Gyűjteményünkből


Áhitat, hódolat, jókívánság és giccs – Karácsonyi üdvözletek Habsburg Ottónak

A Habsburg Ottó Alapítvány gyűjtemény állományában őrzünk az egykori trónörökösnek és családjának címzett több ezer üdvözlő lapot 1958 karácsonyáról. Más évekből nem maradtak fenn a köszöntések, vagy legalábbis nem ilyen számban. Kapcsolódva az ünnepkörhöz kollegáink, Kocsis Piroska és Ólmosi Zoltán miniesszéje alapos áttekintést ad e különös gyűjteményrészről.

Áhitat, hódolat, jókívánság és giccs – Karácsonyi üdvözletek Habsburg Ottónak

A Habsburg Ottó Alapítvány gyűjtemény állományában őrzünk az egykori trónörökösnek és családjának címzett több ezer üdvözlő lapot 1958 karácsonyáról. Más évekből nem maradtak fenn a köszöntések, vagy legalábbis nem ilyen számban. Kapcsolódva az ünnepkörhöz kollegáink, Kocsis Piroska és Ólmosi Zoltán miniesszéje alapos áttekintést ad e különös gyűjteményrészről.

Karácsonyi köszöntések
Habsburg Ottónak és családjának 1958-ban

 

A Habsburg Ottó Alapítvány meglehetősen összetett gyűjtemény őrzője. Közülük is kiemelkedő látványosságban a Habsburg Ottónak és családjának küldött üdvözlő levelek, üdvözlőkártyák, képes levelezőlapok, táviratok és dísztáviratok sokasága, amelyek között karácsonyi, újévi, húsvéti, születésnapi, születés és keresztelő, eljegyzés és házasság, valamint más családi évfordulókhoz köthetőket egyaránt találunk. Az üdvözlések több mint fél évszázadot ölelnek át, így visszatükrözik azt a kort, amelyben készültek, s nem csupán íróikra, hanem a család elfogadottságára is fényt vetnek.

A karácsonyi és újévi levelezőlapok kezdetei

A karácsonyi és újévi képeslapok küldésének szokása hosszú történeti előzményekre tekint vissza. Már az ősi Kínában vagy az ókori Egyiptomban is jókívánságokról szóló üzeneteket váltottak az emberek. Európában a karácsonyi képeslapok postai továbbításának szokása Angliából terjedt el, ahol a 18. század végén a jómódúak körében elfogadott szokássá vált az ünnep hangulatának megfelelő rajzokkal díszített karácsonyi üdvözlőkártyák küldése. Az első ilyen lapot egy Dobson nevű művész készítette 1794-ben, amely téli tájat és fenyőfa körüli jelenetet ábrázolt. A művész barátjának elküldött kártya sikert aratott, így a következő évben több kőnyomatos lapot küldött ismerőseinek, 1800-ban pedig már egy vállalkozó közvetítésével nyomdában állíttatta elő üdvözlő kártyáit.

Néhány évtizeddel később a művészetpártoló Sir Henry Cole, a londoni Viktória és Albert Múzeum első igazgatója azon töprengett, hogy a hétköznapi emberek hogyan tudnák elfogadható áron kihasználni az új nyilvános posta lehetőségeit a viktoriánus kori Angliában, és hogyan válaszolhatnának a barátaiktól kapott nagy mennyiségű levelekre.

1843-ban Cole fejében fogalmazódott meg a karácsonyi képeslap küldésének gondolata is, amelyet festőművész és illusztrátor barátjával, John Calcott Horsley-val terveztetett meg. Az első karácsonyi képeslap mintapéldányából ezer darabot készítettek, és darabonként egy schillingért árusították.

Angliában az első karácsonyi üdvözlőkártyák nem téli vagy vallási témákat ábrázoltak, hanem a tavasz közeledtét jelző virágokat, tündéreket és egyéb színes ábrákat. Népszerűek voltak a gyerekeket és állatokat ábrázoló humoros és szentimentális képek is.

Az Egyesült Államokban az 1840-es évek végén jelentek meg az első képeslapok, de olyan drágák voltak, hogy az emberek többsége nem vásárolhatott belőlük. Az első karácsonyi lapot egy német származású nyomdász, Louis Prang készítette. Mérföldkövet jelentett, amikor Joyce Hall amerikai üzletember és fivére 1913-ban képes- és üdvözlőlapokat forgalmazó céget alapítottak, majd 1928-ban Hallmark márkanéven kezdték forgalmazni kártyáikat, úgy, hogy minden kártya hátoldalán feltüntették a gyártó nevét. A Hallmark képeslapok 1915-ben már tömegáruként terjedtek el, és a mai napig ők a legnagyobb képeslapgyártók.

A tömeges magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött. Az ünnepi üdvözlőlapokra már a századfordulón az illusztráció alá nyomtatták a „Boldog karácsonyt” vagy a „Boldog húsvéti ünnepeket” feliratot, így mellé csak a nevet és a dátumot kellett odaírni. A levelezőlapok hátoldalának megosztásáig a képes oldalon kevés hely maradt az üzenet számára, de a nyomtatott üdvözlő formula mellé rendszeresen hozzáírtak valamilyen személyesebb köszöntést vagy rövidebb közlendőt. Az ünnepekre és a különféle alkalmakra leginkább az illusztrációk utaltak. A zöld fenyőgally és a karácsonyfa már az 1900-as évek elejétől igen gyakori, bár Magyarországon még kevés helyen állítottak ekkor karácsonyfát.

Galéria 1
Jászolban fekvő kisded és a Szent Család

Az első magyar nyelvű karácsonyi lapokat Klökner Péter adta ki 1899-ben, Székesfehérváron. Az első lapokon nyugalmat árasztó havasi táj, ajándékot hozó angyalkák és bibliai jelenetek voltak láthatók. A 20. század elején már feltűntek a Mikulást és a karácsonyfát ábrázoló képeslapok. Az egyéb karácsonyi jelképek, mint például a gyertya, a harang vagy a fenyőtoboz ábrázolása csak a ’20-as és a ’30-as években jelentek meg.

A különböző korszakokban a politikai és világtörténelmi események is hatással voltak a képeslapokon megjelenő képekre. Az első világháború idején készített képeslapokon a fronton harcoló katonák ajándékaikat bontogatták, a második világháború idején egy angyal egy harckocsi ágyúcsövéből lőtte ki a gyermekeknek szánt ajándékot. Az idő múlásával a készítők egyre kreatívabbak lettek. Készültek harang, gyertya és kifli alakú üdvözlőlapok is.

A képes levelezőlapok készítése és története szorosan összefüggött a nyomda- és a fotótechnika fejlődésével. A rajzok, grafikák offset nyomása mellett megjelentek az eredeti fényképek alapján készült képeslapok különböző változatai. A fotómontázs is népszerű technikai eljárás lett. A képeslapokat többféle méretben és formában állították elő.

A képeslap „aranykorában” népszerűek voltak a csipke utánzatú, domborított nyomású kártyák, de az összerakható levelezőlap-sorozatok is, ahol 10–12 lap együtt adott ki egy motívumot. A képeslapkiadók pedig a beküldött arcképek alapján az üdvözlőlapokra nyomtatták az illető fényképét.

Gyártottak levelezőlapokat nyírfakéregből, fenyőfából, és készültek domborított képeslapok préselt fémlemezből és papírborítással, ahogy bőrlapra nyomtatva is. A „legelegánsabb levelezőlapnak” a hímzett selyem levelezőlapok számítottak, a csillámporos és gyöngyporos lapok sokféle változatban készültek. (A felsorolt technikai megoldások mindegyikére találunk példákat a Habsburg-családnak, illetve Ottónak küldött lapok között, bár jellemzően ezek nem az 1950-es, hanem a későbbi évtizedek termékei.)

Galéria 2
Háromkirályok

A karácsonyi lapokon Jézus születése és az ehhez kapcsolódó motívumok jelentek meg a legnagyobb számban. A gyermekekkel és állatokkal benépesített, békét és nyugalmat árasztó téli táj ugyancsak hagyományos karácsonyi téma. Gyakran szerepel rajtuk az ajándékot hozó Mikulás, Jézuska és angyal.

Érdekes az összehasonlítás a szocialista korszak Magyarországa idejének fényképes, csendéletszerű üdvözlőlapjaival: fekete-fehér fotókon karácsonyi fenyőágak, gyertyák, tobozok uralták a „piacot”, a karácsony vallási szimbólumai nagyon ritkán tűntek fel. Az újévi lapokon pezsgősüveg és dobókocka volt a meghatározó. A Szovjetunióban honos egyszerű „Gyed Maroz”, vagyis Fagy apó rajzolatai még ezeknél is egyhangúbbak voltak.

E cikk keretében nincs lehetőségünk az összehasonlításra, de az online kiállításunkban bemutatott képeslapok érzékeltetik az ötvenes éveknek a későbbiekhez képest szerény választékát, ami azonban még így is sokszorosan színesebb a kelet-európai kártyáknál.

 

 

A Habsburg Ottó Alapítvány üdvözlőkártya-gyűjteménye

A Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményében őrzött üdvözlőkártyák és képeslapok történeti emlékek hordozói, koruknál és különlegességüknél fogva jelentős forrásértéket képviselnek. Mennyiségüket egyelőre nem tudjuk meghatározni, mivel még folyik a feldolgozásuk.

A 2017-ben létrejött Alapítvány családi iratai között, az iratanyag felmérése kapcsán fedeztük fel azokat az üdvözlőkártyákat, képeslapokat és táviratokat, amelyekből virtuális kiállításunkat összeállítottuk. Ismert, hogy Habsburg Ottó és családja már az ötvenes évektől egyre nagyobb számban kapott különböző alkalmakra és eseményekre levelezőlapokat, üdvözlőkártyákat és üdvözlőlapokat, képeslapokat, táviratokat és dísztáviratokat, amelyek jelentős része megtalálható az Alapítvány gyűjteményében. Az ezt megelőző időszak ilyen típusú levelezőlapjairól nincsenek információink. Feltehetően egy későbbi feltáró, gyűjtő- és kutatómunka eredményeként szerezhetünk tudomást hollétükről.

Galéria 3
Angyalkák

Habsburg Ottó hosszú élete során a világ minden tájáról, a legkülönbözőbb helyekről és nyelveken kapott hivatalos vagy meleghangú jókívánságokat, gratuláló- és üdvözlőlapokat, amelyek között magyar nyelvűek is találhatók. Az ötvenes évek magyar nyelvű köszöntői csekély mennyiségűek, kizárólag az emigrációban élő magyarok küldték azokat. Két évvel a forradalom, s fél évvel Nagy Imre kivégzése után még a legbátrabbak sem merték megkockáztatni a levélírást. Az ekkori gyűjtemény kb. 80–90%-a német nyelvű, a későbbiekben jelennek meg nagyobb arányban az angol, a francia, a holland és a spanyol stb. levelezőlapok. A tartalmasabb üdvözlő leveleket, az azokra adott válaszlevelek másolatainak jó részét már ekkor megőrizték. A jókívánságokat küldők között találunk politikusokat, arisztokratákat, egyházi és polgári személyeket, hivatalos szerveket, civil szervezeteket, intézményeket, a különböző pártok képviselőit, alapítványok és egyesületek vezetőit, valamint a hazai és emigráns magyarokat. A „fontosabb” személyek leveleit, üdvözlőlapjait és a válaszok másolatait a későbbi évtizedekben külön dossziékban őrizték, sok esetben csak a lapra írt piros ceruzás, nem túl esztétikus rövidítéssel jelezték, hogy válaszoltak az üdvözlet írójának (bea[ntwortet]., bed[ankt], b., esetleg egy pipa jellel). A kiállítás képei közül a „b” mellé az egyikre azt is ráírták, hogy: „bitte in Karthotek eintragen, ist bedankt” (1/13. kép), azaz „kérem kartotékba helyezni – megköszönve”. Ez arra is utal, hogy a családi „irattárban” igyekeztek minden postai mozgást nyilvántartásba venni, de közülük kevés maradt meg.

Az üdvözlőkártyák témagazdagsága kimeríthetetlen, elsősorban családi eseményekhez, jelesebb ünnepekhez kötődnek, de egyedi üdvözletek is előfordulnak. A családi iratok gyűjteményi anyagának legkorábbi üdvözlete Habsburg Ottó és Regina szász-meiningeni hercegnő 1951-ben, a franciaországi Nancyben kötött házasságához kapcsolódik. Az esküvő, majd gyermekeik születése és keresztelője alkalmából folyamatosan kapták a gratulációkat. Az öt kislány után az első fiú, Károly, azaz a „trónörökös”, majd a második, György főherceg születésekor ugrásszerűen megnőtt a gratulációk száma. Ugyanez történt 50. házassági évfordulójuk, aranylakodalmuk megünneplése idején.

Az üdvözlőlapok, üdvözlőkártyák között külön csoportot képeznek a Habsburg Ottó születésnapjára, kisebb részben névnapjára küldött köszöntők. Ezek elsősorban a kerek évfordulókhoz kapcsolódnak. Az első névnapi köszöntőt 1953-ban keltezték, a születésnapi köszöntők a 46. születésnaptól indulnak és 2010-ig sorjáznak. A „királyfi” évei számának előrehaladtával a gratulációk száma folyamatosan nőtt. Ezek közül külön kiemeljük Habsburg Ottónak a pápai Szent Gergely-rend nagykeresztjének adományozásáért (1980), vagy európai parlamenti képviselővé (1979) választása alkalmából kapott üdvözleteket.

Habsburg Ottó édesapjának, IV. Károly királynak boldoggá avatásáról, és édesanyja, Zita királyné 75. és 85. születésnapjáról is megemlékeztek. Habsburg Ottó testvéreinek egyes ünnepei alkalmából szintén küldtek üdvözlőlapokat a családfőnek. Károly Lajos főherceg eljegyzése, vagy Félix és Róbert főhercegek házassága kapcsán már az európai uralkodóházak családtagjai – a svéd, a bajor és a spanyol király, vagy Montfort hercege is – gratuláltak.

Galéria 4
Gyertyák, csengettyűk és harangok

A gyűjteményben külön blokkot alkotnak az ünnepekre küldött üdvözlőlapok, köztük karácsonyi, újévi és húsvéti köszöntések. Nagyobb mennyiségű karácsonyi és újévi üdvözletekkel 1958 karácsonyától találkozunk először, az ezt megelőző évekből nincsenek ilyen lapok, ám jókívánságokat küldő sorokra bukkanhatunk a magyar és az idegennyelvű levelezés iratait olvasva. 1958 után sem folyamatos az egyes években küldött üdvözlőlapok sorozata. A rendszerváltozás előtti évekből meglehetősen kevés a magyar nyelvű üdvözlés, az azt követő időszak üdvözlőlapjainak egy részét a magyar nyelvű titkárság levelezése között találjuk meg. Habsburg Ottó levelezőpartnerei közül sokan nem levelezőlapon, hanem levélben gratuláltak az ünnepek alkalmából, akár több témát is érintve.

A Habsburg Ottóhoz köthető üdvözlések egy része vélhetően más gyűjteményekben találhatók, ugyanakkor nem zárhatjuk ki azt sem, hogy az ötvenes években kevésbé volt rendezett az iratok őrzése, és a hiányzó gyűjteményi részek valahol kallódnak, vagy megsemmisültek. Állításunkat az is alátámasztja, hogy a borítékban küldött üdvözlőlapokról levágták a bélyegeket, amivel tönkretették a rajta lévő pecséteket, sok esetben lehetetlenné téve a feladás helyének és idejének megállapítását. Jó esetben visszahelyezték a lapot a borítékba, máskor szétválasztották őket, ami komoly gondot okozhat az iratok egyesítésénél. Ez a gyűjtemény más egységeinél is megfigyelhető, de az ’50-es évek elmúltával a gyakorlat – a profi titkársági munka kialakulásával, legalábbis a levelek egy részénél – kulturáltabbá válik, azaz a lapok többségét visszahelyezték a borítékba, és a bélyegek is érintetlenek. Hozzá kell tennünk, a boríték leválasztása és eltávolítása a lefűzött leveleknél is gyakorlat maradt. Szerencsére a nyílt képeslapoknál ezt nem tették meg, így azok bélyegei együtt maradtak az üdvözlésekkel. Közülük is bemutatunk néhányat. (1/14.; 3/4., 9., 11.; 4/7.; 5/3., 7/2., 15. képek) A 2/1. számú levelezőlap azért is külön érdekes, mert J. H., a Habsburg-család postása (Briefträger) adta fel, amit a „Starnberg” feliratú körbélyegző is tanúsít.

Előfordult az is, hogy a család egyik munkatársa az üdvözlő sorok alá ceruzával odaírta a feladó nevét és címét, vélhetően egy későbbi kapcsolatfelvétel érdekében. (1/12.; 5/10. kép)

Galéria 5
Épületek

 

 

A kiállítás képei

Virtuális kiállításunk a közelgő karácsony és újév alkalmából mutatja be a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményében található, Habsburg Ottónak és családtagjainak küldött üdvözleteket. A bemutatott színes és fekete-fehér képeslapok közös ismertetője, hogy 1958 karácsonya előtt keltezték őket. A levélírók többsége valamilyen kapcsolatban állt Habsburg Ottóval. Az összekötő kapocs a királyhűség volt.

Az üdvözlőlapok között igazi ritkaságok is előfordulnak. A bemutatott képekre jellemző, hogy arisztokrata üdvözlés alig akad közöttük, csak az a tegeződő formájú 3/13. számú lap, amit Karl – vélhetően Karl Ludwig, a trónörökös testvére, vagy más közeli rokona – írhatott, válaszul Habsburg Ottó betegágyból küldött levelére.

A lapok között főként az uralkodói családhoz kötődő osztrák és német polgári személyek, monarchista szervezetek köszöntői a meghatározók, akik várják, hogy Habsburg Ottó visszatérjen Ausztriába. Mindnyájan királyhűek voltak, s üdvözletüket nagy tisztelettel írták a trónörökösnek és családjának. A kitüntetett figyelem jele volt, hogy az egyik levélíró karácsonyi mellékletként három üveg bort küldött a címzettnek. (1/16. kép)

Ami a lapok formáját illeti, egy részük normál levelezőlap, a többség viszonylag kisméretű (7×13 cm-től 14×14 cm), kinyitható üdvözlőlap, de leporellókat és néhány esetben 13,5×18,5 cm, azaz A/5 méretű lapokat is találunk. A kinyitható üdvözlőlapok zömét borítékba helyezték, amelyek közül csak néhányat lehetett fellelni. A borítékon található bélyegeket leválasztották, és külön gyűjteményben helyezték el.

A kiállítás egyes darabjai nem műalkotások, hátoldalukon sokszor szűkszavú, protokolláris udvariassági jókívánságokat, máskor meghatóan személyes „alattvalói” szeretettel küldött üzeneteket közvetítenek, amelyek megszólítása udvarias és tiszteletet sugárzó. Sokan a szóló levelezőlapra is csak keresztnevüket írták alá, gondolván, Habsburg Ottó tudja, kiről van szó. Nehezen olvasható szöveggel is találkozunk, s boríték híján az azonosítás szinte lehetetlen. Hosszabb eszmefuttatásra egy személy vállalkozott, aki képet is küldött saját magáról és „ötvösmunkájáról”. (3/5. képek)

Galéria 6
Nem karácsonyi szimbolika

A kiállított közel 90 darab üdvözlőlap grafikái, rajzai, fotói 1958 karácsonyának korabeli látványát tükrözik vissza, közöttük magas művészi színvonalú és giccshez közelítő egyaránt akad. Az olvasó eldöntheti, melyiket hova sorolja. A galériában nyolc tematikus egységet alakítottunk ki, majd ezekbe soroltuk az egyes karácsonyi és újévi üdvözlőlapokat, amelyeket az ünnephez tartozó szimbolika alapján csoportosítottunk. A képek hátlapjának szövegei így természetszerűleg némi rendetlenséget mutatnak: akad köztük rövid szokványos üdvözlet, de kicsit hosszabb hódolat is.

A galériák csoportosítása:

1. Jászolban fekvő kisded és a Szent Család
2. Háromkirályok
3. Angyalkák
4. Gyertyák, csengettyűk és harangok
5. Épületek
6. Nem karácsonyi szimbolika
7. Újévi jókívánságok
8. Különleges karácsonyi üdvözlőlapok

A képeslapok – mint említettük – a legkülönfélébb technikai eljárással és anyagok felhasználásával készültek. Egy képen akár többféle szimbolika is megjelenik, például a Szent Család, a háromkirályok vagy az angyalok, de a karácsony és a téli ünnepkör hangulatához tartozó hófödte háztetők, fenyőgally csengettyűvel vagy gyertyával, a télhez kapcsolódó virágok, nyuszik és madarak is vissza-visszatérnek. Ismertetésünkben nem térünk ki minden üdvözlőlapra, viszont felhívjuk az olvasó figyelmét néhány különlegességre.

A lapok egy része valamilyen offset nyomdai eljárással készült. Megtalálni köztük az ismert holland festőművész és grafikus, Anton Pieck (1895–1987) – nem egészen a karácsonyi kultúrkörbe tartozó, viszonylag nagyméretű – üdvözlőkártyáit is. (6/1-2. kép) Hasonlóan nagyméretű a bécsi Hofburgot egy 1915. januári lovas szánkózás alkalmával ábrázoló nyomat. Az erősen katonai parádéra emlékeztető felvonulás egyetlen gyengéje, hogy nincs hó a palota udvarán. (6/4. kép) Akkoriban viszonylag ritka volt a dísztávirat, ezekből is beillesztettünk egyet, amely a háromkirályokat ábrázolja, archaikus stílusban. (2/4. kép)

Vannak olyan levelezőlapok, amelyek ólomüveg mintázatot adnak, egy Máriát és a kisdedet, egy másik a Szent Családot mutatja be. (1/10. és 18. kép) A kuriózumok között tarthatjuk számon azt a képeslapot, amely festett faszobrokkal ábrázolja a Szent Családot. (1/14. kép)

Az ötvenes években szokás volt az ún. applikációs (rátétes) képeslapok küldése. Ezekből is bemutatunk néhányat, például egy sárga himzőfonallal díszitett Szent Családot (1/17. kép), vagy a Máriát a jászolban fekvő kisdeddel (8/9. kép), zenélő angyalokat fenyőággal és gyertyával (3/6. kép), utóbbiak sarkain rózsaszínű selyemszalag masnival.

A kiállítás gyöngyszemei azok a képeslapok, amelyek speciális méretük, formájuk, kialakításuk, színviláguk vagy kiképzésük miatt érdemelnek említést. A különlegességek között tartjuk számon a dombornyomott és csillámporos képeslapokat, vagy az „óriási levelezőlapokat”, melyek közül egyet-egyet bemutatunk. Felhívjuk az olvasó figyelmét a domborított keretben textil alapon elhelyezett, „Fenyőág piros gyertyával” című lapra. (4/3. kép)

Galéria 7
Újévi jókívánságok

A korszakban elterjedtek voltak a két-három részes, hajtogatós vagy leporellószerűen összehajtogatott lapok, mint például az a három karácsonyi képből álló lap, amelyen őzikék láthatók behavazott, kivilágított házikóval és fenyőfával, boltíves kapu fenyőgallyakkal és lámpával, vagy madáretető madarakkal és nyuszival. (8/4. kép) Hasonlóan díszes a csillámporos, kihajthatós oltárt bemutató lap is. (8/7. kép)

Nem volt ritkaság a színes, préselt virágok küldése sem, amely egyenesen Palesztinából, a Szentföldről érkezett üdvözlet volt Habsburg Ottónak. (8/1. kép) A törökországi Isztambulból származó üdvözlet szokatlan módon mecsetet és dzsámit ábrázol. (5/12. kép)

A világ legtávolabbi csücskéből is érkeztek jókívánságok. Ilyen volt egy magyar és kínai nyelven írt, Máriát jászollal és angyalokkal ábrázoló képeslap Németh Josephtől – feltehetően egy Kínában szolgálatot teljesítő misszionáriustól – „Habsburg Ottónak és Regina Őfelségének, Zita királynénak és az öt királykisasszonynak”. (8/5. kép) Mások a főherceg-kisasszonyok nevét felsorolva kívántak boldog karácsonyt. (1/3. kép)

Néhány emigráns magyar család neve is előfordul, közülük Koeves-Toronyi Ferenc neve ismert (4/9. kép), a volt magyar királyi katonatiszté, vagy a Nagy-Lónyay család egyik hölgytagjáé. (1/12. kép) Különlegesnek számít az az Ohióból küldött hosszabb üdvözlet, a Székesfehérvárról származó Kiss Imre és felesége, Révay T. Emma „alattvalói hűséggel”, a „Felséges Család” minden tagjának küldött levele. (8/6. kép)

A magyar Szabadságharcos Világszövetség párizsi sajtóosztályának üdvözlése nem szépsége, hanem az „Éljen II. Ottó király!” üdvözlés miatt érdekes. (6/1. kép) Rajtuk kívül mások is írtak magyarul. (2/2.; 3/11.; 4/1., 11.; 8/2. képek)

Előfordul, hogy nincs magyar nyelvű szöveg, csak sejthető, hogy Chicagóban élő egyházi személy, talán apáca, a magyar származású levélíró. (2/1. kép)

A csak újévi üdvözletek száma jóval kevesebb, mint a karácsonyiaké. Az újévi lapokon a négylevelű lóhere (7/4. kép), több alkalommal patkó (7/6., 7/11. képek), a kéményseprő és a gomba (7/8. kép) jelenik meg, bőségét és szerencsét kívánva az újesztendőre. A 7/5. számú, egy hadiözvegy által postára adott üdvözlet érdekessége, hogy elsősorban Zita királynét szólítja meg, s csak azután „a mi felejthetetlen Ottónkat”. Ugyancsak érdekes a nagyméretű grafika középpontjában álló, jó utat kívánó vitorláshajó, amit a szállodatulajdonos Seehof vállalat küldött, láthatóan üzleti körlevélként, mert csak nyomtatott szöveget találunk rajta.

Galéria 8
Különleges karácsonyi üdvözlőlapok

 

Az üdvözlőlapok és üdvözlőkártyák mesélnek a múltról, megőrzésük elősegíti történelmi dokumentummá válásukat. Éppen ezért az Alapítvány legfontosabb feladata, hogy ezt a számában is jelentős, tematikájában rendkívül összetett és gazdag gyűjteményt megőrizze, gondozza, majd rendezése és rendszerezése után közkinccsé tegye a kutatók számára.

 

Kocsis Piroska
Ólmosi Zoltán