Polihisztorok a világpolitikában – Winston Churchill 150

Polihisztorok a világpolitikában

Winston Churchill 150

„Amikor a világ sorsa függött tőle, a nagy államférfi fölébe kerekedett a nagy forradalmárnak; a kozmopolita diadalmaskodott a fajgyűlölő fölött; a demokratikus arisztokrata legyőzte a demagógot; a tradicionalista megálljt parancsolt a radikálisnak; a patrióta győzedelmeskedett a nacionalistával szemben.” John Lukacs A párviadal című művének záró sorai ezek, amelyekkel a szerző Winston Churchill második világháborúban betöltött szerepét és érdemeit méltatja. A magyar származású, de karriert az Egyesült Államokban befutó tudós professzor és író bő hat évtizedes pályafutása során történészek számos generációját tanította és inspirálta, miközben Churchill személyében egy olyan ikonra lelt, aki aztán életművében is központi helyet kapott.

A fenti sorok ugyanakkor Habsburg Ottó tollából is származhatnának, hiszen az egykori trónörökös is mély tisztelettel viseltetett a brit miniszterelnök iránt, akivel számos kulcsfontosságú kérdésben közös álláspontot képviselt. A főherceg a második világháború viharos éveiben ismerkedett meg Churchill-lel, ismeretségük pedig a hidegháború első éveiben szoros, kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolattá alakult. Eszmecseréik betekintést nyújtanak a második világháború utáni konzervatív szellemi és politikai építkezés egyik legformatívabb időszakába, és rávilágítanak az egységes Európa, valamint a stabil transzatlanti kapcsolatok érdekében tett közös erőfeszítéseik jelentőségére.

John Lukacsot, Habsburg Ottót és Winston Churchillt ugyanakkor nemcsak egy közös politikai vízió kötötte össze, hanem egy olyan mélyebb morális meggyőződés is, amely a nyugati civilizáció alapját képező kulturális és filozófiai értékek megóvásának fontosságát hirdette. Számukra a szabadság, a demokrácia és a nyugati kultúra védelme nemcsak politikai cél volt, hanem erkölcsi kötelesség is.

Mindezek fényében konferencia célja, hogy a külföldi és magyar előadók segítségével különböző nézőpontokból vizsgálja meg az idén másfél évszázada született Churchill politikai és szellemi örökségét, különös tekintettel az államférfi politikai szerepére, a nemzetközi kapcsolatokról alakulásáról vallott nézeteire, valamint a 20. század második felének politikai gondolkodására gyakorolt hatására.

Program

15.00–15.10 Köszöntők

Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete

Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány és a John Lukacs Intézet igazgatója

Churchill és Habsburg Ottó

15.10–15.20 Bevezető gondolatok

Lord David Alton of Liverpool, professzor, a Lordok Házának tagja

15.20–15.40 George H. Nash, történész, a Russell Kirk Center for Cultural Renewal főmunkatársa

Churchill a világtörténelemben

15.40–16.00 Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, korábbi külügyminiszter

Churchill a közép-európai gondolkodásban

16.00–16.15 Az előadásokat követő beszélgetést moderálja: Bogyay Katalin, egykori nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke

16.15–16.30 Kávészünet

16.30–16.50 Werner Vogt, történész, kommunikációs szakember, a Neue Zürcher Zeitung egykori szerkesztője

Churchill és az európai nyilvánosság

16.50–17.10 François Kersaudy, történész, a Panthéon-Sorbonne Egyetem egykori professzora

Churchill és Charles de Gaulle

17.10–17.30 Richard Gamble, professzor, Hillsdale College

John Lukacs Churchill-képe

17.30–17.45 Az előadásokat követő beszélgetést moderálja: David Campanale, a BBC korábbi szerkesztője, a Tusványosi Nyári Egyetem társalapítója

18.00 Fogadás

A konferencia magyar és angol nyelven zajlik, szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Szeretettel várjuk!