A Habsburg Ottó Alapítvány birtokába jutott egy, az 1925. február 11-én megrendezett Szent Imre-bált beharangozó plakát. Ezt a társasági eseményt néhány év kivételével rendszeresen megrendezték 1890 és 1914 között, majd a hagyományt hosszabb szünet után pont száz évvel ezelőtt, 1924. február 20-án elevenítették fel. A Katolikus Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szent Imre Körének bálja kezdettől fogva nagy hírnévnek örvendett, pártfogói Steiner Fülöp székesfehérvári püspök és gróf Zichy János gróf voltak. Utóbbi a századforduló ismert politikusa, császári és királyi kamarás, aki a dualizmus korának magyar kormányaiban két ízben is a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot töltött be.
A száz évvel ezelőtti, 1924-es Szent Imre-bálon, amelynek ekkor és a következő évben is a Gellért Szálló adott otthont, Zichy János gróf, Vass József katolikus pap, népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Glattfelder Gyula csanádi püspök – utóbbi mint a bál fővédnöke – jelentek meg. Néhány hónappal később ugyanott szervezték az egykori trónörökös tiszteletére az első ún. Ottó-vacsorát. amely a két háború között a száműzetésben élő királyi család iránt szimpátiát mutató körök megkerülhetetlen eseményévé vált, népszerűség dolgában pedig vetekedett a Szent Imre-bállal. Ez utóbbival kapcsolatban 1925-ben a rendőrség már jó előre sajtóhirdetésben kérte, hogy a helyszínre csak a meghívóval rendelkezők menjenek el, belépőjegyeiket pedig a Szent Imre Kör Ráday utcai irodájában vásárolják meg.
A báloknak indirekt módon Habsburg Ottóhoz is köze volt, mindenekelőtt a Szent Imre Kör alapítójaként számon tartott Zichy János gróf személye révén. Ő a száműzetésben élő trónörökös tanára volt, fontos szerepet játszott a magyar tananyag tanmenetének összeállításában, és többször megfordult a családnál Spanyolországban. Zita királyné mások mellett őt kérte fel az érettségi vizsgabizottság tagjának, akik előtt Habsburg Ottó 1930-ban számot adott tudásáról.
Szintén érdekes, hogy a Szent Imre-bálokon a részvétel sem politikai, sem felekezeti hovatartozás tekintetében nem volt korlátozott. A két háború között a vendégek között megjelentek a legitimista érzelmű, Habsburg Ottóval szimpatizáló, vagy jó kapcsolatot ápoló személyiségek, a Zichyek mellett például az Andrássy család tagjai, vagy a Mailath grófok. 1929-ben Habsburg József Ágost családja díszvendégként vett részt az eseményen.
Ugyanebben az évben, kilencvenöt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Gellért-hegy lábánál a Szent Imre Gimnázium, a ciszterci rend később nagy hírre szert tett középiskolája. Ez a közoktatási intézmény, amely a II. világháború utáni egyházüldözés következtében állami iskolaként működött egészen a rendszerváltozást követő időkig, az 1990-es évektől fokozatosan visszatért ciszterci gyökereihez, és a közelmúltban felelevenítette a Szent Imre-bálokat. Az esemény az iskola alapítványának estjeként született újjá, amely szellemében és hangulatában méltán tekinti magát az egykori – az 1946-ban megszűnt Szent Imre Kör rendezte – bálok örökösének.
Színezi a képet, hogy a 11. században alapított ciszterci rend lelkisége, regulája ugyanaz, mint a bencés rendé, amely Habsburg Ottó nevelése céljából több pannonhalmi szerzetestanárt is küldött a családhoz. Ez a tény, valamint a fent említett közös pontok ösztönözték arra a Habsburg Ottó Alapítványt, hogy a bírtokába jutott, az 1925-ös Szent Imre-bálra hívogató plakátot az első magyar király fiának nevét viselő gimnáziumnak ajándékozza.
A ma már értékes és ritkaságszámba menő nyomtatványt Alapítványunk igazgatóhelyettese a 2024. február 3-án tartott Szent Imre-bálon a vendégek előtt ünnepélyes formában nyújtotta át Barlay Bence igazgatónak. A plakát odaajándékozásán túl a Habsburg Ottó Alapítvány munkatársai 2024. január 23-án rendhagyó történelemórát tartottak, illetve megállapodtak a hosszabb távú együttműködésben, amelynek következő állomása vándorkiállításunk Szent Imre Gimnáziumban történő bemutatása lesz.
Fejérdy Gergely
