A Habsburg Ottó Alapítvány feladata névadója szellemi örökségének – levelezésének, könyv- és újságcikk-, fénykép- és mozgókép-gyűjteményének, valamint személyes tárgyainak – megőrzése, rendszerezése és feltárása. Alapítványunk ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ez a történelmi és politikatörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű dokumentáció minél szélesebb körben váljon elérhetővé. Ezért indítjuk el az online adatbázist, amelyen keresztül nyilvánosságot nyerhetnek az említett források. Mindezt január 23-án, a magyar kultúra napjához kapcsolódó Évkezdet a gyűjteményben című rendezvényünkön jelentettük be.
Az eseményen Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy az Alapítvány 2019-ben kezdte meg a hagyaték feldolgozását; az azóta eltelt években kialakítottuk a gyűjteményezés rendjét, a levéltári rend alapstruktúráját, és megteremtettük a digitális hozzáférés módszertanát. Rámutatott, hogy a gyűjtemény gondozása mellett névadónk szellemi örökségét is tudnunk kell közvetíteni. A 2022-es év jelentős fejleményeként értékelte az Alapítvány külföldi megjelenéseit, amelyekre számos nagyon pozitív visszajelzés érkezett. Kitért arra, hogy mit jelentett Habsburg Ottó számára a magyar nyelv és kultúra: számos feldolgozott dokumentumban utalt magyar kötődésére, a magyart második anyanyelvének tekintette. Kosztolányi Dezső és Márai Sándor műveit éppúgy olvasta, mint Ady Endre, Petőfi Sándor, Nemes Nagy Ágnes vagy Weöres Sándor költeményeit.
Köszöntőbeszédében Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy az utolsó magyar trónörökös életműve ma is figyelemre méltó „mindazok számára, akiket érdekel múltunkból kinövő jelenünk”. Hangsúlyozta, hogy mérföldkőhöz érkezett a hagyaték gondozására vállalkozó intézmény munkája: eljött az ideje annak, hogy a szellemi örökség mindenki által elérhető formában a világhálón is megjelenjen. Gulyás Gergely Habsburg Ottó életét méltatva úgy fogalmazott: a trónörökös „megváltozott státusza mellett is – vagy státuszától függetlenül – ősei örökségét és legjobb hagyományait, a kötelességet és a szolgálatot követte, s a velük együtt járó harcot és küzdelmet választotta. Harcolt a nemzetiszocializmus és a kommunizmus totális eszméje és diktatúrája ellen egy szabad és békében élő Európáért. Ez a küzdelem a XX. században sokszor állt reménytelenül vesztésre, mégis azok győztek, azoknak lett igaza, akik Habsburg Ottóhoz hasonlóan hittek a szabadságban és az emberi méltóság feltétlen tiszteletében”.
Az Alapítvány, amelynek fenntartója a Miniszterelnökség, Habsburg Ottó keresztény Európáról szóló értékrendjének bemutatását is elő tudja segíteni – vette vissza a szót Prőhle Gergely igazgató. Felidézte: tavaly sokszínű programsorozatot tartottunk abból az alkalomból, hogy 110 éve született Habsburg Ottó, és 100 esztendeje halt meg édesapja, IV. Károly király.
Az utolsó magyar trónörökös alakját a magyar társadalom az 1989-ben legnézettebb hazai készítésű mozi, az Isten akaratából című dokumentumfilm révén ismerhette meg. Hanák Gábor, az egyik alkotó, a mű keletkezéstörténetét elevenítette fel a hallgatóságnak.
A magyar kultúra napjához kapcsolódó hétfői összejövetelen legújabb kiadványainkkal együtt a gyűjteményt és az azt kezelő digitális platformot is bemutattuk. Az eseményen munkatársaink ismertették az egyes gyűjteményi területek – levéltári, könyvtári, fotó- és tárgyi gyűjtemények – tematikus feldolgozásának eddig elért eredményeit.
Ólmosi Zoltán gyűjteményi munkatárs és főlevéltáros felidézte a IV. Károllyal és Habsburg Ottóval kapcsolatos, az Alapítvány létrejöttét megelőző kutatásokat és azok tudományos eredményeit. Fejérdy Gergely tudományos igazgatóhelyettes röviden bemutatta a gyűjtemény útját, az iratanyag érkezésétől a feldolgozottság jelenlegi szintjéig. Habsburg Ottó magyar vonatkozású levelezéséről – amelyet Alapítványunk a hagyatékból elsőként dolgozott fel, és most tesz fokozatosan digitálisan kutathatóvá – Gaálné Barcs Eszter főlevéltáros beszélt. Szűts István Gergely a kapcsolati hálók feltárásának tanulságaira hívta fel a figyelmet, melyek Habsburg Ottó életművében és Alapítványunk tevékenységében is jelentős szerepet játszanak. A Zeitbühne című német folyóirat feltárásának műhelytitkaiba Hammer-Nacsa Anett engedett bepillantást, míg Vasbányai Ferenc a könyvgyűjtemény felépítéséről, az érdekesebb dedikált kötetekről és Habsburg Ottó irodalmi érdeklődéséről beszélt. Dékány Szilveszter gyűjteményi főmunkatárs a fotógyűjteményt mutatta be, kiemelve, hogy a változatos eljárásokkal készült képek nagy időintervallumot ölelnek fel. Névadónk tárgyi hagyatékról Vitos-Merza Beáta kolléganőnk szólt, végezetül Kardonné Fábry Eszter a Walburga főhercegnőtől kapott naplókat és a Gödöllői Királyi Kastélyban április 1-ig látogatható kiállításunkat ismertette.
Az esemény zárásaként Molnár Antal, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója mondott beszédet, amelyben a Magyarországi Evangélikus Egyház országos központjának épületéről és annak jelentőségéről ejtett szót: gyűjteményünk mellett itt található ugyanis a Podmaniczky-Degenfeld Könyvtár, valamint az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár is.
A mostantól online elérhető adatbázisban lépésről lépésre válnak majd hozzáférhetővé Habsburg Ottó levelezése, fényképei és tanulmányai, írásai. Már az eddigi rendezés során is világossá vált, hogy Habsburg Ottó sok ezer emberrel állt levélkapcsolatban; levelezőpartnereinek száma az 1980-as évek második felétől csak Magyarországról mintegy hatezerre tehető. A gyűjtemény fontos részét képezi az ő és családjának több ezer darabot számláló fényképanyaga, több órányi filmfelvétel és interjú hanganyaga, ezen felül egy tizenegyezer kötetes – angol, német, francia és magyar nyelvű – könyvtár, valamint egy hétezer dokumentumból álló, többnyelvű cikkgyűjtemény is.
Habsburg Ottó hagyatékából elsőként a magyar nyelvű titkársági levelezést, a fényképgyűjtemény egy részét, valamint a Bokor Péter és Hanák Gábor által a nyolcvanas években készített videóinterjúk egyes részleteit tesszük digitálisan hozzáférhetővé a most elindult online felületen.
Köszönjük a rendezvényen tapasztalt nagy érdeklődést, vendégeink részvételét, és reméljük, hogy az online felületen is egyre több látogatót köszönthetünk!
Fotók: Totisz Tamás
