Matija Kovač, Celje város polgármestere hangsúlyozta, nagy öröm számára, hogy Szlovénia európai uniós csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából a történelmi városban kiállítás nyílik Habsburg Ottóról, aki fontos támogatója volt az ország függetlenségének és Európa egyesülésének. Ez az esemény ugyanakkor lehetőséget nyújt a város gazdag történelmi örökségének bemutatására, és erősíti a kapcsolatokat mind Magyarországgal, mind az immár testvérváros Veszprémmel.
Habsburg György, hazánk párizsi nagykövete és Alapítványunk kuratóriumi tagja beszédében felidézte, hogy édesapja, Habsburg Ottó gyermekként a 17. Ljubljanai Gyalogezred ezredtulajdonosa volt, így a későbbi Szlovéniában kezdte katonai karrierjét. Úgy fogalmazott: a kiállítás Habsburg Ottó életéről szól, egyben a legvérzivatarosabb évszázadról is.
Édesapja szemléletét történelmi tapasztalatai alakították. A Monarchiában született, trónörökössé, majd száműzötté vált, míg végül az európai egység megteremtése érdekében kifejtett aktív szerepvállalásban találta meg saját küldetését. Ez számára nem kizárólag a gazdasági integrációt jelentette, hanem elsősorban a biztonság és a stabilitás megteremtését. Habsburg Ottó gyermekeinek adott tanácsaiból a nagykövet kettőt emelt ki: a személyes tapasztalatok fontosságát és az optimizmust. A pozitív perspektíva megtalálása ma is nagy kihívás, ahogy Ottónak is az volt a két világháborút és számos tragédiát követően. Ugyanakkor megélhette, hogy 2004-ben Magyarország és Szlovénia – jó néhány kelet-közép-európai ország társaságában – együtt lépett be az Európai Unióba. Megköszönve a szervezők munkáját, Habsburg György azzal zárta szavait: édesapja nyomán napjainkban is a történelem tanulságait szem előtt tartva kell a megoldásokat keresnünk.
Celje fontos helyszín a magyar történelem szempontjából, mindazonáltal gyakran szembesülünk vele itt, Közép-Európában, hogy keveset tudunk szomszédjainkról – kezdte előadását Navracsics Tibor. Magyarország közigazgatási és területfejlesztési minisztere Celjében példát lát arra, hogy a régi konfliktusok ellenére egy város ma már a találkozások helyszíne lehet, és kell is, hogy az legyen. Egy fontos politikus öröksége miatt gyűltünk össze, emlékeztetett. Habsburg Ottó a dinasztia leszármazottjaként a közép-európai eszme szószólója volt – ebben az értelemben az esemény szellemi és politikai találkozási pont. A volt trónörökös hitt a közép-európai kapcsolatok erejében, abban, ami összeköt bennünket; továbbá, hogy egy politikus, közéleti személyiség titulusok, sőt pozíciók nélkül is befolyással – mi több, felelősséggel – bír. A közép-európai közösség gondolata nem volt mindig népszerű a történelem folyamán, de számára mindig prioritás maradt. Öröksége arra kötelezte, hogy egy közép-európai közösséget építsen Európa szívében. Ez egyben erkölcsi kötelesség is: megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, személyeket, helyszíneket, amelyek közösségé formálnak minket. A Habsburg Ottó Alapítvány ezzel a céllal jött létre, és ezért tartja fontosnak a határon túli kezdeményezéseket. Celjei találkozásunk sem pusztán kulturális esemény vagy emlékezés, hanem a jövő megalapozása.
|
Öt generáció |
A megnyitót Prőhle Gergely beszéde zárta. Alapítványunk igazgatója üdvözölte a városvezetés törekvését, hogy a történelmet a modernitással ötvözzék. A meghívón szereplő kép szimbolikus, mondta, mivel a generációk közötti és azokon átívelő együttműködésre hívja fel a figyelmet, és rezonál az eddig elhangzott üzenetre: a történelem felől kell közelítenünk a jelen kihívásai felé. A három nemzedéket és a képet, amelyet a helyszínen láttunk, a történelem fordulatai alakították. Ferenc József megítélése ellentmondásos a magyar történelemben, de ő volt az, aki az 1867-es kiegyezés által megalapozta a Monarchia modern struktúráját. IV. Károly tisztában volt az általa vezetett államalakulat problémáival, szeretett volna reformokat eszközölni, de az első világháború derékba törte törekvéseit. Az édesapja kezében látható Ottó felnőttként a hagyományokat tisztelő és már a jövőbe tekintő modernizáció elkötelezett híve volt.
A Habsburg Ottó Alapítvány névadója tárgyi és szellemi hagyatékát kezeli Magyarországon.
Ez a hagyaték az ő szellemi erőfeszítéseinek a lenyomata, és annak tanúsága, hogy képes volt a történelmi (dinasztikus) családi tapasztalatot a jövő sarokkövévé alakítani. Prőhle Gergely külön köszönetet mondott Andrej Rahten professzornak, aki kikövezte az együttműködés útját az Alapítvány és Szlovénia között. Húsz évvel az EU-csatlakozás és 45 évvel az első közvetlen európai parlamenti választások után továbbra is elmondható, hogy a közép-európai kapcsolatok segítenek, segíthetnek a régió és Európa lakosainak meghatározni és megújítani önmagukat. E tapasztalat folytonossága és a közép-európai, európai gondolkodás maradjon fontos útmutatónk.
A kiállítás a Celjei Regionális Múzeumban 2024. május végéig tekinthető meg.
Képek: Polgármesteri Hivatal Celje; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium
