A Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteménye időről időre újabb levéltári egységekkel egészül ki. A közelmúltban névadónk fiának, Habsburg Károlynak köszönhetően Ausztriából érkezett hozzánk egy főként 19. századi levelezésekből álló irategyüttes, amellyel levéltárunk időbeli lefedettsége is számottevően bővült. Habsburg Ottóhoz családfőként a tágabb rokonságra vonatkozó írásos emlékek is kerültek, ezért gyűjteményünk nem korlátozódik személyes hagyatékára.
A család birtokában fennmaradt értékes dokumentumok korukból és természetes elhasználódásukból adódóan állományvédelmi felülvizsgálatra szorulnak. Egy részük olyan állapotban van, hogy teljes körű feldolgozásukra csak az állagmegóvási munkák után nyílik lehetőség.
Az iratanyag elsősorban Karolina Auguszta osztrák császárné (1792–1873) személyéhez köthető. A Wittelsbach-házból származó hercegnő I. Ferenc osztrák császár negyedik feleségeként került a bécsi udvarba, ahol hamarosan a császári család „közös anyjává” vált. Kiterjedt levelezésével összekötötte a szerteágazó rokonság tagjait, a fiatalabb generációt pedig gyakran segítette tanácsaival.
A dokumentumok között különböző birtokügyekkel és az udvartartás számláival kapcsolatos iratok, valamint az „anyacsászárnéhoz” érkező kérvények is találhatók, amelyek számos adalékkal szolgálnak a korszak kutatói számára. Mindezek mellett kiemelkedő jelentőséggel bírnak a családtagokkal folytatott magánlevelezések.
Ezek közül már a feldolgozás kezdeti szakaszában azonosítható két terjedelmesebb egység: az egyik Karolina Auguszta és mostohaunokája, Miksa főherceg – későbbi mexikói császár – levelezése. A közel 50 tételt számláló irategyüttes az 1848-as forradalmi esztendőtől 1866-ig dokumentálja nagymama és unokája bensőséges hangvételű levélváltását. A másik Karolina Auguszta és unokahúga, Adelgunda modenai hercegnő évtizedeken át egymásnak írt több száz levelét foglalja magában.
Az Alapítványhoz érkezett 1,72 iratfolyóméter terjedelmű anyag rendezését és darabszintű levéltári feltárását, valamint kutatási segédletének összeállítását a korszak szakértője, Dr. Ladányi Gábor történész-levéltáros végzi.
