Alapítványunk munkatársainak néhány napos baden-württembergi útja kiváló alkalmat biztosított a gyűjteményi kapcsolatok ápolására is. A Johannita Rend úrmestereként is tevékenykedő Oskar Prinz von Preußen tavaszi látogatásának eredményeként juthattak el kollégáink a család Bissingen melletti fellegvárába, ahol az egykori uralkodóház levéltárának egy része is megtalálható.
A Hohenzollern-kastélyban elhelyezett korpusz gerincét a Királyi Ház Minisztériuma (Ministerium des königlichen Hauses) és az Udvari Kamara (Königliche Hofkammer) gazdasági iratai alkotják, amelyet az egyes udvari hivatalok 1918-ig keletkezett dokumentumai, valamint a család tagjainak hagyatékát képező iratok és fényképek egy része egészít ki. A beszélgetés alatt kétségtelenné vált, hogy az egykori német uralkodódinasztia számos olyan kihívással és dilemmával szembesül az évszázadok alatt felhalmozott iratanyag megőrzése, feldolgozása és kutathatóvá tétele terén, amelyek kezelésében Alapítványunk is tudna segítséget nyújtani.
Érdekes tapasztalat volt a névadónkkal kapcsolatos iratanyag megtekintése, amelyből világossá vált, hogy a 20. század második felében a Hohenzollernek is felismerték: Habsburg Ottó elkötelezettsége és látásmódja nélkülözhetetlen a kontinens jövője szempontjából; ráadásul az általa is képviselt, modern politikai körülmények közé adaptált birodalmi eszme kulcsszerepet játszhat Európa egységesülési folyamataiban.
Ugyancsak erre a nagyobb történelmi és politikai perspektívákban való gondolkodásnak a jelentőségére irányította a figyelmet az október 3-án, a német egység napján megrendezett esemény Metzingenben, amelyre férje és legidősebb unokája kíséretében Andrea von Neipperg grófnő, Habsburg Ottó legidősebb lánya is ellátogatott.
„Csak aki ismeri a múltat, értheti meg a jelent és formálhatja a jövőt.” Ezzel a sokak által a német szociáldemokrata politikusnak, August Bebelnek tulajdonított, ám Habsburg Ottó által is gyakran használt mondattal nyitotta beszédét Carmen Haberstroh, Metzingen polgármestere. Nagykálló testvérvárosának vezetője személyes hangvételű visszaemlékezésében kiemelte, hogy politikai eszmélődésének meghatározó pillanatai közé tartozott a berlini fal leomlása és az azt követő német újraegyesítés.
Michael Donth, a térséget a Bundestagban képviselő CDU-s politikus Erich Honecker kelet-német kommunista vezető szavait idézte, aki a Páneurópai Pikniket nevezte meg a Német Demokratikus Köztársaság összeomlásának és a keleti blokk végéhez vezető politikai folyamatok egyik origójaként. A politikus egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a német emlékezetpolitikában Magyarország hozzájárulása nem kapta meg a megfelelő elismerést.
Előadásában Prőhle Gergely felidézte, hogy saját családtörténete, majd jénai és hamburgi tanulmányai során lehetősége volt közelebbről is megtapasztalni a német megosztottság tragédiáját. Ennek felszámolásában fontos szerep jutott Habsburg Ottónak, akinek optimizmusa és politikai távlatossága nem csupán Európában rezonált, hanem az amerikai kontinensen is komoly visszhangra talált. Az egykori trónörökös 1966-os, korábban honlapunkon is közzétett tanulmánya, amelyben kifejti, hogy a kommunizmus hosszú távon életképtelen, ugyanis jelentős hatással volt a későbbi Reagan-adminisztráció meghatározó szereplőire. Alapítványunk igazgatója hangsúlyozta, hogy Habsburg Ottó sajátos politikai attitűdöt képviselt, aki a politikára nem a haszonszerzés eszközeként tekintett, hanem aki céljai és értékrendje mentén a közjó érdekében tevékenykedett. Emlékének megőrzése pedig a német egység napján, illetve a jelenlegi európai és világpolitikai realitások és kihívások közepette különösen is fontos feladatnak tűnik.
