A két intézmény március 28-án tudományos konferenciával tisztelgett a politikus, történetíró és publicista alakja előtt. Kertész Botond, az Evangélikus Országos Levéltár vezetőjének nyitó előadása példák sorával illusztrálta az evangelisches Pfarrhaus művelődéstörténeti jelenségét. A minta Luther otthona, amely ötszáz éve a lelki és intellektuális épülés kulturális toposza az evangélikusok körében, lévén inspiráló szellemi közege sokaknak, Friedrich Nietzschétől Hermann Hessén át Angela Merkelig, Balassa Jánostól Sztehlo Gáborig, Ľudovít Štúrtól Milan Hodžáig.
Pritz Pál általános korrajza plasztikusan érzékeltette azokat az erőtereket, amelyek a 19–20. század fordulójának Magyarországán hatottak. Gratznak ebben a turbulens korszakban kellett hűnek maradni meggyőződéséhez, miközben személyiségét egész életében „a felfordulásokkal szembeni zsigeri ellenszenv”, politikai nézeteit pedig szupranacionalista liberalizmus jellemezte. Ugyancsak eszmetörténeti koordináták mentén helyezte el az ünnepelt munkásságát Csunderlik Péter. Az ELTE oktatója Gratz helyét és szerepét elemezte a Társadalomtudományi Társaságban, valamint a Huszadik Század folyóirat szerkesztőségében lefolytatott elvi viták kapcsán, amelyek végül a tagság egységének 1906-os felbomlásához és a konzervatív szárny kiválásához vezettek.
Fiziker Róbert gazdag (idézet)apparátussal érzékeltette a hallgatóságnak, miként vélekedtek a kortársak és az utókor a legitimistákról (meglehetősen ironikusan). Romsics Ignác ezzel szemben Gratz Magyarország történelmének közelmúltjáról alkotott ítéletét bontotta ki, amikor mérlegre tette a politikus történetírói munkásságát. A dualizmus kora monumentális áttekintésében Gratz szimpátiája egyértelműen Deák felé billen, mivel szerinte a kettős monarchia rendszerének bármiféle – föderalisztikus vagy önálló magyar nemzetállamot lehetővé tevő – módosítása csak siettette volna az állam szétesését. 1918–1919-ről írva A forradalmak korában még erősebben tetten érthető a történetíró elfogultsága; Károlyi alakjánál csak a Tanácsköztársaság vezetőinek alakját festi sötétebb tónusokkal, ábrázolásmódja gyakran csúszik át a propagandisztikus regiszterbe. A nyomtatásban csak az ezredfordulón megjelent Magyarország a két világháború között című könyvének sorain átüt Gratz politikai meggyőződése, megteremtve Horthy és Bethlen kritikájával, valamint IV. Károly idealizálásával a korszak talán legkövetkezetesebb, legátfogóbb legitimista történészi narratíváját.
Gratz közel másfél évtizeden át (1924–1938) volt a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület elnöke, ezen belül a szervezetet 1933-ig közösen irányította Bleyer Jakabbal. Kettejük eltérő felfogásának sarokpontjait – államközösség (Staatsgemeinschaft) kontra népközösség (Volksgemeinschaft) – Grósz András előadása segített tisztázni. A történet folytatását Eiler Ferenctől hallhatta a szép számú érdeklődő: a Harmadik Birodalomnak a térség németségére gyakorolt befolyása a magyarországi kisebbséget sem kerülte el; a legitimista politikus irányvonala és a radikális új nemzedék küzdelméből az utóbbi került ki győztesen.
Paál Vince végül Gratz Gusztáv Adolf személyiségét idézte fel, amelyet egyszerre jellemzett szerénység és ambíció. Legendás munkabírással párosult alaposságával magyarázható, miként alkothatott Gratz valamennyi általa művelt területen – újságírás, politika, történettudomány – maradandót. Elfogadottságához kortársai részéről minden bizonnyal a konfliktusokban kompromisszumra törekvő alkata is hozzájárult. Legitimista elvbarátja, Pethő Sándor mély történetfilozófiai kultúrája mellett azért nézett fel rá, mert Gratzban az ősi magyar hagyomány olyan őszinte tisztelőjét látta, aki a korszerű haladáseszmét is adaptálni tudta gondolkodásába.
Prőhle Gergely, az Alapítvány igazgatója, a MEE világi felügyelője zárszavában köszönetet mondott a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak, és személy szerint Koltay András elnöknek: a Luther Kiadó a támogatásukkal jelenteti meg a közeljövőben Gratz Gusztáv – mindezidáig csak német nyelven olvasható – emlékezéseinek magyar fordítását.
Fotók: Magyari Márton
