Alapítványunk első alkalommal tavaly rendezett kerekasztal-beszélgetést Habsburg Ottó szülőhelyén, az alsó-ausztriai Reichenauban, a Wartholz-kastélyhoz tartozó rendezvényteremben.
A Blazek házaspár által vezetett kertészet és látogatóközpont rendszeresen ad helyet elsősorban irodalmi eseményeknek, ugyanakkor fontosnak tartják a kastélyhoz és egykori lakóihoz kapcsolódó megemlékezéseket is. Az elmúlt évben a névadónk életéről szóló roll-up kiállításunkat mutattuk be, míg idei rendezvényünkön az utolsó magyar király és osztrák császár életútjáról, uralkodásának értékeléséről esett szó. Tárlatunkhoz felhasználtuk az eredetileg halálának 100. évfordulóján, Madeira szigetén 2021 áprilisában bemutatott tablóink német nyelvű változatát. A tervek szerint hamarosan nyomdába kerül Jó szándék és balsors című, szintén 2021-ben kiadott tanulmánykötetünk német fordítása, a magyar nyelvű változatnál bővebb tartalommal. A bécsi Collegium Hungaricummal egyeztetett célunk, hogy közös munkánkkal hozzájáruljunk az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodójának életművéről szóló tudományos diskurzushoz.
Szilágyiné Bátorfi Edit, bécsi magyar nagykövet bevezető szavai után reichenaui kerekasztalunk résztvevői összefoglalták a kötetbe szánt esszéiket. Bertényi Iván és Paál Vince IV. Károly magyar király és az őt támogató politikai elit viszonyrendszerét vázolta fel, míg Fiziker Róbert és David Schriffl – az osztrák külügyi tárca történeti szolgálatának vezetője – Károlynak osztrák császárként kifejtett tevékenységét, illetve annak visszhangját elemezte. Tanulságos volt végigkövetni azt a lassú változást, amely az elmúlt évtizedekben az utolsó uralkodó kapcsán az osztrák politikai gondolkodásban és történelemszemléletben tapasztalható.
A magyar és az osztrák szakértők már megszokott módon körültekintő megszólalásain túl a szlovén előadók referátumai segítettek megérteni a dualizmus rendszerében háttérbe szorult kisebb nemzetek attitűdjét: míg Gregor Antoličič IV. Károlynak az első világháború hadi cselekményekben való részvételét fejtette ki, Andrej Rahten professzor, Alapítványunk régi barátja a szlovén politikai közvélemény reakcióját részletezte Károly visszatérési kísérletei kapcsán.
Prőhle Gergely a beszélgetés zárásaként elmondta, közös történelmünk feldolgozása, az erről szóló eszmecsere hozzájárulhat ahhoz is, hogy jobban megértsük a mai politikai, társadalmi folyamatokat, ezért a német nyelvű tanulmánykötet megjelenését követően szeretnénk Közép-Európa szerte folytatni a megkezdett sorozatot.
