Habsburg Ottó a második világháború utáni konzervatív szellemi és politikai építkezés egyik központi figurájaként meghatározó szerepet játszott az amerikai és európai gondolkodók, valamint politikai döntéshozók közötti párbeszéd kialakításában: hidat képezett az angolszász és a kontinentális konzervatív irányzat között, egyúttal összekötötte a politikai jobboldal és az intellektuális konzervativizmus legbefolyásosabb képviselőit. Az egykori trónörökös szerteágazó tengerentúli közéleti és politikai kapcsolatrendszere alapvető támpontokat nyújt a globális hidegháború eseménytörténetének és politikai dinamikáinak árnyaltabb megértéséhez, és ma is iránytűként szolgálhat a politikai gondolkodás számára. Névadónk újvilágbeli kapcsolati hálóját több ízben érintettük budapesti rendezvényeinken; ezúttal azonban alkalmunk nyílt ellátogatni azokba az intézményekbe, amelyek kulcsszerepet töltenek be az amerikai konzervativizmus szellemi örökségének ápolásában és továbbadásában – mindezt a folyamatosan változó kulturális tájkép és a politikai polarizáció jellemezte korban.
Az Alapítványunkat képviselő Prőhle Gergely és Kocsev Bence Közép-Nyugaton (Midwest) tett útja az amerikai társadalom és gazdaság sajátos mikrokozmoszába vezetett – abba a térségbe, amely egykor az amerikai álom megtestesítője volt. A régi Közép-Nyugat világa mindazonáltal visszahozhatatlanul a múlté: napjainkban a globalizáció, az ipari leépülés és a politikai törésvonalak ebben a régióban különös élességgel mutatják meg a szociológusok által csak második vagy késő modernitásnak nevezett éra dilemmáit: a gazdasági biztonság elvesztését és az identitás újrafogalmazásának kényszerét. Ezek a – korántsem csupán lokális – válságtapasztalatok arra ösztönöznek, hogy a konzervatív gondolkodás új válaszokat és iránymutatásokat keressen a közösség, az identitás és a gazdasági stabilitás összhangjának megőrzéséhez. E kihívások megoldásának sürgető volta különösen érzékelhető volt a látogatás második felének eseményein, amelyek a mai politikai dilemmák és társadalmi realitások közepette keresték a konzervatív politikai gyakorlat jövőbeli irányait. Kollégáinkat a Chicagói Magyar Főkonzulátuson Bakondi Bálint elsőbeosztott fogadta, aki ismertette hazánknak a régióra vonatkozó politikai és üzletpolitikai alapelveit.
 |
A szakmai út első állomása még mindezektől – legalábbis látszólag – független helyszín, az Indiana állambeli Notre Dame University volt. Az ország egyik legpatinásabb egyházi fenntartású intézménye azért megkerülhetetlen számunkra, mert levéltára őrzi a magyar származású amerikai történész, John Lukacs (1924–2019) írott hagyatékát. Alapítványunk lassan két éve áll szoros kapcsolatban Richard Gamble-lel, a Hillsdale College történész professzorával, aki Lukacs születésének 100. évfordulójára szervezett konferencia előadójaként látogatott először Budapestre. Azóta diákjaival többször visszatért Magyarországra, hogy Lukacs életének magyarországi fejezetéről kutasson. Gamble professzor emellett a népszerű történész szellemi életrajzán dolgozik, amelynek nélkülözhetetlen forrásbázisa az egyetem levéltárának gondozásában található, 82 dobozban őrzött hagyaték. Az állomány a szakmai és személyes levelezés mellett kutatási dokumentumokat, cikk-, esszé- és verskéziratokat, korrektúrákat, időszaki kiadványokban megjelent publikációkat, valamint audiovizuális anyagokat tartalmaz, köztük számos magyar nyelvű dokumentumot, jegyzetet és levelet. Mindez a politika- és eszmetörténet kutatása mellett kivételes forrás a transzatlanti kapcsolatok és a magyar–amerikai szellemi párbeszéd precízebb szétszálazásához is. Munkatársaink a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete és Alapítványunk képviseletében megállapodtak a levéltár vezetésével a hungarika korpusz digitalizálásáról és fordításáról, továbbá az egyetem kiadójának vezetőjével a tervezett Lukacs-biográfia magyar nyelvű megjelentetéséről.
A következő megálló az egykor „második legnagyobb magyar város”-ként emlegetett ohiói metropolisz, Cleveland volt. Itt a valaha virágzó, azonban az asszimilációs nyomás miatt természetesen zsugorodó clevelandi magyarság napjainkban is élénk közösséget alkot, ápolja anyanyelvét és hagyományait. A látogatás során a helyi magyarság meghatározó szervezőinek, Mészáros Andreának, Szentkirályi Endrének és Vörös Katalinnak a jóvoltából megismerhettük közösségük jelenét, valamint a város keleti részén, a Buckeye Road környékén – Little Danube vagy Little Hungary néven ismert magyar városrész – megmaradt épített örökségének, a Magyar Múzeum és a clevelandi Cultural Gardens számunkra fontos emlékeit.
Az Egyesült Magyar Egyletek meghívására Alapítványunk igazgatója tartotta az ünnepi beszédet az október 23-i megemlékező ünnepségen. Személyes családi élményeket felidéző előadásában Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy a forradalom szelleme nem csupán történelmi örökség, hanem élő, mindennapi példázata a hitnek, a bátorságnak és a közösségi felelősségvállalásnak. Számot vetett továbbá az idő múlásának következtében a kollektív emlékezet és az egykor közösen ápolt értékek fokozatos erodálódásának elkerülhetetlenségével, ugyanakkor – ennek a trendnek az ellenpontozásaként – emlékezett a családi történetek, a nagyszülők és szülők tapasztalatainak fontosságára, és arra, hogyan formálták és formálhatják ezek a mindennapok értékrendjét. Kiemelte, hogy az 1956-os eszmék, a szabadság és a nemzeti függetlenség iránti elkötelezettség ma is alapvető értékeket képviselnek, és különösen fontos a fiatal generációkhoz való kapcsolódás, hiszen számukra ezek az értékek identitásképző erőként szolgálhatnak. A közösségi felelősségvállalás, a kulturális hagyományok megőrzése és az élő közösségek fenntartása ugyancsak kulcsfontosságú: ezek a tényezők biztosítják, hogy a történelmi emlékek ne csupán múzeumi relikviák maradjanak, hanem a jelen és a jövő értékes példaadói legyenek. „Az Egyesült Államok 250. születésnapja jó alkalmat teremt arra, hogy bemutassuk, mi mindent köszönhet ez a nagy ország a különböző korszakokban ide érkezett magyaroknak. … A helyi közegbe eredményesen integrálódó magyar is lehet nemzeti példakép, amikor a siker globálisan kerül mérlegre.” – zárta beszédét.
A Notre Dame Egyetemen és a Clevelandben tett látogatás újfent felhívta a figyelmet azokra a magyar és közép-európai bevándorlókra és közösségekre, akik és amelyek nem csupán munkaerejükkel és szakértelmükkel gazdagították az országot, hanem értékrendjük, történeti tapasztalataik és kulturális hagyományaik révén alakították az amerikai identitás sokszínűségét, új dimenziókat nyitva a politikai gondolkodásban, a gazdaságban, a művészetekben és a közéletben. Alapítványunk jövőre, a Függetlenségi Nyilatkozat – vagyis az USA születésének – 250. évfordulóján külön figyelmet kíván szentelni az említett közép-európai impulzusoknak, amelyek nagyban hozzájárultak a mai Amerika arculatának formálódásához.
Kollégáink útjának következő állomása a michigani Hillsdale College volt, ahol Gamble professzor meghívására vettek részt a kiválóan megszervezett eseményeken. A jámbor baptisták által a 19. század közepén alapított intézmény a klasszikus bölcsészettudományi képzés, valamint az amerikai egyetemi mainstream ideológiai túlkapásaival szembeni ellenállás egyik fellegvárává vált. A kétnapos vizit során Alapítványunk képviselői itt találkozhattak Várhegyi Péterrel és feleségével, Gyöngyivel. A magyar házaspár az intézmény kiemelt mecénása, akik évek óta bőkezűen támogatják a történészprofesszor és diákjai Alapítványunknál végzett kutatásait. Kivándorlásuk és beilleszkedésük története az amerikai álom ideáltipikus megtestesülése: személyes élményeik rendkívül értékes forrásként szolgálnak azon diákok számára, akik a vasfüggöny leomlása után születtek, és tanulmányaik során sem ismerhették meg ilyen közvetlenül a közelmúlt történetét. A velük való találkozás különösen mély benyomást tett a jövő nyáron Alapítványunkhoz érkező gyakornokokra: ekkor vált számukra kézzelfoghatóvá, miként gazdagíthatják a személyes emlékek és családi narratívák a történeti tudást, s hogyan képesek hidat teremteni a múlt és a jelen, a személyes sorsok és az absztrakt történeti kutatás világa között. A Várhegyi házaspár folytatni kívánja a diákok támogatását; az egyetemmel megállapodtunk abban, hogy az együttműködésre a jövőben egy Habsburg Ottóról és John Lukacsról elnevezett ösztöndíj keretében nyílna lehetőség.
Alapítványunk hillsdale-i látogatásával egyidőben tartózkodott az egyetem campusán Wess Mitchell történész, az első Trump-adminisztráció európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi helyettes államtitkára, akinek A Habsburg Birodalom nagystratégiája című kötetét a magyar olvasóközönség a közelmúltban ismerhette meg. Az egyetem által szervezett gálavacsorán a Freie Universität Berlinen doktorált szerző legújabb munkáját, a Great Power Diplomacy: The Skill of Statecraft from Attila the Hun to Kissinger című kötetet mutatta be.
A másnap rendezett délutáni konferencia első előadója Habsburg Eduárd volt. Magyarország szentszéki nagykövete legújabb könyvének, A Habsburg észjárás. 7 szabály zavaros időkre legfontosabb üzeneteit foglalta össze, egyben kibontotta a műben körüljárt „Habsburg-esszencia” tartalmait. Ezt követően Habsburg Ottóról, az általa képviselt eszmékről és Európáról vallott gondolatairól beszélve arra mutatott rá, miként alakította a kontinens történetével szorosan összefonódó családtörténet Ottó Európa-vízióját. Felidézte, hogy ifjúkorában mély hatást gyakorolt rá névadónk politikai érzékenysége és szellemi tartása, amely a közjó iránti elkötelezettséggel és kivételes stratégiai gondolkodással párosult. Mint mondta, politikai érlelődése idején Habsburg Ottó olyan szellemi tekintélyként állt előtte, akinek gondolkodásmódja, távlatos szemlélete és erkölcsi tartása jóval meghaladta a kor politikai realitásait. Az online bejelentkezés formájában csatlakozó vatikáni diplomata után Prőhle Gergely az egyetem hallgatói és oktatói számára ismertette Alapítványunk történetét, legfontosabb célkitűzéseit, valamint azt a hazai és európai kontextust, amelyben tevékenységünket folytatjuk és érvényesíthetjük.
A nap zárásaként Alapítványunk igazgatója Wess Mitchellel folytatott eszmecserét az egyetem impozáns, Heritage Room nevű termében. Itt a polcokon a Nyugat eszmei örökségének legmeghatározóbb műveit eredeti példányaik képviselik, inspiráló környezetként szolgálva a kutatni vágyó diákok és oktatók számára. A diskurzus az amerikai stratéga legújabb könyvének tételein és tanulságain keresztül az aktuális geopolitikai helyzetet, a nagyhatalmi diplomácia kihívásait, valamint a történelmi perspektívákból levonható tanulságokat érintette, amelyek segíthetnek a mai nemzetközi döntéshozatal és stratégiai gondolkodás megértésében.
Ezt követően Prőhle Gergely és Kocsev Bence részt vettek a patinás – egyebek mellett a The Russell Kirk Center for Cultural Renewal, a The Gerald R. Ford Presidential Foundation és az Acton Institute által Grand Rapidsben szervezett – konferencián, amely William F. Buckley születésének 100. évfordulója alkalmából idézte fel a neves újságíró és politikai gondolkodó életművét és örökségét. Jeffrey Nelson, a The Russell Kirk Center ügyvezető igazgatójának, Gleaves Whitney, a Ford Presidential Foundation ügyvezető elnökének, valamint az Acton Institute legendás alapítójának, Ft. Robert Sirico atyának bevezető gondolatai után Alapítványunk is bemutatkozott. Szó esett továbbá Habsburg Ottó és a National Review alapítójának kapcsolatáról, amely nem csupán a transzatlanti konzervatív együttműködés egyik lenyűgöző példája, de a két kontinens közötti párbeszéd jelentőségének is meggyőző illusztrációja.
A konferencia panelbeszélgetései sajátos és inspiráló átvezetést nyújtottak a következő napok szemináriumainak tematikájába. A Mecostában tartott eseményen – ahol a michigani republikánus törvényhozók mellett a tagállam közéletében aktív szervezetek képviselői is jelen voltak – a résztvevők arra keresték a választ, miként lehet túllépni azon a reflexszerű beállítódáson, amely csupán a progresszivizmussal szemben határozza meg magát. Az eseményt az Alapítványunknál tavaly vendégeskedő George Nash történeti és elméleti bevezetői keretezték. A diskurzus során kiemelt hangsúlyt kapott, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a nyugati demokráciák ereje nem csupán az intézmények stabilitásában rejlik, hanem azokban az erkölcsi és társadalmi értékekben és alapvetésekben is, amelyek átszövik a közösség életét. Következésképpen a konferencia résztvevői számára elsődleges feladatként jelent meg a Russell Kirk-féle „örök értékek” (permanent things) iránti elkötelezettség újrafogalmazása, a szabad társadalom és gazdaság erkölcsi és kulturális alapjainak megerősítése, valamint annak megértése, hogyan lehet hitelesen képviselni ezeket az értékeket a mai politikai és társadalmi kihívások közepette.
A kétnapos „klauzúra” helyszínét a The Russell Kirk Center for Cultural Renewal biztosította. A központ névadója az amerikai konzervatív reneszánsz egyik legmeghatározóbb és legsokoldalúbb alakja volt, akivel Habsburg Ottó is szoros kapcsolatot ápolt. A michigani azilumába a The Conservative Mind. From Burke to Eliot című magisztrális kötete megjelenése után önkéntesen visszavonuló történész, politikai filozófus Piety Hill névre keresztelt otthona rövid időn belül az amerikai konzervatív intellektuális élet egyik pezsgő közösségévé vált. Kirk a névválasztással jelezte, hogy a helyet nem csupán fizikai térnek, hanem „spirituális központ”-nak is tekinti: az értékek, az erkölcs és a szellemi elmélyülés színterének. Feleségével, Annette-tel – aki szintén a konzervatív univerzumból érkezett, és már fiatalon jól ismerte annak képviselőit – az amerikai értelmiség számos kiemelkedő alakját látták vendégül, miáltal házuk az együtt gondolkodás és a párbeszéd egyedülálló műhelyévé vált. A Piety Hill és a Kirk házaspár később fontos szerepet játszott az egykori trónörökös gyermekeinek, Walburga és Károly intellektuális és politikai szemléletének formálódásában is. Mecostai tartózkodásunk alatt vendéglátóink – Annette Kirk, Jeffrey Nelson és Cecilia Kirk-Nelson, valamint munkatársaik – vendégszeretetének köszönhetően lehetőségünk nyílt megismerni a Kirk-hagyaték levéltári feldolgozásának módszertanát, és közelről megtapasztalni e sajátos szellemi közeg hangulatát, ahol a Kirk gondolkodásában meghatározó örök értékek szó szerint otthonra találtak. A Kirk Center gondosan rendezett levéltárában a 81 doboznyi anyag a konzervatív filozófus terjedelmes hivatali és személyes levelezését (ideértve a Habsburg Ottóval folytatott, 1958 és 1994 közötti korrespondenciát), napilapokban és folyóiratokban közölt cikkeit, tanulmányait, könyvfejezeteit, könyvismertetéseit, beszédeinek kéziratait, valamint audiovizuális anyagait tartalmazza, egyúttal az archívum részét képezik a Dr. Kirkkel szoros kapcsolatban álló konzervatív gondolkodóktól származó dokumentumok is.
Az egykori konzervatív legenda impozánsan berendezett könyvtára pedig, a saját tudományos, ismeretterjesztő és irodalmi kötetein túl – Kirk kísértettörténetei a korabeli közönség körében meglehetősen sikeresek voltak – a nyugati civilizáció filozófiai, irodalmi, történeti és politikai gondolkodásának szinte teljes spektrumát reprezentáló műveket is magában foglalja, kezdve az antik filozófiai traktátusoktól és irodalmi alkotásoktól, a középkori, elsősorban keresztény klasszikusokon át, a monumentális új- és jelenkori történet- és társadalomtudományi munkákig, valamint a konzervatív diskurzust meghatározó jelentős opuszokig.
Az amerikai látogatás zárásaként Alapítványunk igazgatója – Nagy István, kuratóriumi elnökünk társaságában – New Yorkban átadta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által adományozott ezüst emlékérmét Habsburg Gézának, József főherceg unokájának. Az oklevélen szereplő indoklás szerint:
 |
Habsburg Géza 1940-ben született Alcsúton, négyévesen hagyta el Magyarországot, majd Bernben, Fribourgban, Münchenben és Firenzében végezte tanulmányait. Évtizedeken át volt a Christie’s aukciósház vezetője Londonban, Genfben és New Yorkban. Pályafutása során főleg a Cartier és Fabergé ékszerészdinasztiák művészetének kutatására koncentrált, amelyekről számos kiállítást rendezett világszerte. Habsburg Ottó könyvtárában több könyve megtalálható, ezekben – a művészettörténeti leírások mellett – részletesen elemzi az egyes uralkodóházak művészetpártoló tevékenységét, politikájukat is befolyásoló ajándékozási gyakorlatát. A díj átadását követően szó esett Habsburg Géza egyik legutóbbi, Princely Treasures című, összefoglaló igényű művének magyarországi kiadásáról. Megállapodás született arról, hogy – a kiadói érdeklődéstől függően – mindent megteszünk annak megjelentetésért.
Kocsev Bence
