A néhány hónapja Magyarországra érkezett új nagykövet, Jeroen Vergeylen mindenekelőtt megtekintette a gyűjteményt, ahol számos, a hazájához kapcsolódó forrás található. Habsburg Ottó 1929 őszétől 1940 májusáig élt Belgiumban, és később is rendszeresen megfordult ott. Az egykori trónörökös jó kapcsolatot ápolt számos belga közéleti személyiséggel és magával a királyi családdal – sőt, testvére, Károly-Lajos főherceg is itt telepedett le, egyik unokaöccse pedig a jelenlegi uralkodó sógora lett.
A nagykövet örömmel értesült róla, hogy névadónk számos szálon kötődik Belgiumhoz, ami alkalmat teremt országaink kétoldalú kapcsolatai szempontjából fontos rendezvények megszervezésére. 2024. januártól fél éven át Belgium tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, ezt követően pedig Magyarország. Terveink szerint 2024. június 30-án, vasárnap kerülne sor immár hagyományos megemlékezésünkre Habsburg Ottó haláláról. Ez az alkalom lehetőséget teremtene az elnökségi átadás-átvételre, vagy legalábbis tematizálhatná a belga–magyar viszonyt az uniós politikák rendszerében. Az aktuális diplomáciai esemény méltó történelmi keretet kapna azáltal, hogy a főapátság bazilikájának altemplomában egymás mellett található a jövőre éppen 160 éve született Stefánia belga hercegnő, Rudolf trónörökös özvegyének sírja és Habsburg Ottó szívurnája.
Felmerült ezen kívül egy leuveni rendezvény ötlete, hiszen névadónk az ottani Katolikus Egyetemen végezte tanulmányait, és védte meg doktori disszertációját (ahogyan egyébként vendégünk is). Jeroen Vergeylen nagykövet úr megígérte: Alapítványunk segítségére lesz abban, hogy a tervezett programok belga résztvevők közreműködésével valósulhassanak meg.
