Noha szűkebb politikai otthonát Bajorországban találta meg, Habsburg Ottó szoros kapcsolatokat ápolt a szomszédos Baden-Württemberggel is. Gyakori vendég volt a Páneurópai Unió helyi rendezvényein, a törvényhozási választási kampányok során több alkalommal megfordult a tartomány különböző településein, valamint a szövetségi állam számos vezető politikusával is közeli volt a nexusa. Munkásságának bemutatása tehát sajátos regionális, szövetségi és európai relevanciával bír a tartományban.
Habsburg Ottó beszéded tart egy DaimlerChrysler szimpóziumon, 1999. április 21., Stuttgart.
A kora őszi rendezvényeink ugyanakkor nemcsak Habsburg Ottó politikai örökségének bemutatása szempontjából voltak lényegesek, hanem lehetőséget teremtettek arra is, hogy ismételten hangsúlyozzák a Magyarországot és a dél-német tartományt összekötő történelmi, gazdasági és kulturális kötelékek sokszínűségét és fontosságát.
Mindezeket szem előtt tartva szeptember 30-án került sor a stuttgarti Liszt Intézettel közösen szervezett pódiumbeszélgetésre, amelynek célja Habsburg Ottó gazdag szellemi örökségének a mai politikai gondolkodás és cselekvés szempontjából is releváns aspektusainak kiemelése volt. Szabó Dezső, a Magyar Kulturális Központ Stuttgart vezetője köszöntőjében egy személyes élményét idézte fel 1989 novemberéből, amikor néhány nappal a berlini fal leomlása előtt Habsburg Ottó személyes bátorítása erősítette meg a szabadságba vetett hitét. Ezt követő expozéjában Reiner Moser, a baden-württembergi belügyminisztérium igazgatója Habsburg Ottó életútjának főbb mozzanatait felidézve értékelte az egykori európai parlamenti képviselő politikai örökségét, és hívta fel a figyelmet annak aktualitására.
Prőhle Gergely röviden bemutatta Alapítványunkat és ismertette azokat a főbb személyes és szakmai kapcsolatokat, valamint intézményi előzményeket, amelyek nagyban közrejátszottak a Magyarországhoz szoros szálakkal kötődő előadói kör összeállításában. Az ezt követő rendhagyó kerekasztal-beszélgetés alkalmával a résztvevők Breier Zsuzsa, egykori magyar diplomata és Hessen tartomány korábbi Európa-ügyi államtitkárának legújabb, az 1989-es eseményeket feldolgozó könyvéből származó részletekre reflektáltak. A szerzői felolvasások után Prőhle Gergely moderálásával a magyar és német kapcsolatokat kiválóan ismerő politikusok, Christoph Palmer, korábbi baden-württembergi tartományi miniszter, valamint Ursula Seiler–Albring, egykori szövetségi külügyi államminiszter és nagykövet osztották meg észrevételeiket.
A rendszerváltás körüli események – köztük a berlini fal leomlásának és a német egység hivatalos kihirdetésének – felidézése mellett hangsúlyozottan szerepeltek azok a Habsburg Ottó munkásságával és politikai örökségével is összefonódó megfontolások, amelyek alapvető tanulságokat hordozhatnak napjaink politikai döntéshozói számára is. Az eszmecsere során ugyanakkor a német-magyar kapcsolatok aktuális helyzete is kiemelt figyelmet kapott. Elhangzott, hogy ha a közép-európai országok 2004-es csatlakozása idején közvélemény-kutatást végeztek volna arról, hogy a németek melyik ország felvételének örülnének leginkább, Magyarország biztosan a lista élén végzett volna. Bár a két ország közötti viszony az utóbbi időben sokat változott, a résztvevők megállapították, hogy az együttműködés javítása érdekében elengedhetetlen, hogy a párbeszédet – a jelenlegi politikai ellentétek és viták ellenére is – folyamatosan fenntartsuk.
