A család legértékesebb ékszereinek egy része az első világháborút követő száműzetés során került Nyugat-Európába, majd a második világháború idején Québecbe. Zita királyné 1940-ben fiatalabb gyermekeivel itt talált menedéket, a kincseket pedig egy kanadai bank széfjében helyezte biztonságba. Úgy rendelkezett, hogy azokat csak IV. Károly halála után száz évvel lehessen ismét nyilvánosan bemutatni. A titok olyannyira szűk családi körben öröklődött tovább, hogy Habsburg Ottó sem tudott a hollétükről.
A „Un trésor caché. Un siècle de mystère (Rejtett kincs. Egy évszázadnyi rejtély)” című kiállítás végigvezeti a látogatót a Habsburg család 20. századi történetén, a Monarchia felbomlásától Zita québeci éveiig, végül pedig magukhoz a kincsekhez és az őket évtizedeken át rejtő bőröndhöz vezet. A tizenöt bemutatott ékszer között a legendás, 137 karátos Firenzei gyémántot, az Aranygyapjas Rend egyik 18. századi jelvényét, valamint egy Marie Antoinette-hez kötődő, drágakövekkel díszített zsebórát találunk.
A kincs nyilvánosságra kerülését követően a szervezők kérésére Alapítványunk segített feltárni az ékszerek tágabb történeti összefüggéseit. A múzeum munkatársaival folytatott konzultáció során a kiállítás megvalósulását a gyűjteményünkből származó fényképekkel segítettük. Júniusi québeci látogatásunk során a helyszínen is egyeztettünk a készülő tárlatról és a további együttműködés lehetőségeiről.
A québeci felfedezésnek különleges magyar vonatkozása is van. Az előkerült tárgyak egyike egy magyar trikolór színeiben készült melltű, amelyhez tartozó nagykeresztet Alapítványunk gyűjteménye őrzi. A két darab több mint egy évszázad után így ismét ugyanannak a családi történetnek két oldalát kapcsolja össze Québec és Budapest között. A két tárgy egybe tartozik és így alkotja a Mária Terézia által alapított Szent István Rend (1764) nagymesteri jelvényét. A Magyarország számára különleges értékű, történelmi jelentőségű érdemrend történetéről a közeljövőben részletes ismertetést közlünk honlapunkon.
A borítókép a Musée national des beaux-arts du Québec és a HOAL képeinek felhasználásával készült.
