A Habsburg Ottó Alapítvány fontos feladata, hogy a kezelésében lévő gyűjtemény feldolgozásán kívül igyekezzen minél szélesebb körből megismerni, gyűjteni az utolsó magyar trónörökös életére, munkásságára vonatkozó dokumentumokat. Habsburg Ottó politikai pályafutásának fontos szakasza volt az az 1979-ben kezdődő húsz éves időszak, amikor a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) színeiben az Európai Parlament (EP) tagja volt. Azért is különösen figyelemre méltó ez az időszak, mert ő volt az, aki először szólalt fel magyar nyelven az EP-ben, és hívta fel a figyelmet a határon túli magyarság sorsára, valamint arra, hogy az Európai Unió bővítése a Nyugat történelmi kötelessége.
Az Európai Unió, így az EP archívuma is Firenzében, a European University Institute (EUI) szervezetében jött létre, ami 1972 óta működik a tagállamok kormányközi szervezeteként. A posztgraduális és posztdoktori programokat több fakultáson is működtető intézmény – melynek része a 2017-ben létrejött, a nemzetközi folyamatok irányítását oktatni igyekvő School of Transnational Governance, szorosan együttműködik az Európai Unió Történeti Levéltárával (Historical Archives of the European Union, HAEU), amely az intézményben folyó kutatások forrásbázisát biztosítja.
Alapítványunk felvette a kapcsolatot a levéltár igazgatójával, Dieter Schlenkerrel, aki az előzetes üzenetváltásokat követően azt javasolta, hogy látogatásunk során tekintsük át az egyes gyűjteményrészek együttműködésének lehetőségét. Ugyanakkor kezdeményezte az intézményi kooperáció kereteinek megvitatását is, különös tekintettel arra, hogy hazánk – Csehország közeljövőben esedékes csatlakozását követően – Litvánia és Horvátország mellett azon három uniós tagállam egyike, amely nem részese az EUI-t támogató országok közösségének.
Gaálné Barcs Eszter főlevéltárossal, Dékány Szilveszterrel, fotógyűjteményünk referensével, és Fejérdy Gergely tudományos igazgatóhelyettessel együtt április 7-8-án találkoztunk az archívum több munkatársával, a fotótár és a levéltár vezetőjével. Felmértük azt az állományt, ami Habsburg Ottó parlamenti munkásságára vonatkozik, ugyanakkor egyeztetéseink során kirajzolódott, hogy a gyűjteményben számos olyan, az Európai Unió, vagy az európai együttműködés eszméjének történetére vonatkozó anyag is van, ami érdeklődésünkre tarthat számot. Ezek közé tartozik például a páneurópai mozgalom korai időszakára vonatkozó iratcsomag, amely a kilencvenes évek elején Oroszországból került másolatban Firenzébe. Juan Alonso audiovizuális levéltáros bemutatta az intézményben folyó digitalizálási munka állomásait és betekinthettünk az igen gazdag plakát- és fotógyűjtemény raktáraiba is. A levéltár igazgatója megmutatta azt a részleget is, ahol a levéltárra hagyott több tucat magánhagyatékot őrzik. Ezen egységek feldolgozása kapcsán kölcsönösen hasznos szakmai megbeszélést is folytathattunk. Részt vehettünk továbbá a HAEU munkatársainak értekezletén, aminek vidám színfoltja volt találkozásunk Timár Norberttel, az intézmény Csíkszeredából érkezett gyakornokával.
Dieter Schlenker igazgatóval megállapodtunk arról, hogy Habsburg Ottó születésének 110. évfordulójához kapcsolódva a European University Institute rendelkezésére bocsátjuk a róla szóló angol nyelvű roll-up kiállításunkat. Tervezzük továbbá, hogy magyar résztvevőket is bevonva kerekasztal beszélgetést szervezünk névadónk európai parlamenti tevékenységéről. Delegációnkat fogadta Marco Del Panta Ridolfi, az intézmény főtitkára és Mathias Neukirchen igazgató, akik kifejezték reményüket, hogy Magyarország hamarosan csatlakozik az EUI tevékenységét támogató államok köréhez.
Prőhle Gergely
