Habsburg Ottó egész politikai pályafutása során különös figyelmet fordított azokra az országokra, amelyek egykor a Habsburg Monarchia részét képezték, így Horvátországhoz is különleges kapcsolat fűzte. Az 1990-es években, a jugoszláv föderális állam felbomlásának turbulens időszakában következetesen kiállt az ország nemzeti önrendelkezéshez való joga mellett, az önálló államiság megszervezése és a demokratikus átalakulási folyamatok elindulása után pedig sokat tett az új államalakulat nemzetközi diplomáciai elismeréséért, majd euroatlanti integrációjáért. Bár Horvátország unió csatlakozását már nem érhette meg, az ország felvétele annak a politikai küldetésnek a megkoronázása volt, amelyet Habsburg Ottó a szabad és egységes Európa megteremtése érdekében magára vállalt.
Mindezek fényében az egykori trónörököshöz köthető események különös jelentőséggel bírnak déli szomszédunknál. Alapítványunk 2022. őszi zágrábi rendezvénye után idén márciusban az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Karán került sor a következő horvátországi eseményre. A helyszínválasztás korántsem volt véletlen, hiszen Habsburg Ottó a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) meghívására Eszéken és környékén is többször járt, később pedig a szlavóniai város díszpolgárává, valamint a helyi egyetem díszdoktorává fogadták.
Bevezetőjében Ivan Trojan, a Bölcsészettudományi Kar dékánja az egyetemnek, mint a társadalmi nyilvánosság sajátos intézményének felelősségére emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy az universitas nemcsak oktatási célokat szolgál, hanem fontos fóruma a tágabb közéleti gondolkodás alakításának is. Magdó János, Magyarország Eszéki Főkonzulátusának vezetője köszöntőjében Habsburg Ottó történelmi szerepét, illetve helyi és regionális jelentőségét méltatta, kiemelve az egykori trónörökös azon erőfeszítéseit, amelyeket az önállóvá lett ország politikai és gazdasági fejlődéséért, valamint uniós csatlakozásáért tett. Köszöntő gondolataiban Lábadi Zsombor, az Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője a nyelvtudás politikai tőkévé alakíthatóságáról beszélt, rámutatva, hogy névadónk milyen sikeresen használta nyelvi képességeit a nemzeti érdekek összehangolására és a kisebbségi jogok érvényesítésére.
A kerekasztal-beszélgetésen, amely Habsburg Ottó tágabb európai, valamint lokális (magyar és horvát) közéleti szerepvállalását elemezte, Alapítványunk igazgatója és igazgatóhelyettese mellett Pavo Barišić, egykori oktatási miniszter, a Zágrábi Egyetem Horvát Tanulmányok Kara Kulturális Tanulmányok és Filozófia Tanszékének vezetője, a Páneurópai Unió elnöke, és Albert Bing történész, a Horvát Történelemtudományi Intézet munkatársa vett részt. A beszélgetés moderátora Lovas Eldina, az eszéki történelem tanszék adjunktusa volt.
„Ha Habsburg Ottó látna minket, mosolyogna” – kezdte hozzászólását Prőhle Gergely, aki az egykori trónörökös életútjának és politikai szocializációjának fontosabb mozzanatait idézte fel, kiemelve, hogy névadónk napjaink határok nélküli Európájának egyik vizionáriusa volt. Bár formális politikai tevékenységét csak 1979-ben kezdte meg, már jóval korábban bekapcsolódott az európai (és globális) közéletbe, aktívan formálva annak alakulását, sokat téve a kelet-közép-európai országok kommunista iga alóli felszabadulásáért és európai integrációjáért. Fejérdy Gergely Habsburg Ottó munkásságát a szélesebb világtörténelmi és politikai átalakulások tágabb kontextusában mutatta be olyan „globális pillanatok” kiemelésével, mint 1918/1920, 1945, 1956 és 1989. Alapítványunk képviselői hangsúlyozták: Habsburg Ottó távlatos politikai gondolkodása és tág szellemi horizontja, valamint emberi kvalitásai egészen kivételes pályafutást tettek lehetővé számára, amely az 1979–1999 közötti európai parlamenti tevékenységében csúcsosodott ki.
Pavo Barišić és Albert Bing névadónk horvátországi jelentőségét hangsúlyozták, bemutatva helyét a horvát kollektív emlékezetben. Többszintű identitása, politikai és történelmi tapasztalata, rugalmas válságkezelő képessége, valamint az ország fejlődéséért való tenni akarása Habsburg Ottót a huszadik század végi horvát politika meghatározó alakjává tette. A beszélgetőpartnerek is hangsúlyozták: Habsburg Ottó különös figyelmet fordított az egykori Monarchia utódállamaira, politikai pályafutása során következetesen kiállt a közép-európai nemzetek önrendelkezési joga mellett, és sokat tett európai integrációjuk előmozdításáért. Az önálló és prosperáló Horvátországért és annak az egységes Európába való betagozódásáért végzett munkája politikai örökségének kulcsfontosságú részét képezik.
A kerekasztal-beszélgetés végén Prőhle Gergely bemutatta Alapítványunk működését, és minden jelenlévőt meginvitált az egyetemen kiállított „Életút és örökség” című kiállításunk megtekintésére. Az esemény zárásaként Jakab Sándor, a HMDK tiszteletbeli elnöke idézte fel Habsburg Ottó eszéki látogatását és az ezzel kapcsolatos személyes élményeit.
Az eseményről a Drávatáj TV készített felvételt:
