Egyéb kategória


Napló helyett: Habsburg Ottó-interjúk a HOAL gyűjteményében

Csaknem három évtizeden át rögzített, 133 órányi videóinterjú-anyag került a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményébe. Mivel Habsburg Ottó soha nem írt saját visszaemlékezést, az 1977 és 2005 között készült, kötetlen beszélgetések talán a róla fennmaradt legszemélyesebb és legmélyebb forrásnak tekinthetők.

Napló helyett: Habsburg Ottó-interjúk a HOAL gyűjteményében

Csaknem három évtizeden át rögzített, 133 órányi videóinterjú-anyag került a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményébe. Mivel Habsburg Ottó soha nem írt saját visszaemlékezést, az 1977 és 2005 között készült, kötetlen beszélgetések talán a róla fennmaradt legszemélyesebb és legmélyebb forrásnak tekinthetők.

„Nem az a fontos, hogy mit mondunk magunkról, hanem hogy mit lehet megérteni abból, amit átéltünk.”
Habsburg Ottó

 

Egy meg nem írt memoár

Habsburg Ottó egész életében következetesen elzárkózott attól, hogy naplót vezessen vagy visszaemlékezést írjon. Saját szavaival: a múlt helyett mindig inkább a jövő érdekelte. Ez a tudatos döntés különös súlyt ad azoknak a beszélgetéseknek, amelyekben – kamera előtt, filmre rögzítve – mégis újra és újra visszatért életének meghatározó eseményeire.

Az 1970-as évek végétől kezdve Bokor Péter és Hanák Gábor évtizedeken át folytatott Habsburg Ottóval hosszú, kötetlen interjúkat: lakóhelyén, a bajorországi Pöckingben, Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban, Pannonhalmán, Strasbourgban vagy éppen Gödöllőn. Ezek nem előre megírt kérdés–felelet helyzetek voltak, hanem szabad beszélgetések, ahol egy aktuális esemény – egy népszavazás, egy európai csúcstalálkozó, egy személyes emlék – természetes módon vezette át a szót a történelem nagy íveire. A készítők filmes és szerkesztői érzéke tette lehetővé, hogy a Napló helyett című televíziós sorozat, az Isten akaratából című dokumentumfilm, valamint az Egy év Habsburg Ottóval kötet mind ugyanannak a nagy beszélgetésfolyamnak különböző lenyomatai legyenek.

 

Történelmi áttekintés humorral és öniróniával

A filmanyag jelentősége abban is áll, hogy Habsburg Ottó itt nem történelmi szereplőként, hanem gondolkodó emberként szólal meg. Beszél a Monarchia örökségéről, a nacionalizmus veszélyeiről, az európai integráció értelméről, de ugyanilyen természetességgel mesél gyerekkori emlékeiről, tanárairól vagy éppen arról, miért tartotta fontosnak az „elpazarolt öt percek” hasznosítását.

A beszélgetések egyik különleges vonása Habsburg Ottó sajátos, sokszor ironikus hangja. A komoly történelmi elemzések mellett rendre felbukkannak váratlan, emberközeli pillanatok. Mesél például arról, hogyan égette el minden év végén a noteszeit – a Gestapo, majd más rendőri szervek iránti egészséges óvatosságból –, vagy arról, hogy Hitler Mein Kampfját azért tartotta különösen veszélyesnek, mert „túl rosszul volt megírva ahhoz, hogy bárki elolvassa”.

Máskor egy debreceni vacsorán a cigányzenészekkel folytatott párbeszéd elevenedik meg, ahol gond nélkül megfér egymás mellett a Kossuth-nóta és a Gotterhalte, mert – ahogy hangsúlyozta – „a történelem nem fekete-fehér, hanem szürke árnyalatokból áll”.

 

Kutatható örökség

A teljes interjúsorozat – hang- és videófelvételek, leiratok, kapcsolódó dokumentumok – hat ütemben, hat év alatt került a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményébe a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány archívumából. Az anyag összesen több mint 133 órányi audiovizuális felvételt tartalmaz, amelyek 1977 és 2005 között készültek, így csaknem három évtized gondolkodását, reflexióit és történelmi tapasztalatait dokumentálják.

Az interjúanyag a feldolgozás után lesz kutatható, egyes részletei ugyanakkor már most is megtekinthetők online: válogatott videórészletek elérhetők Alapítványunk YouTube csatornáján. A Habsburg Ottó Alapítvány a jövőben további interjúrészletek közzétételét tervezi, hogy ez a különleges videóanyag fokozatosan a szélesebb nyilvánosság számára is megismerhetővé váljon.