Az egykori trónörökös és családja 1929 és 1940 között Belgiumban élt, és 90 évvel ezelőtt Habsburg Ottó, a fennállásának idén 600 éves évfordulóját ünneplő Leuveni Katolikus Egyetem falai között tanult, és védte meg doktori értekezését. Azonban a Belga Királyság már 1929-et megelőzően is kitüntetett figyelemmel kísérte az Osztrák–Magyar Monarchia legutolsó uralkodójának és szerettei sorsát – derült ki a Fejérdy Gergely brüsszeli kutatásai során vizsgált diplomáciai iratokból.
A Belga Királyi Külügyminisztérium Levéltárában 2023-ban megkezdett feltáró munka nyomán Habsburg Ottó és családja életútjának kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert mozzanataira rávilágító dokumentumokra akadtunk. Ez alkalommal is számos érdekes információ került felszínre: például, hogy a belga kormány már 1922-ben is pártolta, hogy a száműzetésbe kényszerült királyi család megfelelő anyagi támogatásban részesüljön, és IV. Károly halála után Spanyolországba települhessen. Legalábbis ezt tanúsítja az I. világháborút lezáró béketárgyalásokat követően felálló Nagyköveti Tanács belga képviselője és a brüsszeli kormány közötti levelezés.
Arra is fény derült, hogy Adrien Jules Emmanuel Nieuwenhuys (1877–1952), Belgium bécsi követe 1938-ban az Anschluss idején sifrírozott (kódolt) diplomáciai táviratokkal közvetített Habsburg Ottó és Karl Emil Fürstenberg herceg (1867–1945) között. Az egykori trónörökös egy kiáltványt jutatott el a későbbi cseh külügyminiszternek – a 2023-ban elhunyt Karel Schwarzenberg nagyapjának –, amelyben arra kérte őt, hogy a legitimista tábor vonuljon vissza a politikától, nehogy bántódásuk essék. Egy általános kiáltványt is küldött az 1936 óta semleges Belgium bécsi külképviseletének, amit szélesebb osztrák legitimista körben kellett terjeszteni.
A kutatásban, amely hasznosan egészíti ki Habsburg Ottó hagyatékának feldolgozását, kollégánk nagy segítségére volt Liam O’Sullivan főlevéltáros. Vele 2024 novemberében ismerkedtünk meg, amikor hazája képviseletében részt vett az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége idején szervezett külügyi levéltárak szervezetének (EUDiA) budapesti konferenciáján, amelynek részben Alapítványunk adott otthont.
Fejérdy Gergely brüsszeli útja során felkereste továbbá a belga külügyi intézet, az Institut Egmont főigazgatóját, Pol De Wittét, akivel aktuális nemzetközi kérdések mellett Habsburg Ottó európai parlamenti tevékenységéről beszélgettek. Alapítványunk igazgatóhelyettese találkozott a belga aranygyapjas lovaggal, Rodolphe de Looz Corswarem gróffal is, aki szintén járt tavaly Alapítványunknál, és aki kifejezetten szoros kapcsolatot ápol a Habsburg családdal, és jól ismeri belgiumi kötődéseiket. Az egykori trónörököshöz kapcsolódó személyes élményekről, IV. Károly és Zita királyné életútjáról, valamint annak megfelelő történeti feltárásáról is szó esett. Mindkét találkozón érezhető volt az Alapítványunk iránti nyitottság és érdeklődés, illetve felmerült a közös események, konferenciák megvalósításának lehetősége.
