Január 26-án Jacques Olivier atya, a Habsburg Ottó édesanyjának boldoggá avatási eljárásáért felelős posztulátor felkérésére Alapítványunk igazgatóhelyettese, Fejérdy Gergely is bekapcsolódott az Esztergomi Prímási Levéltárban zajló kutatásba. A feltáró munkában a francia egyházi megbízotton kívül részt vett Nagy Norbert magyarországi posztulátor, Erőss Réka Mária, a Zita Királyné Boldoggá Avatásáért Egyesület elnöke, a Szuverén Máltai Lovagrend budapesti képviseletének minisztertanácsosa és Philippe Pellet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója is. A delegációt Hegedűs András, az Esztergomi Prímási Levéltár vezetője fogadta.
Az adatgyűjtés középpontjában a Zita királynéhoz kapcsolódó, 1916-tól kezdődően keltezett iratok álltak. Nyomozásunk során mindenekelőtt a koronázás kapcsán sikerült fontos, eddig ismeretlen információkra bukkanni. A levéltár munkatársai előzetesen átvizsgálták Csernoch János hercegprímás (1912–1927) levelezését, azonban nem találtak Zita királynéhoz köthető releváns anyagokat. A delegáció tagjai áttekintették ezenfelül az 1927-től az esztergomi érseki széket betöltő Serédi Jusztinián hercegprímás magánlevelezését is, ám sajnos ez is hasonló eredménnyel zárult: itt sem került elő Ottó édesanyjának szempontjából meghatározó dokumentum. Ugyanakkor Mindszenty József esztergomi érsek esetében – aki 1945-ben lett a magyarországi katolikus egyház feje, és akit 1948. december 26-án tartóztatott le a kommunista politikai rendőrség – a peranyagból került elő irat; ebben titkára, Zakar András tett vallomást a Habsburg Ottó és a bíboros közötti lezajlott kanadai találkozóról.
Bár a rövid kutatás csupán részsikerrel járt, arra is rámutatott, hogy a Horthy-korszak magyar katolikus egyházi vezetői óvatosan, sokszor megbízottakon keresztül álltak kapcsolatban az 1919-től száműzetésben élő Habsburg családdal – ez lehet a magyarázata annak, hogy saját hagyatékukban miért nem találhatók személyesen Zita királynőtől származó mérvadó dokumentumok. Mindazonáltal a levéltári anyag számos értékes történeti adalékkal szolgálhat Alapítványunk számára, így annak további feltérképezése mindenképpen indokolt.
A kutatást követően Hegedűs András igazgató úr jóvoltából a delegáció megtekinthette az Esztergomban őrzött trónszéket, amelyet a Mátyás-templomban tartott koronázás alkalmával állítottak fel IV. Károly király számára 1916. december 30-án. A látogatás során szó esett továbbá a közelgő évfordulóról, valamint arról, hogy Alapítványunk milyen módon tervez részt vállalni a megemlékezésben.
