A közelmúltban megindult diskurzus Európa jövőjéről nem nélkülözheti a kontinens alapvető értékeiről szóló eszmecserét sem. Ennek során érdemes felidézni az évezredes zsidó-keresztény hagyományt, ugyanakkor azzal is számot kell vetni, hogy a felvilágosodás eszméi miként érvényesülnek és, hogy a modernizáció megannyi jelensége milyen hatással van az egyházakra, felekezetekre, a politikai közösségekre, az európai társadalomra. Vajon mit jelent napjainkban az egyre szekulárisabb közéletben a „keresztény Európa”? Tud-e hívószó lenni a politikában? Milyen eszmei, erkölcsi alapvetések és gyakorlati lépések jellemzik a keresztény Európa képviselőit? Miként tekint a Szentszék az értékekről folyó európai vitára? Milyen azonosságok és különbségek vannak a keresztény politizálásban egy modern, hagyományosan multikulturális, de alapvetően protestáns többségű jóléti nyugati államban, egy a kommunista rendszer négy évtizedét is átélt, katolikus többségű közép-európai országban, vagy a laicizmus hazájában, Franciaországban?
Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Habsburg Ottó Alapítvány Európa eszmei alapjai című konferenciasorozatának első része, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel
közösen rendez az online térben Kereszténység és politikai mozgástér a 21. században címmel 2021. június 7-én 15:00-kor.
PROGRAM
Köszöntő
Hortobágyi Cirill OSB pannonhalmi főapát
Koltay András rektor, NKE
Bevezető
Prőhle Gergely a Habsburg Ottó Alapítvány és az NKE-Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója
Előadók
Kurt Koch bíboros a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a FIDESZ alelnöke
Dr. Jan Peter Balkenende Hollandia korábbi miniszterelnöke
Mgr. Matthieu Rougé Nanterre püspöke
Kurt Koch bíboros
Koch bíboros teológiát hallgatott a Münchenben és a Luzerni Egyetemen, ahol 1975-ben doktorált is. 1982. június 20-án szentelték pappá, 1996-ban II. János Pál pápa szentelte fel Bázel püspökévé. XVI. Benedek pápa 2010. július 1-jén jelentette be Koch kinevezését a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács elnökévé. 2013-ban Ferenc pápa a katolikus oktatás kongregációjának tagjává, majd a Püspöki Kongregáció tagjává nevezte ki. Tíz évnyi diakónusbíborosi szolgálatot követően Koch felvételét kérte a presbiterbíborosi rendbe, amelyet Ferenc pápa 2021. május 3-án megerősített.
Novák Katalin
Szegeden és Budapesten folytatott jogi és közgazdasági tanulmányait követően a Nanterre-i Egyetem, a párizsi ENA és Sciences-Po hallgatója volt. 2001-től tíz éven át a Külügyminisztérium, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa, majd 2014-től a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. 2017 novemberétől a Fidesz alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020. október 1-től családokért felelős tárca nélküli miniszter.
Dr. Jan Peter Balkenende
Hollandia volt miniszterelnöke, jogász, 1998-ban lett a Képviselőház tagja az akkori ellenzéki Kereszténydemokrata Tömörülés képviselőjeként. 2001-ben a párt elnökévé és a Képviselőházban a párt frakcióvezetőjévé választották. Miután 2002-ben megnyerték a választásokat, vezetésével megalakult az első Balkenende-kormány. Miniszterelnökségét az oktatási rendszer számos jelentős reformja, a bevándorlási törvények és a 2008-as pénzügyi válságot követő államháztartási hiány csökkentése fémjelezte. Ő a negyedik leghosszabb ideig szolgálatot teljesítő holland miniszterelnök a második világháború óta. Balkenende 2005-ben járt Magyarországon. A Károli Gáspár Református Egyetem fennállásának 150. évfordulója alkalmából díszdoktorrá avatták.
Mgr. Matthieu Rougé
Matthieu Rougé Párizsban és Leuvenben végezte teológiai tanulmányait. 1994. június 25-én szentelték pappá, 2000-ben Jean-Marie Lustiger bíboros magántitkára lett. 2004 és 2012 között a francia parlamenti képviselők lelkésze, majd 2013-tól 2018-ig a párizsi Saint-Ferdinand-des-Ternes plébánosa. 2018. június 5-én Ferenc pápa Nanterre püspökévé nevezte ki. Rougé püspök a párizsi Notre-Dame székesegyház tiszteletbeli kanonoka, a Francia Katolikus Akadémia, a Charles de Gaulle Alapítvány konventjének és a Jean Marie Lustiger Intézet Tudományos Tanácsának tagja. Sokat publikál a politikai teológia tárgykörében, édesapja magas állami tisztviselő, édesanyja Robert Schuman francia külügyminiszter közvetlen munkatársa volt.
A konferencia nyelve magyar, angol, francia és német. Szinkrontolmácsolást biztosítunk.
A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát az alábbi űrlap kitöltésével jelezze.
