Milyen körülmények között találkozott az utolsó magyar trónörökös Ady Endre testvérével Spanyolországban? Miért tért ki Habsburg Ottó több ízben is Hitler meghívása elől 1933-ban? Miért látogatta meg az apjára lövető Horthy Miklóst az emigrációban? Milyen érdekek mozgatták az osztrák és magyar politika formálóit Ottó állampolgárságának kérdésében az 1950-es évektől egészen a magyarországi rendszerváltozásig? Kérdések, amelyek körültekintő megválaszolásához jónéhány dolgot tisztázni kell a 20. századi Közép-Európa történelméből.
„Aki nem ismeri a múltját, nem ura a jövőjének sem, hisz’ nem tudja, hogy honnan jött, így azt sem tudhatja, hogy hová tart, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudja, hol van.”
Habsburg Ottó (1912–2011) hosszú és eseményekben szegényesnek igazán nem mondható élete során mindig tisztában volt azzal, hogy kicsoda, honnan jött, éppen hol van, és hogy hová tart. Egy európai birodalom trónjának várományosaként született, és kisgyermekként végigélt egy, a korábban megingathatatlannak hitt világrendet alapjaiban felforgató kataklizmát. Ifjúkorát – édesapját tízévesen elveszítve – száműzetésben töltötte. Szemtanúja volt annak, hogy a kontinens, amelynek számos országához és tartományához családi kapcsolatai révén erősen kötődött, hogyan válik a harmincas években két totalitárius hatalom játszóterévé. Felszámolva mindazt, amit Európa századok alatt értékként megalkotott. Arra, hogy ez a világ sokszínűsége ellenére is mennyire összetartozó és megóvandó, igazából akkor döbbent rá, amikor az újabb világégés idején Amerikából volt kénytelen követni Európa háborús drámáját.
 |
A trónörökösből világpolgárrá lett Ottó 1945 után gyorsan megtalálta helyét, feladatát. Számot vetve a hidegháború realitásával, kifogyhatatlannak tűnő energiáját a szabad világ eszmei alapjai megerősítésének, a vasfüggöny mögé került népek mielőbbi felszabadításának szolgálatába állította. Cikkeket és tanulmányokat írt, előadókörutakat vállalt, levelezett, utazott, tárgyalt, szervezeteket hívott életre, és a már meglévőkben vállalt – sosem csak formális – szerepet. Szívügyét, szeretett Európájának sorsát a Páneurópai Unió, majd az Európai Parlament évtizedekig meghatározó tagjaként, aktívan formálta.
Forráskiadványunkban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára dokumentumainak segítségével nyújtunk betekintést egy kivételesen gazdag életút történéseibe, Habsburg Ottó és a magyar, illetve osztrák államhatalom sok évtizedes – az elutasítástól az elfogadásig ívelő – viszonyába. Az események hátterére és összefüggéseire a kötet élén álló tanulmány világít rá. A képanyag zömét a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményében őrzött fotókból válogattuk. Jelen kötetünk az első azon kiadványok sorában, melyek segítségével az Alapítvány névadója eseménydús életét és szerteágazó politikai tevékenységét kívánja bemutatni.
Szerk.: Kocsis Piroska és Ólmosi Zoltán
Megjelenés ideje: 2020
ISBN: 9789631366914
Terjedelem: 304 oldal
Méret: 200 x 250 mm
Kiadta: Habsburg Ottó Alapítvány
Magyar Nemzeti Levéltár
Corvina Kiadó
További információ:
https://corvinakiado.hu/konyvek/habsburg-otto-es-az-allamhatalom/139487364
