Borítókép: Habsburg Ottó és Gervai András a Gólyavárban (1989)
Habsburg Ottó számos munkájában foglalkozik a zsidóság történelmi szerepével. A menekültkérdés és a főherceg segítő szerepvállalása az 1989 márciusi gólyavári beszélgetésen, illetve a szeptemberben, a Beszélő című folyóiratban megjelent Habsburg Ottóval készült interjúban is kifejtésre került. Ez utóbbi írás szerzője Gervai András, aki maga is levelezőpartnere volt Habsburg Ottónak és levelei megtalálhatók Alapítványunk gyűjteményében.[1]
Gervai András levelezés anonym-2-5
A zsidómentésről az 1988 és 2011 között keletkezett más magyar nyelvű levélváltásokban is olvashatunk. A rendszerváltozást követően többek között Bátki János is kezdeményezte, hogy Habsburg Ottó embermentő tevékenységéért elismerésben részesüljön. A levélváltásból kiderül, hogy az ezt alátámasztó irategyüttesek részben megsemmisültek, illetve hiányosak. Habsburg Ottó maga sem kívánt az embermentő akciókban való részvételéért külön elismerést kapni, ezt több alkalommal is megfogalmazta: „Én egy izraeli elismerés ügyében soha nem tettem semmit, hisz elvégre, amit cselekedtem az egyszerűen a feladatom volt és ezért külön köszönet nem is jár.”[2] Szeretném, hogy az elismerés főleg azok számára legyen fönntartva, akik tényleg és direkte életveszélyben voltak. Én is voltam ugyan, de nem olyan közvetlenül, mint azok, akik valóban a hitleri elnyomás alatt éltek. Azonkívül úgy tartom, hogy egy olyan ember részéről, mint én, a segítség melyet lehetőségem volt honfitársaimnak nyújtani, egészen természetes dolog, amiért nincs szükség elismerésre.”[3] Habsburg Ottó 1991 áprilisában kelt levelében így fogalmazott „egy ilyen helyzetben az ember csak az emberekre gondol és nem az útlevélre”. Szintén ebben a Bátki Jánosnak írt levélben Habsburg Ottó az 1940-es embermentést nevezte a legnagyobb akciónak. Figyelemre méltó az is, ahogy tevékenységének spanyol, kubai támogatóiról, Francoról és Batistáról ír.
Habsburg Ottó embermentő tevékenységének részletesebb feltárása további források bevonását igényli. Az alapítványunk gyűjteményében található levelezések folyamatos közzététele által egyre több részinformáció segítheti ezt a folyamatot.
Barcs Eszter
[1] http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9E%E2%80%A6mindig-tudtuk-hogy-onok-mikor-kezdtek-tiltakozni%E2%80%A6%E2%80%9D [a letöltés ideje: 2023. 01. 26.] Gervai András 2013-ban Élet és Irodalomban megjelent cikke szintén Habsburg Ottó embermentő tevékenységét taglalja: https://www.es.hu/cikk/2013-05-24/gervai-andras/az-embermento.html [a letöltés ideje: 2023. 01. 26.]
[2] HOAL I-2-c-Bátki János 5.
[3] HOAL I-2-c-Bátki János 41.
