A Kép és Kutatás (Imatge i Recerca) elnevezésű konferenciát 1990-es indulása óta kétévente rendezik meg, a COVID pandémia után erre idén nyílt újra lehetőség. A főszervező a Gironai Városi Tanács intézményeként működő Centre de Recerca i Difusió de la Imatge (CRDI) archív hang- és képdokumentumokat feldolgozó és kutatásukat biztosító központ, melynek hivatalos gyűjtőterülete az önkormányzaton túl a településen élő magánszemélyekre, családi gyűjteményekre, cégek által keletkeztetett anyagokra is kiterjed. A katalán kisváros levéltári intézményének jelentősége azonban messze túlmutat a település középkori eredetű falain, immár tizenhetedik alkalommal rendezik meg az Antoni Varés (1909–1966) gironai születésű fotós, plakátművész és filmes után elnevezett nemzetközi tanácskozást. Az eseményen fotográfiai és audiovizuális örökséggel dolgozó szakemberek vitatják meg ennek a speciális szakterületnek a gyakorlati, technikai, etikai kérdéseit, és mutatják be az újdonságokat. Kifejezett szándéka a konferenciának a nemzetköziség, ezáltal minden alkalommal különböző nemzetiségű szakemberek tartanak előadást, ebben a törekvésében a központ bírja a Nemzetközi Levéltári Tanács (International Council of Archives – ICA) és más szervezetek együttműködő támogatását is. Alapítványunkat Dékány Szilveszter gyűjteményi főmunkatárs, a fotó- és audiovizuális gyűjtemény felelőse képviselte.
A fotógyűjtemények kezelésében az utóbbi évtizedek technikai változásai során kevés olyan jelentőségű esemény történt, mint a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence – AI) megjelenése és lehetséges alkalmazása. A nagy mennyiségű képi információ gyors feldolgozására is alkalmas technológia nemcsak felgyorsíthatja a rendszerezési munkát, de felhasználói szempontból is könnyebben elérhetővé teheti a vizuális gyűjteményi tartalmakat. „AI is coming!” – említhetnénk parafrazeálva az éppen Gironában is számos helyszínen forgatott népszerű Trónok harca sorozat mottóját, de valójában az AI már itt van, elég csak a Google Lens szolgáltatására, vagy hazai platformon az ADT arcfelismerő képkeresőjére gondolnunk. Nem véletlen tehát, hogy a konferencia több előadása is ezzel a témával foglalkozott.
Mesterséges intelligencia használatával archív fotókból készített videó
Vajon az Ön gyűjteménye készen áll a mesterséges intelligenciára? – tette föl a kérdést nyitó előadásában Yalemislew Abgaz, a Dublin City University képviseletében. Az előadó két kísérleti projekten keresztül mutatta be, hogyan áll ma az AI képfeldolgozás egy-egy adott témára specializálva. A klasszikus, gyűjteményi fizikai leírás (physical description) helyett a tartalmi leírás (content description) kerül előtérbe a mesterséges intelligencia használatával, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a kulturális aspektusokat, amiket az ember, a gyűjteményért felelős szakember tud hozzáadni és ezáltal kontrollálni a feldolgozási folyamatot. Gustavo Lozano, a Mexikói Nemzeti Egyetem Esztétikai Intézetének fotólevéltárosa is arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI egy eszköz, amelynek használatával a kulturális örökség elérhetőségének minőségét tudjuk emelni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberi szempontokat és a vizuális tartalmak feldolgozásának többszempontú megközelítését. A mesterséges intelligencia művészeti irányú alkalmazását mutatta be Daniel Pitarch, az Estampa művészeti csoport tagja, akik a CRDI képgyűjteményét alapul véve készítenek vizuális installációkat. Pitarch érdekes technikai aspektusként mutatott rá az AI korlátaira azzal, hogy a rendszernek nehéz volt a létrehozott képeken emberi fogakat generálni, hiszen a feldolgozott állományban lévő, főleg 19. század végi, 20. század eleji portrékon jellemzően meglehetősen komor arccal szerepeltek a fotók alanyai, így nem voltak mosolygó emberek, ahonnan ezt az információt begyűjthette volna.
Bár abban szakmai egyetértés van, hogy a digitalizálás elengedhetetlen jelentőséggel bír a vizuális kulturális örökség kezelésében, az egyes országok és intézmények eltérő stratégiát alkalmaznak ennek a folyamatnak a lebonyolítására. A belga utat mutatta be Brecht Declercq, a Flamand Levéltári Intézet (Meemoo) képvisetében, aki előadása elején „Digitize now!” felkiáltással röviden fel is vázolta a követendő stratégiát. A Meemoo mintegy közvetítőként működik a tartalomszolgáltatók (content partners) és a szolgáltatók (service providers) között: összegyűjti és szintetizálja a digitalizálandó anyagokat, és megszervezi a digitalizálási folyamatot. Mintegy tíz év szakmai lobbitevékenyége után döntött úgy Belgium állam, hogy létrehozza és finanszírozza ezt az intézményt. Hatékonyságát jól mutatja, hogy 2022-ig sikerült a belgiumi fotó- és audiovizuális állomány 80%-át digitalizáltatniuk. Az állományokat a szolgáltató intézmények kapják meg, a szervezet a honlapján – szerzői jogi okokból – ezeknek a leírását és hivatkozásait közli.
A genfi székhelyű Nemzetközi Vöröskereszt Levéltára rendkívül gazdag fotógyűjteményének érdekességeit mutatta be előadásában Damián González Dominguez. Ez az archívum Alapítványunk számára – tekintettel a Habsburg család gazdag kapcsolatára a Vöröskereszt intézményeivel – különösen érdekes.
Habsburg Ottó fotóhagyatékának feldolgozásához és kezeléséhez több más ponton is kapcsolódtak az elhangzottak, hiszen pályafutásának nemzetközi íve számos gyűjteményt érint, illetve a konferencián bemutatott új technikai lehetőségek hasznos segítséget nyújthatnak névadónk igen kiterjedt kapcsolati hálójának feldolgozásában.
A konferencia az elméleti rész mellett gyakorlati útmutatókat is nyújtott, hiszen az érdeklődők workshopokon vehettek részt, például az archívumokra leselkedő természeti katasztrófák témájában. Ilyen például a klímaváltozás okozta fenyegetések, az árvízek, az esőzések, a tűzesetek okozta károkra való felkészülés – emlékezzünk csak a kölni levéltár 2009-es tragédiájára, vagy hazai példaként a Ráday Gyűjtemény 2019-es tűzesetére.
A vizuális gyűjtemények iránt érdeklődők Girona városában egy további különleges helyszínre látogathatnak el: a Mozgókép Múzeum (Museu del Cinema) állandó kiállításával, programjaival és kutatható gyűjteményével átfogó és izgalmas képet nyújt a fotó-, a mozgókép- és mozitörténet iránt érdeklődők számára.
Dékány Szilveszter
