Az uniós tagállamok külügyminisztériumi levéltárainak és intézeteinek igazgatóit összefogó nemzetközi szervezet Magyarország soros uniós elnökségének apropóján Budapesten tartotta többnapos rendezvényét; a program házigazdája a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) volt.
Vendégeinket Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója köszöntötte. Az egykori diplomata bevezető előadásában részletesen ismertette tevékenységünket, amely a sokoldalú – történelmi személyiség, szuverén politikai gondolkodó, politikai elemző, aktív hálózatépítő, parlamenti képviselő, elkötelezett európai – egykori trónörökös hagyatékával kapcsolatos. Szavai után Szatucsek Zoltán, a MNL Országos Levéltár Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője jellemezte a diplomáciai források sajátosságait, emelte ki a szervezet tagjai közötti együttműködés fontosságát és eddigi eredményeit (olyan határokon átívelő események kutatása kapcsán, mint a spanyol polgárháború vagy a hidegháború).
Alapítványunk részéről Fejérdy Gergely és Kocsev Bence előadását hallgathatták meg a résztvevők. Míg tudományos igazgatóhelyettesünk Habsburg Ottó életének legfontosabb állomásait tekintette át, másik munkatársunk azt érzékeltette névadónk és Henry Kissinger mintegy 500 oldalas levelezésének példáján, hogyan erősíti egymást esetünkben a megőrzés és a feltárás kettős feladata.
A két ország illetékes szervei által kötött megállapodás nyomán néhány éve a MNL OL őrzi annak az iratanyagnak a digitális másolatát, amely a két világháború alatt és után Oroszországba, illetve a Szovjetunióba hurcolt magyar hadifoglyok adatait tartalmazza. A nemzeti levéltár vonatkozó első világháborús adatbázisát Miklós Dániel mutatta be, megemlítve Jungerth-Arnóthy Mihály (1883–1957) áldozatos tevékenységét; a diplomata munkája nyomán a 20-as évek elején 80.000 honfitársunk térhetett haza. A mintegy 700.000 személyről fennmaradt második világháborús iratanyagról Főcze János beszélt. A szakember Csákányi László színész példáján érzékeltette a szovjet és magyar hatóságok adatfelvételének sajátosságait, a beazonosítás és feldolgozás ebből (is) fakadó lehetséges buktatóit.
Az előadások második blokkjában a levéltári feldolgozómunkát támogató legfrissebb fejlesztések kerültek fókuszba. Szalontai István, a Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft. munkatársa a dokumentumok extraktív és generatív adatkinyerésének lehetőségeiről beszélt legújabb termékük prototípusának ismertetésekor. Kőrösi-Szabó Péter (Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) azt mutatta be, hogy a mesterséges intelligencia hogyan vonható be az archiválási folyamatokba: RAG (Retrieval Augmented Generation) nevű alkalmazásuk révén a dokumentumok „zajszintje” – a konkurens eszközökkel való összehasonlításban is jelentősen – átlagosan mintegy 6,5%-ra csökkenthető. Az MNL OL képviseletében Szűcs Kata Ágnes a történeti kutatás kincsesbányájának tekinthető kéziratos dokumentumokból történő automatizált adatkinyerés új módszereivel ismertette meg a hallgatóságot Abony település közel száz évének forrásai kapcsán.
Az ebédet követő beszélgetés során parázs vita alakult ki a résztvevők között az EU- és NATO-dokumentumok titkosításának megszüntetése ügye kapcsán. Ezután mutatták be a European Union – Forging a Union for Peace című kötetet. A MNL OL szerkesztésében megjelent, a 20. századi egységes Európa előmozdításának meghatározó alakjait rövid írásokban megidéző kiadvány Habsburg Ottóról szóló fejezetének létrejöttéhez forrásanyaggal Alapítványunk is hozzájárult.
Az eseménydús nap zárásaként Prőhle Gergely végigkalauzolta a küldötteket a Habsburg Ottó Alapítvány helyiségein.
Képek: Magyar Nemzeti Levéltár
