Hírek


“Nem híd, hanem hídfő!” Őszinte kelet-nyugati párbeszéd a V4-ek európai szerepéről

A Visegrádi Együttműködés szerepe Európa jövőjének alakításában című, 2021. május 11-én lezajlott nemzetközi konferenciánkra 130 érdeklődő regisztrált. A téma és előadóink jelentőségét mutatja, hogy hét országból jelentkeztek be hallgatók a virtuális térben.

“Nem híd, hanem hídfő!” Őszinte kelet-nyugati párbeszéd a V4-ek európai szerepéről

A Visegrádi Együttműködés szerepe Európa jövőjének alakításában című, 2021. május 11-én lezajlott nemzetközi konferenciánkra 130 érdeklődő regisztrált. A téma és előadóink jelentőségét mutatja, hogy hét országból jelentkeztek be hallgatók a virtuális térben.

A Visegrádi Együttműködés szerepe Európa jövőjének alakításában című, 2021. május 11-én lezajlott nemzetközi konferenciánkra 130 érdeklődő regisztrált. A téma horderejét, az előadók jelentőségét és egyúttal az online formátum előnyeit is mutatja, hogy a hazai résztvevők mellett Lengyelországból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Spanyolországból és Bosznia-Hercegovinából bejelentkezett hallgatók is jelen voltak a virtuális térben. Az előadásokat követően élénk eszmecsere alakult ki a meghívott előadók és a résztvevők között.

Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatójának bevezető témafelvetését követően a konferenciát Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet, a Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Előadást hallhattunk Hubert Védrine volt francia külügyminisztertől, Jerzy Buzek EP-képviselőtől, Lengyelország volt miniszterelnökétől, az Európai Parlament volt elnökétől, valamint Martonyi Jánostól, Magyarország volt külügyminiszterétől.

PRŐHLE GERGELY bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Visegrádi Együttműködés tagállamai 30 éve azzal a céllal kötöttek szövetséget, hogy egymást segítve minél előbb az euro-atlanti integráció részeseivé váljanak. Mindamellett, hogy az együttműködés az elmúlt három évtizedben számos fordulaton ment keresztül, a négy tagállam európai uniós jelentősége az utóbbi néhány évben érzékelhetően megnőtt. A házigazda kitért arra is, hogy a konferencia dátuma nem véletlenül esik ilyen közel az Európa-nap évfordulójához (május 9.), hiszen az európai zsidó-keresztény kultúra összeköti Európa keleti és nyugati részét még akkor is, ha manapság bizonyos kérdéseket illetően nincs közöttük egyetértés. Hozzátette, hogy „ha Habsburg Ottó európai parlamenti képviselőként a hidegháború éveiben is bízott ebben, akkor talán nekünk sincs okunk a kishitűségre.”

SZILÁGYINÉ BÁTORFI EDIT nagykövet, a Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatója arra helyezte a hangsúlyt, hogy a V4 nélkül nem kerülhetett volna sor Európa újraegyesítésére, valamint, hogy a közös európai sors alakításában a visegrádi tagállamoknak kiemelt szerepe van. Az általa vezetett Visegrádi Alap a tagállamok belső kohéziójának erősítésére, egymás kultúrájának, belső világának megismertetésére törekszik, ugyanakkor igyekszik előmozdítani a V4-ek kapcsolódását más uniós tagállamokhoz is. A tudományos műhelyek, civil szervezetek, művészeti csoportok együttműködése segít kialakítani azt a szövetet, ami a politikai szándékokon és a gazdasági érdekeken túl összefűzi a régiót és a kontinenst.

HUBERT VÉDRINE egykori francia külügyminiszter előadásában világpolitikai összefüggésbe helyezte Európa és a V4-ek kapcsolatát. Oroszország és Kína kapcsán hangsúlyozta, hogy mindkettő esetében nagy óvatosság, differenciált megközelítés javallott. A politika nyelvén ez azt jelenti, hogy el kell kerülni a két keleti hatalom túlzott egymásra találását a nyugati, transzatlanti erőkkel szemben. Kiemelte, hogy a szakértők és a diplomaták perspektívája gyökeresen más, mint a francia polgároké. Védrine tapasztalata szerint a franciák „nem lelkesednek” az Európa-gondolat iránt, sőt, inkább szkeptikusnak mondhatók, s elsősorban „saját magukat szeretik középpontba helyezni, így legtöbbjüknek arról sincs információja, hogy mely politikai erők irányítják ma Európát”. Pedig Európának meg kellene tudni felelnie a rá háruló fontos „stratégiai-koordinációs, figyelemfelkeltő” hivatásának. A volt külügyminiszter Tocqueville-t idézte, aki szerint a demokráciák hisztérikus módon kezelik a problémákat, s ennek megfelelően a francia polgárok többsége a hazai viszonyokról kialakított véleményét vetíti a kontinens közös ügyeire is. Közép-Európáról szólva elmondta, hogy már Mitterand elnök tanácsadójaként is több mint száz, a térséget érintő találkozót kezdeményezett, és máig szilárd meggyőződése, hogy Európának sokkal komolyabban kéne vennie a V4 együttműködést. Utalva a bevándorlással kapcsolatos, az európai eliteket megosztó vitára, kiemelte a civilizációs szempont fontosságát, amit Közép-Európában sokkal inkább szem előtt tartanak, mint másutt. A humanitárius szempontok kritikátlan hangsúlyozását szerinte nem szabad összekeverni a menekültjog civilizációs előírásaival, aminek nagyon is objektív szempontjai vannak.

JERZY BUZEK, EP-képviselő, volt lengyel kormányfő emlékeztetett rá, hogy a mostani V4 természetesen nem ugyanaz, mint a 10, 20 vagy 30 évvel ezelőtti, a közép-európai államok azonban évszázadok óta rendelkeznek tapasztalatokkal az integrációt illetően. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári állam nyitott, együttműködésre késztető alapjait – ami eredetileg fémjelezte a visegrádi országokat – érdemes lenne újból középpontba helyezni. Ezt ő alulról szerveződő, civil társadalmi megoldásokon keresztül látja a leginkább megvalósíthatónak. A visegrádi országokat Buzek véleménye szerint leginkább három elv rokonítja: elsőként a „menekülés a Kelettől”, a nyugati értékrendhez való tartozás; másodsorban a szolidaritás, a vállalt sorsközösség. Végül a partikuláris és univerzális értékek és érdekek egyensúlyban tartása, vagyis, hogy az európai érdek ne kerekedjen felül a nemzeti érdekeken – és viszont.

MARTONYI JÁNOS, Magyarország volt külügyminisztere előadása kezdetén leszögezte, hogy létezik közép-európai identitás, azonban nem független hovatartozás-tudatként, hanem az európai identitás alkotóelemeként. Ennek érzékeltetésére – tekintettel a jelen lévő korábbi minisztertársára és barátjára – franciául sorolta fel a közép-európai identitás számára legkarakteresebb vonásait: diversité, intensité, sensibilité, créativité, nervosité, névrose, mélancolie, pessimisme, angoisse/Angst, complexe d’infériorité, complexe de supériorité. Hubert Védrine önironikus megjegyzéseire rímelve hangsúlyozta: „önképünk gyakran nem fedi a valóságot, nagyobbnak gondoljuk magunkat, mint amilyenek vagyunk”, viszont értékeink, érdekeink képviseletére olykor kilátástalannak tűnő helyzetekben is mindig „vállaljuk a harcot”. Martonyi emlékeztetett arra, hogy a kereszténység nélkül nem tarthattuk volna meg nemzeti identitásunkat, ennek az összefüggésnek jelentős szerepe van történelmünk alakulásában.

A volt külügyminiszter véleménye szerint a V4 tagállamainak földrajzi helyzetükből fakadóan fontos szerepe van az integrációban, a közös biztonságpolitikában és a külső kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában. Ez utóbbi kapcsán megemlítette a Keleti és a Déli Partnerség szerepét. Martonyi elmondta, hogy az alapvető értékek elismerését illetően nincs vita a tagállamok közt, viszont kiemelte a média káros szerepét a minden alapot nélkülöző állítások terjesztésében. A politikus leszögezte: meggyőződése, hogy Közép-Európa marad az Európai Unióban, nem lép ki, segíti az európai építkezést, mivel a régió országai tudatában vannak a differenciálás és a fragmentáció közötti különbségnek. Erről szólva megosztotta nézeteit arról, hogy a V4 egy olyan regionális együttműködés, ami alapvető építőköve az európai integrációnak, és több ehhez hasonlóra lenne szükség Európában. „Közép-Európa és ezen belül Magyarország nem híd Nyugat és Kelet között, hanem hídfő, ezért stabilnak kell lennie, mert különben ledől a híd” – tette hozzá.

A hallgatóság kérdésére, hogy a fiataloknak mi lehet a szerepe a V4 jövőjét illetően, Szilágyiné Bátorfi Edit azt válaszolta, hogy nagyon fontos a kritikus, differenciált gondolkodás megőrzése és a közös alapértékek, egymás nyelvének, kultúrájának minél alaposabb megismerése.

A konferencia magyar, angol, francia és lengyel nyelven megtekinthető az alábbiakban: