Boldog IV. Károlyról elnevezett sétányt avattak Biatorbágyon, azon a fővároshoz közeli településen, amely 1921. október 23-án – a Torbággyal való egyesülés előtt még Bia néven – rövid időre a magyar történelem sodrába került. A trónjától megfosztott egykori uralkodópár második visszatérési kísérlete idején, IV. Károly és felesége Budapest felé tartó útjuk során szentmisén vettek részt a vasútállomáson. A szertartás közben Budaörs közelében Károly hívei összecsaptak Horthy Miklós kormányzó csapataival, ám amikor a király tudomására jutott, hogy a lövöldözésnek már halálos áldozatai is vannak, elállt a harc folytatásától, és feladta terveit – idézte fel a több mint száz évvel ezelőtti eseményeket Kocsis Lajos polgármester. Kiemelte: fontos, hogy a város mai lakói is megismerjék ezeket a történelmi tényeket, amelyben a sétány új neve is segítséget nyújthat.
A névadást követően az eseményre szép számban kilátogató biatorbágyi polgárok és helyi hagyományőrzők átsétáltak a közeli, az egykori vasútállomás helyén álló Juhász Ferenc Művelődési Központba, ahol folytatódott az ünnepség. Az intézmény aulájában Alapítványunk Életút és emlékezet című, IV. Károlyról szóló vándorkiállítása kapott helyet. Elsőként Habsburg György, Magyarország madridi nagykövete szólt az egybegyűltekhez. Beszédében nagyapja béke iránti elkötelezettségét hangsúlyozta: mint elmondta, a hitét mélyen megélő Károly trónra lépve mielőbb véget kívánt vetni a mérhetetlen emberi szenvedést hozó világháborúnak. Bár törekvései az adott helyzetben kudarcra voltak ítélve, ez nem kisebbíti emberi nagyságát, hiszen míg a történelem a győzelmeket és a sikereket állítja reflektorfénybe, az isteni ítélőszék előtt a szándék a döntő. Ezt ismerte el az Egyház is, amikor 2004-ben, még II. János Pál pápa idején, boldoggá avatta az egykori uralkodót.
Prőhle Gergely az utolsó osztrák császár és magyar király két olyan gondolatát idézte föl, amelyek 110 évvel ezelőtt talán anakronisztikusan modernnek hatottak, az idő azonban igazolta létjogosultságukat. A Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója ennek jegyében vont párhuzamot Károly szociális elképzelései és a második világháború után Németországban megvalósult szociális piacgazdaság alapelvei között; illetve részletezte a népek, nemzetiségek, különböző felekezetű népcsoportok eltérő hagyományait, szokásait, fejlődését és karakterét tiszteletben tartó – a keresztény tanításban Szent Ágostonig visszavezethető – szubszidiaritás eszméjét, amelyet a Maastrichti Szerződés hivatalosan is a közös európai alapelvek sorába emelt.
Az Életút és emlékezet című kiállítás 2026. január 4-ig tekinthető meg a Juhász Ferenc Művelődési Központban.
Az átadóról készült videós beszámolót itt tekinthető meg:
Fotók: Sass Judit
