Folytatva az elmúlt évek gyakorlatát, Habsburg Ottónak a közép-európai gondolat melletti elkötelezettsége jegyében Alapítványunk április 4-én – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetével közösen, a Visegrád Fund támogatásával – szervezett találkozót a kettős évforduló alkalmából, amely egyben a College of Visegrad+ Weekend University rendezvénysorozat megnyitója is volt. A vendégeket Prőhle Gergely köszöntötte, külön üdvözölve a visegrádi országokból érkezett diákokat és előadókat a magyar résztvevők mellett. Beszédében felidézte tapasztalatait a 90-es évek elejéről, amikor számára nyilvánvalóvá vált: az a tény, hogy a rendszerváltást megelőzően, a közép-európai szellemiség jegyében az egyes közép-kelet-európai országok értelmiségiei kiterjedt személyes hálózatot tudtak kialakítani, jelentősen hozzájárult a térség integrációjához a vasfüggöny leomlása után. Ilyen személyes hálózatok létrehozására van szükség a mai fiatalok körében is – ezt szolgálja College of Visegrad+ Weekend University.
Deli Gergely, az NKE rektora a visegrádi országokkal fennálló és folyamatosan bővülő, az egyetem életében kezdettől fogva prioritást élvező kapcsolatrendszer fontosságát hangsúlyozta, amely intézmények, kormányzati szervek és magánszemélyek hálózatát hozta létre. Csak ennek révén valósulhatnak meg a modern kor kihívásaira – a zöldpolitikára, a biztonságpolitikára, a mesterséges intelligencia felhasználására – adott közös válaszaink, a felnövő generáció aktív részvételével.
A napjaink konfliktusaihoz – az orosz–ukrán háborúhoz, a NATO és az Unió további bővítéséhez – való viszonyunkat Ugrósdy Márton úgy jellemezte: „Mindannyian a földrajz rabjai vagyunk”. Ezek olyan, geopolitikai helyzetünkből adódóan húsba vágó kérdések, amelyek az együttműködés elveinek újradefiniálását sürgetik. Ma leginkább arra van szükség, hogy hallassuk a hangunkat ezekben az égető témákban, mert érdekeink artikulálását hiába várjuk másoktól, figyelmeztetett a Politikai Igazgatói Iroda helyettes államtitkára.
„Visegrád halott” – kezdte előadását egy provokatív felütéssel Petr Mareš, a Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatója. A történelemről alkotott képünk sosem lehet objektív, emlékeztetett, sokkal inkább az interpretációk függvénye – és ez különösen igaz Közép-Európa 19–21. századi történéseire. Elég, ha az első világháború lezárásának körülményeire gondolunk, amely néhány éve gyökeresen mást jelentett térségünk egyes államainak polgárai számára. A kommunizmus „generációs tapasztalata” lassan ugyan a múlté, de a rendszerváltások óta eltelt időszak összetettebb, mint gondolnánk. Ezért is fontos, hogy a döntéshozók tisztában legyenek a társadalomban élő, a körülöttünk zajló világra reflektáló elképzelésekkel. Illusztrációként Mareš a V4-ek országaiban az elmúlt 20 év során rögzített közvélemény-kutatási adatokat mutatott a térség „mentális térképéről”, amelynek talán legfontosabb tanulsága, hogy az itt élőkben – mindennek dacára – kimutathatóan működik a bizalom és a szolidaritás egymás iránt. Csak remélni lehet, hogy erre a meglévő együttműködési potenciálra építeni fogunk tudni a közeljövőben.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Ladislav Cabada, a Prágai Metropolitan Egyetem rektorhelyettese, Dominik Šoltys, a Pavol Jozef Šafárik Egyetem Jogi Karának professzora Piotr Szwedo, az OKSPPO Center for Foreign Law Schools (Jagelló Egyetem, Krakkó) vezetője és Bába Iván, a Külügyminisztérium korábbi közigazgatási államtitkára vallottak arról, miben élték és élik meg személyesen a térség sokat emlegetett közös identitását; illetve arról, hogyan lehet szerintük gyakorlati tartalommal megtölteni a mai fiatalok számára ezt a virtuális valóságot.
A nagyköveti kerekasztalt Nagy Dénes András, a College of Visegrad+ program koordinátora moderálta. Eva Dvořáková, a Cseh Köztársaság magyarországi nagykövete, Gabriel Szőke, a Szlovák Köztársaság Külügyi és Európai Ügyek Minisztériumának V4-es osztályvezetője, Sebastian Kęciek, Lengyelország magyarországi nagykövete, valamint Légrádi Zsófia – Varju Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium az európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárának képviseletében – a V4 jövőjéről beszélgetett. Mindnyájan egyetértettek abban, hogy a régió belső egységének fontos sarokkövei a csereprogramok, a határon átnyúló együttműködések.
Záróbeszédében Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója szerint a College of Visegrad+ Weekend University nyitó rendezvénye tanulság arra nézve, hogy lényeges a kapcsolatok folyamatos ápolása a négy országon belül, ezt a felelősséget pedig a következő generációknak is át kell adnunk. „Ez lesz a College of Visegrad küldetése” – zárta gondolatait Śmiech.
Fotók: Szilágyi Dénes (NKE)
