Az Európa-nap másnapján, május 10-én látogatást tett Alapítványunknál Jean-Dominique Giuliani, a Robert Schuman Alapítvány elnöke. Az európai kérdésekkel foglalkozó neves francia kutatóműhely vezetője – aki Emmanuel Macron elnök uniós politikájának alakítóival is szoros kapcsolatot ápol – a Habsburg Ottó Alapítvány meghívására több találkozón és konferencián vett részt rövid budapesti tartózkodása alatt. Magyarországi útjára elkísérte őt Pascale Joannin, a Robert Schuman Alapítvány igazgatónője.
A látogatás fontos eseménye volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete (NKE STI) és Alapítványunk közös szervezésében megvalósult, „Európa nélkülözhetetlensége” című kerekasztal. Ennek keretében Jean-Dominique Giuliani és Navracsics Tibor országgyűlési képviselő, egykori uniós biztos beszélgettek Prőhle Gergely és Fejérdy Gergely társaságában. Az eszmecserét sajátos kontextusba helyezte az újraválasztott Emmanuel Macron francia elnök május 9-én, Strasbourgban elmondott beszéde és berlini látogatása, illetve a magyarországi kormányalakítás.
Jean-Dominique Giuliani mindenekelőtt az európai egység megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint a válságok, mint a Covid-19, vagy az ukrajnai háború szorosabb összefogására ösztönzik a kontinens politikusait. Kifejtette, hogy az Unió elmélyítése fel fog gyorsulni, és nagyon sajnálná, ha ebből a folyamatból hazánk kimaradna. Úgy fogalmazott: „Kár lenne, ha Magyarország az állomáson maradna, amikor elindul a vonat.” Navracsics Tibor szerint nagyobb rugalmasságra van szükség az integráció elmélyítése kapcsán, fontos a történelmi és a geopolitikai helyzetből adódó különbségek figyelembevétele. Hangsúlyozta, hogy az európai népek kölcsönös kulturális megismerése elengedhetetlen a valódi egységhez. A Robert Schuman Alapítvány elnöke egyetértett a kulturális dimenzió fontosságával, de szerinte elsősorban arra kell koncentrálni, ami összeköti a tagállamokat, és nem arra, ami megkülönbözteti őket. Fontosnak nevezte, hogy az Unió állampolgárainak aggodalmaira megfelelő válaszokat találjunk. Gondolatmenetében kiemelte a gazdasági és a katonai dimenziót, amely területeken nagyobb előrelépés várható a közeljövőben.
Ez utóbbi téma kapcsán felmerült az Osztrák–Magyar Monarchia példája, ahol állandó vitákat kavart a közös hadsereg vezényleti nyelve és költségvetése. A két előadó egyetértett abban, hogy a katonapolitika ügyében nem az 1954-ben már megbukott Európai Védelmi Közösség mintájából kell kiindulni, sokkal inkább közös stratégiában kell gondolkodni. Ebbe az irányba mutat a márciusban elfogadott „stratégiai iránytű”. Jean-Dominique Giuliani emlékeztetett rá, hogy az Európai Uniónak alapelve az összes tagállam védelme és ugyanazon jogok biztosítása. A Robert Schuman Alapítvány elnöke ugyanakkor fontosnak tartja, hogy bizonyos nemzeti hatáskörökről hajlandóak legyünk lemondani, mert csak így lehet hatékonyan és eredményesen választ adni a jelenkor kihívásaira.
Navracsics Tibor ennek kapcsán úgy vélte, hogy az utóbbi időben többször is előfordult az, hogy a nagyobb tagállamok, így Franciaország is többet engedhetett meg magának, mint más EU-tagok. A Masstrichti Kritériumok be nem tartása, az azzal kapcsolatos bizottsági „nagyvonalúság” kapcsán idézte Jean-Claude Juncker szavait, miszerint „Franciaország az Franciaország”, vagyis többet engedhet meg magának. Míg bizonyos területeken valóban szükséges a szorosabb összefogás, nem szabad szem elől veszteni a szubszidiaritás elvét. Hasonlóképpen nem szerencsés az intézményépítés jelentőségét a közösségépítés elé helyezni. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a közös intézmények nem tudnak az őket támogató politikai közösség (démosz) nélkül működni. Magyarország egykori uniós biztosa szerint napjainkban egyes, mindenkit érintő ügyek mentén – mint a migráció vagy a klímavédelem – születőben van egyfajta európai démosz, amelynek formálódásában fontos szerepe lehet a fiatalok számára lehetőségeket kínáló Erasmus-programoknak. Az említett példák építőkövei lehetnek egyfajta európai identitásnak, de még nem annyira erősek, nem annyira konszenzusosak, hogy erősebb intézményrendszert lehessen építeni rájuk. Ugyanakkor mindketten elismerték, hogy az európai integráció az európai démosz megerősödése révén lehetséges, és ennek alapja a kulturális közösségépítés és egymás jobb megismerése kell legyen.
A francia vendégek meglátogatták a Habsburg Ottó Alapítványt, ahol megtekintették többek között a Charles de Gaulle által névadónknak dedikált kötetet. Jean-Dominique Giuliani saját élményéről számolt be az egykori trónörökössel kapcsolatban, mivel jelen volt, amikor Jacques Chirac államfő 2004-ben magas kitüntetésben részesítette Habsburg Ottót. Giuliani felidézte, milyen mély benyomást tett rá ezen az eseményen a kitüntetett éleslátó, a jelen és a múlt összefüggéseit elemző beszéde. Szó esett még Habsburg Ottó és Robert Schuman személyes jó kapcsolatáról, amely Alapítványaink jövőbeli együttműködése számára fontos inspiráció lehet.
Rendezvényfotók: Burger Zsolt
