Habsburg Ottó születésének 110. évfordulója alkalmából Alapítványunk nemzetközi rendezvénysorozattal készül, amelynek első állomásaként az érdeklődők egy – az egykori trónörökös életét és munkásságát bemutató – fotókiállítást tekinthetnek meg a Várkert Bazár Reneszánsz kertjében.
Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója köszöntőjében így fogalmazott: „A tárlat címe Palotából Parlamentbe, hiszen Habsburg Ottóra nemcsak egykori trónörökösként emlékezünk, hanem az Európai Parlament egykori tagjára is, aki 1979-től húsz éven át magyar hazafiként mindent megtett annak érdekében, hogy Európa kettéosztottsága megszűnjék, hogy a határon túli magyarság érdekei érvényesüljenek. Ő volt az első, aki magyar nyelven szólalt fel az EP-ben.”
Kiemelte, hogy Habsburg Ottóval kapcsolatban Martyn Rady igen találóan fogalmazott, amikor A Habsburgok – a világ urai című, nemrég magyarul is megjelent könyvében azt írta, hogy „ő volt a legjobb uralkodó, aki a Habsburgoknak sohasem adatott meg”. Ezért kapta ezt a címet Rady professzor megnyitó beszéde. Prőhle Gergely kitért arra is, hogy a kiállítás ízelítő abból a fotókönyvből, amely a közeljövőben az évforduló apropóján megjelenik. Alapítványunk gyűjteménye 30 ezer fotót tartalmaz, a tárlatra számos olyat válogattunk, amely korábban még nem volt látható.
Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos, a Várkapitányság NZrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, a magyar kormány Habsburg Ottó felé is törleszti adósságát azzal, hogy eredeti szépségében állítja vissza a Budai Vár épületeit és termeit. „A tablók segítségével egy különleges és a maga nemében páratlan életút elkapott pillanataiba nyerhetünk betekintést. Láthatjuk a gyermeket, a testvért, a családapát, hívő keresztényt, az európai és a magyar ügy mellett elkötelezett nagy formátumú politikust, aki az évtizedes kitaszítottság megpróbáltatásai ellenére mindvégig megőrizte emberségét, kedélyét és humorát” – hangsúlyozta Fodor Gergely. Hozzáfűzte: a mi felelősségünk, hogy feltárjuk, megőrizzük és gondozzuk azt a szellemi örökséget, amelyet ránk hagyott, hogy emlékezete és munkássága a jövő generációi számára se merüljön feledésbe.
Martyn Rady, a Londoni Egyetem Szláv- és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének emeritus professzora előadásában arra mutatott rá, hogy Habsburg Ottó mindenekfelett európai volt, és – ahogy a trónörökös maga fogalmazott annak idején – „Európa minden európai embernek szól, és a hovatartozás joga kivétel nélkül mindenkit megillet.” Felidézte, hogy „a Habsburg-ház 1918-as bukásával, hatévesen vált ’nemlétező személlyé’, őt és családját megfosztották címeiktől és vagyonuktól, a két világháború között útlevele sem lehetett. Ez a fényképgyűjtemény bepillantást enged a mindennapokba, megmutatja az édesanyja, Zita császárné iránt érzett szeretetét, spanyolországi száműzetésük szerényebb anyagi körülményeit is.” Beszélt arról, miként vívta ki a nácik kitartó ellenszenvét; hogyan csatlakozott már a 30-as években a Páneurópai Unió mozgalmához, és lett annak vezetője 1973-ban; hogyan került 1979-ben az Európai Parlamentbe, amelynek húsz éven át tagja volt. Valamint felidézte, ahogy 1989-ben megszervezte, hogy a magyar-osztrák határon páneurópai pikniket tartsanak, és ezen eseményt kihasználva mintegy hatszáz keletnémet menekült szökhetett át Magyarországról Ausztriába. Beszédét egy idézettel zárta: „Ahogy Jerzy Buzek volt lengyel kormányfő, az Európai Parlament egykori elnöke mondta, Habsburg Ottó kontinensünk legsötétebb óráiban tartotta életben az Európa újraegyesítésére irányuló remény lángját.”
A Habsburg Ottó életét bemutató szabadtéri fotókiállítás 2022. december 1-ig ingyenesen megtekinthető a Várkert Bazárban, a gloriette-hez vezető rámpán.
A tárlat a nyitóeseménye annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében a következő hónapokban több magyarországi és külföldi kiállításra és konferenciára is sor kerül.
Teljes programkínálatunk megtekinthető itt.
(MTI)
Fotók: Szabó Zoltán
