„Higgye el nekem — mondja a nővér[1] és szeme felragyogott —, ha Ottó nevelését igaz, hű magyar hazafiak irányítják, kiváló uralkodó válna belőle.”[2] Tudjuk, erre soha nem került sor, hiszen szüleivel és testvéreivel együtt 1919 februárjában száműzték az Osztrák–Magyar Monarchiából. Az utolsó magyarországi tartózkodási helye a gödöllői királyi kastély volt, ahol közel egy héten át, mit sem sejtve, boldogan játszhatott testvéreivel. Az időközben két háború által megtépázott épületet csak 73 évvel később láthatta újra, romosan, kiürített állapotban. Gödöllő városa és az immáron európai politikussá lett egykori magyar trónörökös akkor találtak igazán egymásra, amikor 25 évvel ezelőtt a város díszpolgárává fogadta.
Gödöllői képeslap (1918 körül)
Habsburg Ottó még csak ötéves kisfiú, amikor először látogat édesanyjával, édesapjával és testvéreivel Gödöllőre.[3] IV. Károly járt már itt korábban: 1917-ben és 1918-ban néhány alkalommal bátorította a kastélyban berendezett hadikórházban lábadozó katonákat, és vadászott a közeli erdőkben, majd Bécsbe távozott. Ezeken az alkalmakon csak pár órát töltött a településen.
Hosszabb tartózkodásra először 1918 nyarán gondoltak. Az ötlet Szterényi József bárótól[4] származott, aki úgy gondolta, királyának illő lenne meglátogatnia második hazáját, így egy szegedi és egy debreceni látogatás is bekerült a programtervbe. Károly elfogadta a báró javaslatát, és megbízta azzal, hogy szervezzen egy 6-8 hetes gödöllői tartózkodást magába foglaló utazást. A magyarországi látogatásra végül 1918 októberében került sor.
A Monarchia ekkor már a bomlás jeleit mutatta. A közeledő vég előérzete rányomta bélyegét a királyi pár debreceni látogatására is, annak ellenére, hogy az a „boldog békeidőket” próbálta megidézni.[5]
Az uralkodói vonat október 23-án indult el Magyarországra. Az előzetes tervek szerint a királyi gyermekek is ellátogattak volna Debrecenbe, de a szülők végül őket nevelőikkel, Kerssenbrock grófnővel[6] és Melitta nővérrel[7] Gödöllőn hagyták. Az október 30-ára tervezett szegedi útra azonban már nem kerülhetett sor.[8]
Október 24-én még mindenki számára úgy tűnhetett, hogy a család hosszú gödöllői tartózkodásra érkezett.[9] Minden nap hallgattak szentmisét a kastély kápolnájában, és rózsafüzér ájtatosságon is részt vettek. Mindazonáltal a percről percre változó helyzet miatt az udvari etikett már nem volt olyan merev, mint korábban, ugyanakkor az uralkodó és családjának biztonsága érdekében magyar csapatokat vezényeltek Gödöllőre.[10] Mindeközben a Wekerle-kormány lemondása miatt Károly az új kormány felállításán és a Monarchia megmentésén dolgozott.[11]
Október 26-án IV. Károly a Királyi Kastélyban fogadta Károlyi Mihályt, majd magával vitte Bécsbe, ahová a bécsi kormány válságának megoldása szólította. A királlyal utazott Zita királyné is, aki ezekben a fontos pillanatokban férje mellett kívánt maradni. Így történhetett, hogy „26-án éjjel 10 óra felé együtt szálltak föl a különvonatra, abban a hitben, hogy pár nap múlva visszatérnek Gödöllőre. A gyermekeket nem is vitték magukkal, ők kísérőikkel és a testőrségi különítménnyel a kastélyban maradtak.”[12] A királyi gyermekek számára természetes volt, hogy szüleiket az államügyek olykor elszólítják néhány napra mellőlük. Életkorukból fakadóan a Monarchia ügyeinek és a Nagy Háború alakulásáról nem tájékoztatták őket. Az öt éves trónörökös kivételével, akinek gyermeki nyelvre lefordítva beszéltek az éppen zajló sorsfordító eseményekről.[13]
Ottó, testvéreivel (1917)
A királyi pár visszatérése Magyarországra október 30-án az események alakulása miatt végleg lehetetlenné vált. A gyermekek valószínűleg semmit nem vettek észre a körülöttük folyó eseményekből, hiszen nevelőik mindig gondoskodtak számukra valamilyen programról. Biztonságukért Walla Ferenc százados[14] felelt, aki bármilyen veszély esetén azonnali indulásra kapott parancsot. A százados naponta többször telefonált a fővárosba, hogy tájékozódjon az eseményekről, illetve terveket készített arra vonatkozólag, hogy a királyi gyermekeket hogyan tudják a legnagyobb biztonságban kimenekíteni az országból.[15] A fővárosból nem jöttek aggasztó hírek, annak ellenére, hogy Budapest ekkor már egy kitörni készülő vulkánhoz hasonlított.
Október 31-e éjjelén Hunyady József gróf[16] értetlenkedve hívta fel Bécsből Walla századost. „Te még Gödöllőn vagy? Nem tudod, hogy Budapesten kitört a forradalom? Azonnal indulj el a gyermekekkel Bécs irányába, én innen elétek utazom!” A kastélyban azonnal megkezdődött a készülődés az útra, annál is inkább, mivel azt a hírt kapták, hogy a fővárosból katonák indultak meg Gödöllő felé. A gyermekeket felébresztették, előálltak az automobilok.[17] A menet reggel 7-kor indult el.[18] Az első katonai kocsiban – amely a mögötte haladó udvari autóban utazó királyi gyermekek és nevelőik védelmére szolgált – a sofőr mellett Walla százados ült, csőre töltött fegyverrel. Mögötte az udvari lelkész, Seydl prelátus és Attems gróf, a királyné kamarása utaztak. A királyi autót a királyné testvére, Bourbon-Pármai René herceg vezette. A másik két kocsiban a kíséret tagjai és néhány testőr foglalt helyet.[19] A fővárost elkerülendő a Vác–Léva–Nyitra útvonalon mentek Bécs felé, Hunyady gróf a szeredi Vág-hídnál várta őket. Az út során nem adódott különösebb fennakadás, és estére minden gond nélkül elértek Bécsbe, az aggódó királyi szülők nagy megkönnyebbülésére.[20]
Érdekes, hogy e napok kapcsán Habsburg Ottó leginkább a „kocsizásra” emlékszik, ami izgalmasabb volt számára, mint a kastélyban eltöltött napok.[21] Többen nagyon veszélyesnek tartották ezt az időszakot. Amit talán az is igazol, hogy több kocsin indultak Bécs felé, amelyek közül az utolsóban benzin volt, arra az esetre, ha valami történne, ennek a járműnek felgyújtásával a többi három autó biztonságban közlekedhetett volna tovább.[22]
Habsburg Ottó látogatása Gödöllőn (1991. március 18.)
A szomorúan végződött gödöllői napok után Habsburg Ottó, Roszik Gábor evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő meghívásának eleget téve, 1991. március 18-án látogatott el ismét a városba.[23] Felesége, Regina, fiai, Károly és György társaságában először a polgármesteri hivatalban találkozott meghívójával, Gémesi György polgármesterrel, a város képviselőtestületének tagjaival, valamint a meghívott vendégekkel. Fontos volt számára ez a nap, „hiszen – mint mondta – 1918 novembere óta először járok Gödöllőn. Sokáig el sem tudtam képzelni, hogy megvalósulhat egyszer ez a látogatás!” Beszédében kiemelte azt is, hogy optimista Magyarország jövőjével kapcsolatban. A találkozó végén a kastélyhoz közeli máriabesnyői kapucinus kolostor házfőnöke, Fidél atya felolvasta a rendház 1918-as évkönyvéből a királyi család Gödöllőn töltött utolsó napjairól és kényszerű meneküléséről szóló dokumentumot, amelyet Habsburg Ottó és családja meghatottan hallgatott.
A következő program helyszíne a Királyi Kastély volt, amelyet még Ferenc József és Erzsébet királyné kaptak ajándékba 1867-es koronázásuk alkalmával a magyar nemzettől. A romos állapotban lévő kastély így is lenyűgözte rég nem látott ismerősét. A vendégeket Dávid Ferenc művészettörténész kalauzolta az épületben, és mutatta be a felújítás és hasznosítás terveit. A látogatást követően Habsburg Ottó a díszterem erkélyéről üdvözölte a tiszteletére megjelent gödöllőiek több száz fős csoportját. Az itt elhangzott beszédéből is pozitív jövőkép érződött: „Negyven év rombolását nem lehet egyetlen esztendő alatt rendbe hozni. Nehéz időszak áll előttünk, de tudom, sikeresek leszünk. Én mindent megteszek, hogy ez a sikeres jövő mielőbb megvalósuljon!” Szavait nagy taps fogadta.
Habsburg Ottó a Gödöllői Királyi Kastély erkélyén (1991. március 18.)
Délben Ferenc József hajdani dolgozószobájában sajtótájékoztató kezdődött, aminek keretében a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a résztvevőket. Roszik Gábor kitért a királyi család és a gödöllőiek egykori jó kapcsolatára, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnökeként végzett munkájára. Gémesi György polgármester a kastély hasznosítási terveit vázolta fel. Egy helybéli Habsburg Ottó és családja részére rezidencia kialakítását javasolta.
A kastély jövőjét Habsburg Ottó a romos falak ellenére optimistán látta. Mint mondta: „ez csak a jelen, a jövő pedig biztató”. Ígéretet tett arra is, hogy mindent meg fog tenni a kastély mielőbbi helyreállítása érdekében. A család végül a kora délutáni órákban utazott el Gödöllőről.[24]
Az egykori trónörökös Varga Kálmán igazgatótól folyamatos tájékoztatást kapott a kastély felújítási munkálatairól, a különböző enteriőrök kialakításáról. Be szerették volna vonni a kiállítások rendezésébe is,[25] azonban Habsburg György elmondása alapján édesapja nem kívánt beleszólni a szakmai kérdésekbe. Egyetlen ötlete volt, hogy egy külső falrészt hagyjanak felújítatlanul, hogy láthatóvá váljon, honnan indult a felújítás, és milyen eredményeket értek el a rekonstrukció során.[26]
Díszpolgári felkérőlevél Habsburg Ottó részére, válaszlevél és díszpolgári oklevél
A város és a politikus élete összefonódásának talán legszebb pillanata volt, amikor 1996. augusztus 20-án Habsburg Ottó átvette Gödöllő város díszpolgári címét. A képviselőtestület 1996 májusában alkotta meg a helyi kitüntetések alapításáról szóló rendeletét. A díszpolgári címet Habsburg Ottónak családja Gödöllőhöz fűződő történelmi kapcsolata, a modern Európa megteremtéséért végzett példaértékű, több évtizedes tevékenysége elismeréséért adományozta.[27] A döntést Gémesi György polgármester júniusban levélben közölte az egykori trónörökössel, amit ő nagy örömmel elfogadott.[28] Beszédében a kitüntetett elmondta: „Gödöllőnek hallatlanul nagy szerepe volt az életemben, és most már, mint nagyon idős magyar emlékezem arra, hogy hetvenéves emigrációm előtt itt voltam utoljára magyar földön”. Háláját fejezte ki, „hogy magamat most már legálisan is gödöllőinek nevezhetem”. A polgármester a gödöllőiek örömét is tolmácsolva a következő szavakkal reagált: „Örülünk, hogy az Európai Parlamentben immár egy gödöllői polgár is ül.”[29] Az átadóünnepség után állófogadást rendeztek Habsburg Ottó és családja tiszteletére a gödöllői kastély dísztermében, amit az épület termeinek bemutatása követett.[30]
Nem csak Habsburg Ottó számára volt ez ünnepnap, hanem a gödöllőieknek is, mivel a kastély ekkor nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.[31] Ekkor még csak remélni lehetett, amit ma már tudunk: a nevében még a „boldog békeidőket” idéző Gödöllői Királyi Kastély Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjává vált.
Csoportkép és dedikált köszönőkártya
Habsburg Ottó és Regina főhercegné 50. házassági évfordulója alkalmából
Két fontos eseményt kell még megemlítenünk. Az egyik Habsburg Ottó és Regina főhercegné 50. házassági évfordulója, amelyet 2001-ben Nancy után Gödöllőn is megünnepeltek. A magyarországi ünnepségeket Habsburg György és felesége, Eilika főhercegné szervezték. A szentmisét Regina főhercegné kérésére Szendi József,[32] volt veszprémi érsek celebrálta, akinek javaslatára a magyarországi ünnepséget áldozócsütörtökön, Krisztus mennybemenetelének ünnepén tartották. A főpapot valószínűleg nem csak a személyes jó kapcsolat miatt, hanem a hagyományra[33] is gondolva kérték fel az ünnepi szentmise mondására.[34]
A mise után a kastély dísztermében tartott ünnepségen Habsburg György példaértékűnek és mindenki által követendő példának nevezte szülei házasságát. Habsburg Ottó pedig kiemelte, hogy a házasság stabilitásához és békéjéhez fontosak a családi értékek. Mindezek mellett elárulta a jó házasság titkát: „nyíltan beszéljenek meg mindent, de a közösség megmaradjon”. Véleménye szerint, ha ezeket az elveket a házaspárok szem előtt tartják, az ötven év nagyon gyorsan eltelik.[35]
Az utolsó, nem kevésbé fontos esemény Habsburg Ottó 90. születésnapja. 2002. november 24-én Gödöllőn Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntötte az ünnepeltet. „A mély hit, a magyarságszeretet a legfőbb tulajdonságai, s egyben az európai eszme megtestesítőjeként sokat köszönhetünk Habsburg Ottónak”. Kiemelte azt is, hogy a politikus állhatatos munkájával az elmúlt évtizedekben elévülhetetlen érdemeket szerzett Európa egységének helyreállításában, az európai gondolat, a szabadság, a demokrácia értékeinek széles körű megvalósulásában. Az Európai Parlament tagjaként sikerrel küzdött azért, hogy Közép-Európa népei – közöttük Magyarország is – visszaszerezzék szabadságukat.[36] Az utolsó magyar trónörököst Mádl Ferencen kívül a kormány, a parlamenti pártok, a kulturális és tudományos élet, az egyházak, a média vezetői, továbbá a diplomáciai testület képviselői is köszöntötték.[37]
Sajnálatos módon újabb látogatásra már nem került sor. A Páneurópai Unió elnökeként ugyanakkor nagy örömmel töltötte el, hogy 2011-ben Magyarország soros uniós elnöksége idejére éppen a Gödöllői Királyi Kastélyt választották fő tárgyalási helyszínnek.[38] Méltán tekintette ezt az európai egységért végzett hat évtizedes fáradozása szép visszaigazolásának.
Nacsa Anett
[1] Gubicza Melissa (Gubicza Mária), nővér, az Isteni Szeretet Leányai Kongráció tagja, 1916-tól Habsburg Ottó és testvérei nevelője.
[2] Radnai Miklós: II. Ottó király születésnapján. Ünnepi szentmise a Bazilikában – Az örökös királyért és az ősi alkotmányért könyörgött az egész magyar társadalom. Nemzeti Újság, 1922. november 21., 1
[3] Uo.
[4] Szterényi József (Stern József) (1861–1941), báró, zsidó származású magyar politikus, kereskedelemügyi miniszter.
[5] Károly szerint „olyan furcsa és idétlen dolog volt ez, hogy a végveszedelem perceiben, amikor a Monarchia, a nagy Bábel-torony összeroskadni készül, ünnepelni viszik a királyt”. Varga Kálmán: A királyi család utolsó gödöllői tartózkodása (1918. október). Hitel, 1993, 11, 61. (a továbbiakban: Varga (1993))
[6] Korff-Schmising-Kerssenbrock, Theresa grófnő (1888–1973), Zita királyné udvarhölgye, a királyi gyermekek nevelőnője.
[7] Helyesen: Melissa nővér, Valószínűleg becenév.
[8] A debreceni látogatás után a királyi pár a Gödöllői Királyi Kastélyba indult vissza. Félúton telegráfkapcsolások miatt állították meg a szerelvényt, hogy közöljék Károllyal Fiume elestét, valamint a Wekerle–kormány lemondását. Így a vonat végül csak este 11 órára ért a gödöllői állomásra. Freiherr von Werkmann, Karl: Otto von Habsburg. Berlin-Wien-Leipzig, 1932, 61. (a továbbiakban: Werkmann (1932))
[9] Varga (1993), 62.
[10] Uo. A többnyire egy éves önkéntesekből álló csoport parancsnoka Walla Ferenc vezérkari százados volt.
[11] Az uralkodó minden lehetséges politikussal szeretett volna tanácskozni, ezért ebben az időszakban a kastély úgy nézett ki, mint egy minisztérium várószobája.
[12] Varga (1993), 65.
[13] Habsburg Ottó Alapítvány, Habsburg Ottó Gyűjtemény, Fotó- és audiovizuális gyűjtemény, Hangzó dokumentumok HOAL I-5-f K06 Die Erinnerungen der Marie Therese Gräfin Kerssenbrock – Politik aus der Kinderzimmerperspektive 1918–1922
[14] Walla Ferenc Géza (1887–1961), vezérkari százados. A háborúban az ellenséggel szemben tanúsított bátorsága miatt Signum Laudist címet adományoztak számára.
[15] Werkmann (1932), 63-64.Az útvonaltervezésbe beleszámította a biztonságos és mellékutakat is.
[16] Hunyady Imre (1873–1942), gróf. IV. Károly szárnysegédje, majd főudvarmestere. Segíti a királyt visszatérési kísérleteiben, majd a száműzetésbe is követte.
[17] Werkmann (1932), 67-68. A négy automobil egy katonai, egy királyi- és két kísérő járműből állt, melyekről még az indulás előtt levakarták a koronás címereket, valamint elegendő benzinnel látták el ahhoz, hogy a háromszáz kilóméteres utat zökkenőmentesen tehessék meg.
[18] Varga (1993), 66.
[19] Werkmann (1932), 68.
[20] Werkmann (1932), 71.
[21] A szerző telefoninterjúja Habsburg Györggyel, 2021. július 9. Ez úton is szeretném megköszönni Nagykövet úr szíves segítségét.
[22] Habsburg Ottó Alapítvány, Habsburg Ottó Alapítvány Gyűjteménye, Digitális gyűjtemény, Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány HOAL II-4-b Bokor Péter–Hanák Gábor, Gödöllő, 1998. május 18., 00:03:01
[23] Habsburg Ottó Alapítvány, Habsburg Ottó Gyűjtemény, Levelezés, Habsburg Ottó magyar nyelvű levelezése 1988-2011 HOAL I-2-c-Roszik Gábor 1990. augusztus 10.
[24] Pillér Éva: Habsburg Ottó Gödöllőn. Európa Ház a kastélyban. Pest Megyei Hírlap, 1991. március 19., 2.
[25] HOAL I-2-c-Varga Kálmán 1990. szeptember 25.
[26] A szerző telefoninterjúja Habsburg Györggyel, 2021. július 9.
[27] http://kontraszt.godollo.hu/hirek/hirek/index.php?newswf2_action=print&newswf2_id=46208 (A letöltés időpontja: 2021.08.02.)
[28] HOAL I-2-c-Gémesi György 1996. június. 5.; 1996. június. 13.
[29] Gödöllő díszpolgára Habsburg Ottó. Pest Megyei Krónika, 1996. augusztus 23., 1.
[30] HOAL I-2-c-Gémesi György 1996. június. 5.; 1996. június. 13.
[31] Újból ragyog a Grassalkovich-kastély főszárnya Gödöllőn. Még hatmilliárd forint kellene a befejezéshez – Hátravan még a lovarda és a park. Pest Megyei Krónika, 1996. augusztus 23., 1.
[32] Szendi József (1921-2017), veszprémi érsek
[33] Hagyományosan Gizella királyné óta a magyar királynékat a veszprémi püspökök koronázták. Veszprém 1993-ban válik érsekséggé.
[34] Dallos Zsuzsa: Habsburg-aranylakodalom. Napló, 2001. május 26., 5.
[35] Habsburg aranylakodalom Mariazellben. Magyar Szó, 2001. május 31., 14.
[36] Habsburg Ottó köszöntése. Népszabadság, 2002. november 25., 5.
[37] Habsburg Ottó 90. Vasárnap Reggel, 2002. november 24., 2.
[38] A szerző telefoninterjúja Habsburg Györggyel, 2021. július 9.
