Gyűjteményünkből


Habsburg Ottó díszvendégként a Magyar Országgyűlésben 1990. május 2-án

Harminc évvel ezelőtt, 1990. május 2-án szerdán került sor a rendszerváltást követő első szabadon választott országgyűlés megalakulására. A megválasztott képviselők mellett a hat parlamenti párt huszonnégy díszvendége és további 180 meghívott, valamint közel hétszáz újságíró vett részt az ünnepi ülésen.[1] A díszvendégek között volt Habsburg Ottó is. 

Habsburg Ottó díszvendégként a Magyar Országgyűlésben 1990. május 2-án

Harminc évvel ezelőtt, 1990. május 2-án szerdán került sor a rendszerváltást követő első szabadon választott országgyűlés megalakulására. A megválasztott képviselők mellett a hat parlamenti párt huszonnégy díszvendége és további 180 meghívott, valamint közel hétszáz újságíró vett részt az ünnepi ülésen.[1] A díszvendégek között volt Habsburg Ottó is. 

Habsburg Ottót az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét Szűrős Mátyás, a Magyar Köztársaság ideglenes államfője 1990. április 19-én kelt levelében hívta meg az eseményre.[2] Habsburg Ottó pozitívan válaszolt. Szintén a meghívottak között volt az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának két alelnöke, Pedro Bofill spanyol szocialista és Renzo Trivelli olasz kommunista képviselő is.

Szűrös Mátyás meghívólevele Habsburg Ottó részére
(Forrás: HOAL, Habsburg Ottó Gyűjtemény)

A volt trónörökös 1990. május 1-én este spanyol képviselőtársával együtt érkezett Budapestre. A repülőtéren Kéri Kálmán, az Országgyűlés korelnöke, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője, dr. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, valamint Torgyán József, a Független Kisgazdapárt (FKgP) parlamenti frakciójának vezetője és újságírók fogadták.[3]

Május 2-án Habsburg Ottó részt vett a budapesti Szent István Bazilikában, reggel 8 órakor tartott ökumenikus istentiszteleten, ahol több százan, köztük sok frissen megválasztott képviselő, imádkoztak közösen Magyarország jövőjéért.[4]

Az Országgyűlés alakuló ülése 10 órakor kezdődött. Miután elhangzott a Himnusz, és Oszter Sándor színművész elszavalta Petőfi Sándor A Nemzetgyűléshez című versét, az első felszólaló, Szűrős Mátyás ideiglenes köztársasági elnök külön köszöntötte Habsburg Ottót. Beszédének első mondata a következő volt: „Nagy tisztelettel köszöntöm az Országgyűlés alakuló ülésén megjelent dr. Habsburg Ottót, az Európa Parlament (sic) Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét és a kíséretében tartózkodó Pedro Bofill alelnököt.”[5] A negyedik felszólaló Kéri Kálmán vezérezredes, az Országgyűlés 89 éves korelnöke szintén külön köszöntötte a volt trónörököst. Beszéde elején kijelentette, hogy „még I. Ferenc József idejében öltöttem föl az egyenruhát, majd viseltem tovább a magyarbarát, jó szándékú, de tragikus sorsú IV. Károly ugyancsak apostoli királyunk alatt. Fiát, Habsburg Ottót itt üdvözölhetjük (taps), Magyarország nagy pártolóját.”[6]

Az országgyűlés alakuló ülése, 1990. május 2.
(Forrás: MTI fotó)

Jóllehet nagyszámú rangos vendég vett részt az eseményen, a korabeli magyar és nemzetközi sajtó[7]szinte kizárólag a volt trónörökös jelenlétéről számolt be. Habsburg Ottót a Parlament folyósóin állandóan újságírók koszorúja vette körül. Egymás után több interjút is adott a legkülönbözőbb politikai irányultságú lapok tudósítóinak.

A Magyar Nemzet újságírójának Habsburg Ottó hangsúlyozta: „Meggyőződésem, hogy ez a parlament jól fog funkcionálni, de nagyon nehéz lesz minden feladata.”  Arra kérdésre, hogy szívesen lenne-e tagja az új magyar parlamentnek? Azt válaszolta: [8]

„Igen. De jól érzem magam az Európa Parlamentben is, hová várom a magyarokat, magam mellé.”

A Népszava országgyűlési tudósítójának kérdésre kijelentette: „magyar hídfőként” tekint Európai Parlamenti szerepére.[9]

A Veszprémi Napló újságírójának kérdésére Habsburg Ottó többek között optimizmusának adott hangot: „Nagy öröm volt itt lenni. Végre van Magyarországon demokratikus, szabadelvű parlament. No, aztán pozitívum az is, hogy bizonyos integráló szellemet is felfedeztem ebben a házban, s ugyebár mi vagyunk az egyetlen állam itt közép-keleten (sic), ahol nem volt, nincs törés. Annak idején Spanyolországban sem volt, s engem a mostani állapotunk egy kicsit arra emlékeztet. A delegációm alelnöke velem van, aki spanyol szociáldemokrata, s szintén úgy érezte, hogy Magyarországon az és úgy sikerült, mint akkor náluk. Törés nélküli átmenet. Szóval megvan a nemzeti integrálás lehetősége, de van egy történelmi integrálás is. Az a tény, hogy meghívták a kulturált világban is nagy tekintélynek örvendő Varga Bélát, az egykori Nemzetgyűlés elnökét, aki itt és most mondott le a magas méltóságáról –- ezen ház előtt —, ez kapcsolatot ad a múlthoz, s az emigrációhoz. Mindezek egészséges jelek.”[10]

Részlet a Hajdú-Bihari Napló képes beszámolójából
(Forrás: ADT)

A Hajdú-Bihari Napló szintén megjelentett egy interjút Habsburg Ottóval, amiről többek között a következőképpen számolt be:

„Magyarországra érkezésekor [Habsburg Ottó] kijelentette: már az idén jó esélyünk van az Európa tanácsi tagságra. Kérdésünkre elmondta, hogy az utóbbi időben külföldön erősen megnövekedett hazánk presztízse. Ezt gyarapította 1956 átértékelése, és a szabad, demokratikus Magyarországhoz vezető út állomásai. Az elismerés a nyugati sajtóban is tükröződik.” A volt trónörökös mindazonáltal aláhúzta: „A nyugati sajtóban ugyanakkor szerepeltek a jó hírnevünket inkább aláásó megállapítások is: feltámadó nacionalizmus, antiszemitizmus stb. — Sajnos, amikor a pártok leszedték egymásról a keresztvizet, Magyarországnak kevésbé előnyös oldaláról is sikerült bemutatkoznia. De nem hiszem, hogy az említett vonulat túlságosan számottevő volna.”[11]

Zárszóként érdemes idézni Habsburg Ottó hosszabb, Időszerű demokrácia címmel megjelent cikkét is, amit erre a május 2-i alkalomra reflektálva írt, és amely a Magyar Nemzetben jelent meg 1990. május 18-án. Ez az írás összegezi Habsburg Ottó tanácsait. A szöveget teljes terjedelemében közöljük:

(Forrás: ADT)

Habsburg Ottó írása egy adott kontextusban, 30 évvel ezelőtt született, azóta Magyarország új alkotmányos berendezkedése véglegesen kialakult. A lényeg azonban, a konkrét tanácsok mögött rejlő szellemiség minden bizonnyal máig üzenetértékű. 30 évvel a rendszerváltozást követő első Magyar Országgyűlés alakuló ülésére való emlékezés, Habsburg Ottó jelenlétének és kijelentéseinek  felidézése alkalmat ad az általa képviselt felelős politikai szemlélet újrafelfedezésére, amely napjaink kihívásai közepette is eligazító lehet.

Fejérdy Gergely

 

[1] Az Országgyűlés előtt egy nemzet sorsa áll. Népszabadság.,1990. május 3. 1.

[2] Habsburg Ottó Alapítvány, Habsburg Ottó Gyűjtemény (HOAL), I. 1 .c. Magyar Titkársági Levelezés, 1990. Szűrös Mátyás.

[3] Magyar Távirati Iroda (MTI), Hírarchívum, 1988-, Budapest, 1990. május 1. www.mti.hu (Letöltve: 2020.04.29.)

[4] Új korszak kezdődött népünk életében. Új Ember, 1990. május 13. 1.

[5] Lásd.: https://www.parlament.hu/naplo34/001/001tart.html (Letöltve: 2020.04. 28.)

[6] https://www.parlament.hu/naplo34/001/0010008.htm (Letöltve: 2020. 04.28.)

[7] Például a francia Le Monde: Hongrie: première réunion du nouveau Parlement M. Jozsef Antall est chargé de former le gouvernement. Le Monde, 1990. május. 4. https://www.lemonde.fr/archives/article/1990/05/04/hongrie-premiere-reunion-du-nouveau-parlement-m-jozsef-antall-est-charge-de-former-le-gouvernement_3956296_1819218.html (Letöltve: 2020. 04.29.)

[8] A T. Ház 1990. május. Magyar Nemzet, 1990. május 3. 3.

[9] Hídfő az Európai Parlamentben. Népszava, 1990. május 3. 4.

[10] Józsa Benő: Nálunk törés nélküli az átmenet… Veszprémi Napló, 1990. május 9. 3.

[11] Habsburg Ottó: Pártolója vagyok az egyéni választókerületeknek. Hajdú-Bihari Napló, 1990. május 3. 2.