A rendszerváltozás időszakában és azt követően különösen is megélénkült a korrespondencia, hiszen az utolsó magyar trónörökös hazai népszerűsége számos hívét késztette arra, hogy akár az ünnepek alkalmából is tollat ragadjon. A levelezés látványos gyarapodásáról írt 1989 áprilisában Gelsey Erzsébet, Habsburg Ottó titkárnője: „El nem tudja képzelni, mennyire megnőtt a magyar levelezés, és kolléganőim közül senki sem tud magyarul. Őfelsége, aki emberfeletti munkát végez és általában csak órákra van itthon, engem bízott meg, hogy nevében igen melegen megköszönjem fáradozását az ügyben és sok szívélyes jókívánságát és üdvözletét tolmácsoljam.” Az ünnepi köszöntésekre válaszul előre megírt formalevelek tehát jó szolgálatot tettek az ügyintézés hatékonyságának növelésében. Ez történt 1992 húsvétján is.
Az Európai Parlament fejléces papírján megírt válasz jól mutatja, hogy sokféle levélíró köszöntésére kellett reagálni, s a puszta udvariasság mellett a tartalmi üzenet megfogalmazása is fontos volt.
Harminc évvel később e sorokkal kíván áldott, békés húsvéti ünnepeket minden kedves barátjának, olvasójának a Habsburg Ottó Alapítvány.
