1914. június 28-án, 110 évvel ezelőtt Károly főherceg és családja Reichenauban tartózkodott, amikor megérkezett a hír a Ferenc Ferdinánd ellen Szarajevóban elkövetett merényletről. Károly trónörökös, majd császár lett, Reichenau pedig a birodalom egyik fontos központjává vált. A Wartholz villát rövidesen átkeresztelték Wartholz kastélyra. Az alsó-ausztriai település Ottó gyermekkorának meghatározó helyszíne: itt keresztelték, lett elsőáldozó és töltötte első éveinek felhőtlen napjait. Hatévesen ő maga jellemezte a községet a címben idézett szavakkal. Alapítványunk utazókiállítása ebbe az életszakaszba engedett betekintést, Prőhle Gergely fotó- és dokumentumválogatással kísért megszólalása pedig további adalékokkal szolgált az eseményre látogatóknak.
Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete a politikus életének 45 évvel ezelőtti fordulópontját megemlítve – amikor is közvetlen választás útján helyet kapott az Európai Parlamentben – Ottó minden körülmények között megőrzött feladatorientált szemléletmódját ajánlotta a jelenkor közéleti szereplőinek figyelmébe.
A diplomata szavait kerekasztal-beszélgetés követte. Ezen osztrák részről Helmut Wohnout, az Osztrák Állami Levéltár igazgatója volt jelen, és szólt a monarchia utolsó trónörököse életútjának meghatározó fordulatairól, 1918-ról és 1979-ről. Magyar résztvevőként Fiziker Róbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa történelmi örökség és egyéni felelősség kérdését boncolgatta. Hangsúlyosan szólt a fiát uralkodónak nevelő Zita döntő befolyásáról a harmincas évek során, valamint Ottó szociális népkirályság-gondolatáról, amelyben akkortájt ellenszert véltek látni az elharapózó totalitárius eszmékre, és tartós történelmi alternatívát a Duna-medence népei számára. Frank-Lothar Kroll, a Chemnitzi Műszaki Egyetem professzora a multietnikus birodalmak leáldozásának és a nemzetállamok felemelkedésének első világháborút követő korszakát idézte meg – német szempontból.
Az esthez illő zenei élményről Dömötör Máté zongorajátéka gondoskodott: a fiatal művész Franz Schubert a-moll szonátáját (D. 537) adta elő.
