Habsburg Ottó az Egyesült Államokban, 1963 körül
Az ENSZ megalakulásának 80. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia ELTE Humán Tudományok Központ Történettudományi Kutatóintézete – a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közösen – terjedelmes kötetben vizsgálja a nemzetközi szervezet különböző, Magyarország szempontjából is releváns aspektusait (Magyarország az ENSZ-ben: diplomácia, emberi jogok, jelenlét. A Magyarország és az ENSZ kutatócsoport 2025. évi tanulmányai. Szerk. Balogh Lídia, Germuska Pál, Kecskés D. Gusztáv). Fejérdy Gergely írása, a Habsburg Ottó és a magyar ügy az ENSZ-ben, megtalálható a 2025 decemberében megjelent kiadványban.
A dolgozat rámutat: Alapítványunk névadója a kezdetektől bizalmatlanul tekintett az ENSZ-re, mivel nem látta biztosítottnak, hogy a nemzetközi szervezet képes lesz megvalósítani a céljául kitűzött feladatokat. Ennek ellenére 1956 őszén úgy ítélte meg, hogy a magyarországi forradalom ügyének előmozdítása szempontjából az ENSZ jelentheti a legalkalmasabb fórumot, ezért kezdeményezte ennek a magyar kérdésnek a napirendre tűzését. A világszervezet tehetetlensége azonban hamar kiábrándította, jóllehet 1956 és 1963 között továbbra is igyekezett életben tartani a magyar forradalom ügyét, főként a madridi magyar félhivatalos diplomáciai képviselet közreműködésével. A tanulmány nagyrészt eddig ismeretlen, Habsburg Ottó hagyatékból származó dokumentumokra támaszkodik, amelyek új szempontokkal gazdagítják a korszak történeti kutatását.
ENSZ_2025_Fejerdy
A kötet teljes terjedelmében, online formában ide kattintva érhető el.
