A fénykép a húszas évek közepe táján készült a baszkföldi Lekeitióban, ahol az özvegy Zita királyné 1923 óta élt nyolc gyermekével. A mindennapok a szigorú és következetes nevelésről szóltak, Habsburg Ottó, a trónörökös taníttatása különös figyelmet kapott. A Magyarországról érkezett bencés atyák irányítása mellett a helybéliek is segítették Ottó felnőtté válását, aminek része volt a sport, és olykor a vitorlázás is. A fess fiatalember testvérei és nevelőnők, valamint a hajótulajdonos családjának kíséretében áll a fedélzeten, öntudatosan néz a partról rájuk fókuszáló kamerába. E korszak krónikáját egy másik utas, a távcsövet kezében tartó Heinrich Degenfeld rögzítette naplójában.
A magyar legitimisták 1923-ban is szerveztek megemlékezést Budapesten a trónörökös születésnapján. Erről nyilvánvalóan az ünnepelt is értesült. Azt viszont csak jóval később tudhatta meg, hogy egy magyar költő – bizonyos Szabó Lőrinc – ugyancsak ez idő tájt vetette papírra Hazám, keresztény Európa című versét. Az Öreg Kontinens sorsáért aggódó költemény zárósorai pontosan fogalmazzák meg a számkivetettségből új vizek felé hajózó, későbbi európai parlamenti képviselő Habsburg Ottó életének legfontosabb kérdését:
„hazám, boldogtalan Európa,
ha túléled a harcok végét,
elbírod-e még te az Istent,
a Szeretetet és a Békét?”
Reméljük, hogy a 2023–24 fordulóján mindannyiunkra váró csendesebb időszak segít a válasz megtalálásában.
