A Hortobágyi T. Cirill főapát által celebrált emlékmisét követően az emlékezők fejet hajtottak az utolsó magyar trónörökös szívurnájánál.
A konferencia koncepcióját az a tény inspirálta, hogy 10 éve az ábrahámi vallások – a keresztény, zsidó és muzulmán közösségek – képviselői az Osztrák–Magyar Monarchiában való együttélés okán együtt rótták le kegyeletüket Habsburg Ottó búcsúztatásakor. Konferenciánkon Hortobágyi T. Cirill főapát képviselte az európai keresztény, Husein Kavazovic bosnyák főmufti (aki kíséretével együtt a misén is részt vett) a muzulmán, Darvas István főrabbi pedig a zsidó közösséget. A történelmi viszontagságokra emlékezve előadóink számot vetettek kontinensünk és régiónk vallási közösségeinek jelenlegi helyzetével, illetve a jövőben rejlő kihívásokkal.
Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója bevezetőjében aláhúzta: Habsburg Ottó életművének egyik alapkérdése, hogy miként lehet az Osztrák–Magyar Monarchia tündöklésének és bukásának tanulságait levonni, újragondolni azokat napjaink Európájában. A vallásokkal, felekezetekkel való együttműködést a Monarchia idején a társadalmi integráció célja vezette. Így vált lehetségessé az, hogy a boszniai muzulmánok is szerepet vállaltak az államéletben, a közös hadseregben. A volt trónörökös Die Reichsidee (A birodalmi eszme) című könyvében mindezt napjainkra vetítette, és úgy vélekedett, hogy az egyre anyagiasabb világban az erkölcsi rend fenntartása érdekében szükséges az ábrahámi vallások együttműködésre törekvése, egymás meghallgatása.
Ezt a tematikát járta körül mind Hortobágyi Cirill, pannonhalmi főapát, mind pedig Darvas István főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem főtitkára is. Cirill főapát a Napot helyezte előadása központjába, amikor arról beszélt, hogy a valóban látható eredmény, a sugárzás elképzelhetetlen a felszín alatt zajló fizikai és kémiai folyamatok nélkül. Ezt a metaforát a keresztény emberre vonatkoztatta: megélt hitünk, értékeink és erkölcsünk az a mélyben játszódó folyamat, amely hiteles képviselet, valódi sugárzás nélkül csupán ideológia marad.
Darvas István főrabbi, folytatva ezt a gondolatot, arra hívta fel a figyelmet, hogy vallásos közösségeink nem akkor tudnak életben maradni, ha mindenki igényét maradéktalanul kiszolgálják, hanem akkor, ha az elvárások a megfelelő igényszint fölött vannak; viszont a dialógus kulcsa a szeretetteli egyet nem értés kell, hogy legyen. A főrabbi szerint ugyanis a szeretet és a szakértelem a két legfontosabb eleme a békés egymás mellett élésnek. A szeretetteli egyet nem értés ismérve az, ha az erősebb fél nem (hang)erővel bizonyítja igazát, hanem odafigyel a kisebbség véleményére is. Ez a valódi sokszínűség, amelyért Habsburg Ottó is kiállt európai államférfiként.
Husein Kavazovic, bosnyák főmufti is ezt emelte ki előadásában, amikor arról beszélt, hogy Habsburg Ottó milyen fontosnak tartotta a kapcsolatot az európai muszlim közösségekkel – több alkalommal járt Szarajevóban, amely város díszpolgárává is választotta. A főmufti idézett az utolsó magyar trónörököst búcsúztató Christoph Schönborn bíboros beszédéből, miszerint a vallásközi párbeszéd minden hívő személyes felelőssége, és az nem képzelhető el a másik értékrendjének tiszteletben tartása nélkül. A boszniai muzulmán közösség vezetője – úgy is, mint a hagyományos, tehát a kontinensen évszázadok óta jelen lévő iszlám legmagasabb rangú képviselője – olyan személy, aki évtizedek óta síkra száll a vallási radikalizmussal szemben, és igyekszik konstruktív párbeszédet folytatni a többi etnikummal, vallási közösséggel. Prőhle Gergely emlékeztetett rá: Huszein Kavazovic volt az, aki az 1995-ös, 8700 muzulmán életét követelő srebrenicai vérengzést követően önmérsékletre hívta fel hitsorsosait, világos különbséget téve a békés szerb népesség és a radikális csetnikek között.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes záróbeszédében kiemelte, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia történelmének tanulságai máig hatnak, érdemes rájuk odafigyelni. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai kultúra fennmaradásához fontos a párbeszéd és egymás tisztelete.
A konferencia előadásai magyar, angol és német nyelven itt visszanézhetők:
