bérleti Szerződéssel összhangban az OvH Archiv Stiftung elkészítette a gyűjtemény levéltári és múzeumi dobozjegyzékét, amelyet 2019. április 1-jén az Alapítvány részére elfogadásra ajánlott. A 2019. április 25-én megtartott kuratóriumi ülésén az Alapítvány nem vette át az OvH Archiv Stiftung által előterjesztett anyagot, amit 30 napos póthatáridő kitűzésével módosítottak. 2019. május 16-án ismét elfogadásra terjesztették elő a felmért és leltározott anyagot, melynek egyes hagyatéki elemeinek besorolását már módosították. A Kuratórium 2019. június 3-án megtartott ülésén átvette a gyűjtemény levéltári és múzeumi dobozjegyzékét, és a Bérleti Szerződés értelmében a felmért és leltárba vett jegyzék elfogadásával az Alapítvány bérbe vette a hagyatékot, és ettől kezdve megkezdődött a bérleti díj fizetésének kötelezettsége.

2018. december 20-án a Habsburg Ottó Alapítvány és a Magyarországi Evangélikus Egyház bérleti szerződést kötött Habsburg Ottó hagyatékának átmeneti befogadására.

2019. január 1-én, az Alapítvány vezetését Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője vette át. Időközben kiderült, hogy a Budavári Palota műszaki állapota nem teszi lehetővé az iratok hosszútávú tárolását, ezért az Evangélikus Egyház vezetőségével kötött bérleti szerződés alapján 2019. március 14-én a Habsburg Ottó hagyaték teljes anyagát a 1085 Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi utca 51. számú bérlemény földszintjén kialakított raktárszobákba szállították át, ahol a gyűjteményi anyagot irattári polcokon, ceruzával feliratozott tároló dobozokban helyezték el.

2019. májusban a Habsburg Ottó Alapítvány megkapta az engedélyt az irattulajdonostól, az OvH Archiv Stiftungtól, hogy Habsburg Ottó hagyatékát rendezze, digitalizálásra előkészítse és biztosítsa annak kutathatóságát.

Habsburg Ottó Gyűjtemény

HOAL I–2–b

Levelezések magánszemélyekkel és szervezetekkel

1950–2011

A Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményében őrzött iratok közül tartalmát és mennyiségét tekintve a „Habsburg Ottó levelezései magánszemélyekkel és szervezetekkel” elnevezésű a legterjedelmesebb levéltári állag. Az iratanyag az 1950 és 2011 között hozzá írt és az általa vagy titkárai által megválaszolt német, francia, angol, olasz, spanyol, illetve magyar nyelvű levelezéseket tartalmazza.

Habsburg Ottó politikusi és közéleti tevékenységének köszönhetően számtalan levelet kapott a világ minden tájáról, amelyek megválaszolására kiemelt figyelmet fordított. Évente átlagosan több száz levelezőpartnere volt, akikkel a hosszabb-rövidebb levélváltás során akár több ezer oldalnyi irathagyaték is képződött. Az iratanyag iktatatlan, segédkönyvvel nem rendelkezik. Irattározása 1950 és 1957 között keletkezés sorrendjében, majd 1958-től alfabetikus rendben történt.

A levelezésben hivatalos, félhivatalos és magánlevelek egyaránt megtalálhatók, arányát tekintve az utóbbi a hangsúlyos. Ezek azonban nem különíthetők el feltétlenül, hiszen egy-egy levelezés a személyes kapcsolat milyenségétől függően tartalmaz információkat. A levelezések tartalma igen változatos: Habsburg Ottóra és családjára, illetve a levelezőpartnereire vonatkozó információkat is tartalmaznak. Az iratanyag a személyi hagyatékok általános ismérvének megfelelően kiváló forrásai a politika-, az életmód-, a gazdaság- vagy a társadalomtörténetet kutatóknak.

A Habsburg Ottónak címzett levelek mellékletei rendkívül sokszínűek. Találunk közöttük fényképeket, üdvözlőlapokat, újságcikkeket, nyomtatott sajtóanyagot, irodalmi műveket, meghívókat, saját készítésű alkotásokat, önéletrajzokat, tanulmányokat, de esetenként akár apró ajándékokat is.

A Habsburg Ottó által küldött válaszlevelek másolatai selyempapír vékonyságú írógép-papíron, általában narancssárga színű átütő papíron maradtak fent. Ezeket az eredeti válaszlevél elküldése után behelyezték a levelezésbe. Sokszor találkozhatunk a levelezésben Habsburg Ottó utasításaival is, amelyek komplexebb képet adnak számunkra Habsburg Ottó gondolataival, illetve a titkárság mindennapi működésével kapcsolatban.

A ’90-es években megnövekedett faxpapír-használat ebben az anyagrészben is jól leképződik. Sajnos az ilyen faxpapírra írt levelek sokszor nehezen vagy már alig olvashatók. Az iratanyag átírásával és digitalizálásával többségében ezeket az eltűnő információkat is sikerült megőrizni.

A levelekben nem egyszer olvashatunk utalást olyan dokumentumokra és mellékletekre, amelyek hiányoznak. Így nem tudjuk megállapítani, mekkora az elveszett, eltűnt, vagy megsemmisült levelek száma.

Az iratanyag levelezőpartnerenként kutatható a Kutatási Szabályzatban foglaltak szerint. Alább megtekinthető az eddig feldolgozott levelezésekhez készült, folyamatosan bővülő névmutató.

KERESÉS

Habsburg Ottó Gyűjtemény

HOAL I–2–c

Habsburg Ottó magyar vonatkozású levelezése

1988–2011

A Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményében őrzött iratok közül tartalmát és mennyiségét tekintve kiemelkedik Habsburg Ottó magyar nyelvű levelezése. Az iratanyag az 1988 és 2011 között hozzá írt és az általa megválaszolt magyar nyelvű, illetve magyar származású személyekhez köthető levelezéseket tartalmazza.

Habsburg Ottó politikusi és közéleti tevékenységének köszönhetően számtalan levelet kapott a világ minden tájáról, amelyek megválaszolására különös gondot fordított. 1956 után jelentősen megnövekedett a magyar nyelvű levelek és a magyar származású levelezőpartnerek száma. Döntő többségük emigráns volt. Az általuk küldött leveleket az 1980-as évek második feléig egységesen a többi levelezéssel együtt kezelték, kronológiai sorrendben, az ábécé betűi szerint nyilvántartva azokat.

A Magyarországról érkező levelek száma az 1980-as évek közepétől nőtt érzékelhetően. Ebben szerepet játszhatott Hanák Gábor közreműködésével, Bokor Péter által készített, majd 1988-ban, a Magyar Televízióban bemutatott „Isten akaratából…” című dokumentumfilm, amely újra ismertté tette az utolsó magyar trónörököst.

A nagy mennyiségűvé váló magyar nyelvű levelek miatt 1989-ben, a titkárságon belül a magyar anyanyelvű titkárnők kapták feladatul ezek fogadását és megválaszolását. Hozzájuk kerültek a Magyarországról, a határon túli magyarságtól, valamint a magyar emigrációtól érkezett levelek. Emellett feladataik közé tartozott még Habsburg Ottó audienciáinak, magyarországi utazásainak és programjainak előkészítése, szervezése, valamint a határon túli diaszpórával való kapcsolattartás is. Az iratanyagot a korabeli dobozfeliratok alapján Ungarische Korrespondenz néven tartották nyilván és külön egységként kezelték a titkársági iratok többi részétől.

A levelek döntő többsége magyar nyelven íródott, de az emigrációban élők miatt angol, német és francia nyelvű dokumentumok is előfordulnak.

A Habsburg Ottóhoz írt magyar nyelvű levelek tartalmát a címzett és a levélíró közötti kapcsolat határozta meg. A levelezések tartalmukat tekintve lehettek hivatalos, félhivatalos és magánjellegűek. Azonban ezek nem különíthetők feltétlenül el, hiszen egy-egy levelezés a személyes kapcsolat milyenségétől függően nagyon gyakran tartalmaz magán- és hivatalos információkat is.

A Habsburg Ottónak címzett levelek mellékletei rendkívül sokszínűek. Találunk közöttük fényképeket, üdvözlőlapokat, újságcikkeket, nyomtatott sajtóanyagot, irodalmi alkotásokat, meghívókat, gyerekrajzokat, önéletrajzokat, tanulmányokat, de esetenként akár apró ajándékokat is.

A Habsburg Ottó által küldött válaszlevelek másolatai selyempapír vékonyságú írógép-papíron, általában narancssárga színű átütő papíron maradtak fent. Ezeket az eredeti válaszlevél elküldése után behelyezték a levelezésbe. Sokszor találkozhatunk a levelezésben Habsburg Ottó – főként jegyzetpapírra vagy cetlire írt – utasításaival is, amelyek komplexebb képet adnak számunkra Habsburg Ottó gondolataival illetve a titkárság mindennapi működésével kapcsolatban.

A ’90-es években megnövekedett faxpapír-használat ebben az anyagrészben is jól leképződik. Sajnos az ilyen faxpapírra írt levelek sokszor nehezen vagy már alig olvashatóak. Az iratanyag digitalizálásával többségében ezeket az eltűnő információkat is sikerült megőrizni.

Ez az anyagrész nem tekinthető azonban teljesnek, hiszen a levelekben nem egyszer olvashatunk utalást olyan dokumentumokra és mellékletekre, amelyek hiányoznak. Így nem tudjuk megállapítani, mennyi az elveszett, eltűnt, vagy megsemmisült levelek száma.

KERESÉS

Habsburg Ottó Gyűjtemény

HOAL I-4-b

Habsburg Ottó tudományos és politikai tartalmú szövegei / Beszédek

1944–2007

A HOAL I–4–b jelzetű sorozat Habsburg Ottó 1944 és 2007 között keletkezett és fennmaradt előadásainak és beszédeinek gépelt, valamint kézzel írt dokumentumait tartalmazza. Az egység külföldi és magyarországi nyilvános szerepvállalások során létrejött szövegekből, rádiófelvételek leirataiból és javított vázlatokból áll. Az iratanyag nyelvi megoszlása szerint döntően német, francia és angol nyelvű, kisebb részben spanyol, olasz és magyar nyelvű dokumentumokat foglal magában. A fizikai állapot megóvása érdekében az egység túlnyomó többsége digitalizált, így a kutatás elsődlegesen digitális formában történik.

A beszédek tematikája az európai integráció, a geopolitika, a keleti és nyugati blokk viszonya, valamint a Páneurópa Unió tevékenysége köré csoportosul. Ezzel párhuzamosan a közép-európai térség és a Duna-medence politikai helyzete, valamint a szudétanémet közösségek kérdésköre alkotja a tematika részét. Az anyagban megtalálhatók a magyarországi helyszíneken, így Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Pécsen és Sárospatakon elhangzott előadások. Ezek között Mindszenty József hercegprímáshoz kapcsolódó megemlékezések, díszpolgári és díszdoktori beszédek találhatók.

Az előadásokhoz köthető főbb nemzetközi intézmények és szervezetek között a CEDI, a PEN Club, az Európai Parlament, az Académie des Sciences Morales et Politiques, valamint az Anti-Defamation League szerepel.

A sorozat a „Habsburg Ottó tudományos és politikai tartalmú írásai” elnevezésű állag alá tagozódik be. A HOAL I–4–b jelzetű sorozat már a titkársági iratkezelésben is különálló egységet alkotott. A beszédek szövegei a HOAL I–2–b és a HOAL I–2–c jelzetű levelezési sorozatokban is előfordulhatnak, amennyiben azok levélmellékletként érkeztek vagy maradtak fenn, és azokból utólagosan nem lettek kiemelve.

A sorozat darabszintű jegyzékkel rendelkezik, a tételek terjedelme változó, de jellemzően 5 és 20 oldal közötti.

Habsburg Ottó Gyűjtemény

HOAL I-7

Külpolitikai helyzetjelentések a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményében

Habsburg Ottó géppel írt kéziratanyagában több folyóméternyit tesznek ki a hosszú éveken át (1952–2007 között) rendszeresen készített politikai helyzetjelentések, amelyek a világ minden tájára vonatkozó információkat vagy elemzéseket tartalmaznak, eleinte csak angol, majd később német, és esetenként francia nyelven is.

A korai években a jelentésekhez kapcsolódó levelezésből kitűnik, hogy eleinte a Nagy-Britanniában és az USÁ-ban kiadott, csak előfizetéssel, zárt körben terjesztett Intelligence Digest és The Weekly Review számára küldött Habsburg Ottó havonta több jelentést, melyeket átdolgozva, az ő neve nélkül jelentettek meg. Ennek a tevékenységnek vállalt célja volt a kommunizmus előretörése elleni küzdelem, ezért gyakran szólnak a jelentések a vasfüggönytől keletre eső országokról, illetve a harmadik világban zajló kommunista szervezkedésekről, de a világ vezető országai és politikai-gazdasági gócpontjai is rendszeresen terítékre kerültek.

Később, 1968 decemberétől az Overland News Agency (vélhetően Habsburg Ottó saját hírügynöksége) ugyanolyan módon: szűk körben, előfizetőknek küldte a hozzá befutó információkon alapuló elemzéseket, jelentéseket.

Párhuzamosan az angol nyelvű „dispatch”-ekkel, 1970-től német nyelvű elemzések is készültek. A gyűjteményben az 1955–1960 között a Dokumentation der Woche számára írt cikkek lelhetők fel, valamint 1970–2005 között a Wetpolitische Analyse, illetve 2008–2009-ben a Fakten und Analysen zur Weltpolitik. Az angol nyelvű jelentések első lapja is gyakorta a Weltpolitische Analyse. Der Anstalt für Zeitgeschichte und Wirtschaftsforschung Vaduz fejlécét viseli.

Az Overland News Agency működését 2005 novemberétől a Global Politics váltotta fel, német és angol nyelven. A két változat legtöbbször ugyanazt a tartalmat hordozta, míg ez korábban nem feltétlenül volt így. A Global Politics 2007 decemberében jutott el utoljára az előfizetőkhöz.

Az eddig előkerült anyagban előfordulnak itt-ott kisebb hiányok, de egész évfolyamokra kiterjedő, nagy hiátusok is vannak. A megjelent lapokból (DDW, illetve Intelligence Digest) csak 1-2 évfolyam került eddig elő.

Az anyag részletes feldolgozása még folyamatban van, egyelőre az alapszintű jegyzék készült el.

KERESÉS