Szűcs György[1], a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze Haranghy Jenő[2] festő- és grafikusművész életét kutatta. 1989. november 25-én kelt levelében[3] azért fordult Habsburg Ottóhoz, hogy tájékoztatást kérjen kutatásaihoz. A művész özvegyének jóvoltából jutott ahhoz az újságmelléklethez, amelyben a trónörökös számára készített bélyegalbum néhány oldala található. Szűcs arra volt kíváncsi, hogy ez az egyedi készítésű album megvan-e még, és ha igen, szeretett volna a lapokról fotómásolatokat készíteni, hogy ezt az alkotást is szerepeltethesse a Haranghy életművét bemutató dolgozatában. Szűcs György, levele mellékleteként, csatolt még egy fénymásolatot a művésznek IV. Károly 1916-os koronázására készített rajzáról, és az eredeti rajz hollétéről érdeklődött.
Haranghy Jenő rajza a koronázásról
(Forrás: Habsburg Ottó Alapítvány)
Szűcs levelének első két melléklete tartalmazza Örvös János[4] szakíró tudósítását[5] az Újság című napilap 1926. november 7-én megjelent számából. Az Est 1926. november 4-én szintén beszámolt a New York-i nemzetközi bélyegkiállításról.[6] Az említett írások alapján alaposabban is megismerkedhetünk Habsburg Ottó bélyeggyűjteményével. Ezen két újságcikk értesítéseit pontosíthatjuk két későbbi cikk anyagából, melyek az Ujság 1927. július 31-én és 1927. augusztus 8-án megjelent számában találhatók.
Az említett kiállítás 1926. október 16-án nyílt meg, és nyolc napig fogadta az érdeklődőket, akik között számos illusztris vendég akadt. John Calvin Coolidge[7], az Egyesült Államok elnöke beszédet is mondott a megnyitón, és elismeréssel nézte végig Ottó „király” gyűjteményének lapjait, melyekről a legnagyobb megbecsüléssel nyilatkozott. Az Újvilágban élő magyarok ugyancsak nagy lelkesedéssel szóltak az ifjú Habsburg Ottóról és a spanyolországi Lequeitióból érkezett bélyeggyűjteményéről.
A Grand Central Palace hatalmas termei megteltek a világ minden részéről érkező bélyegkülönlegességekkel. A kincseket érő ritkaságokon kívül nem várt szenzációval is találkozhattak az érdeklődők. A sok esetben látszólag semmitmondó, minden művészi igényesség nélkül kiállított ritkaságok mellett az egyik tárlóban egy pompás bőrkötésű albumfedél és művészi munkával megfestett albumlapok ejtették csodálatba a nézőket. Az arany- és ezüstszínekben játszó album fedelén Magyarország címere fénylett, mégpedig olyképpen, hogy a címer kerete egy nagy „0” betűt formált. Az egész lapot pedig egy kereszt alak dominálta[8].
Az Ujság illusztrációja
(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár )
Az albumlapokon Magyarország bélyegei sorakoznak, művészi kivitelezéssel megrajzolt változatos keretdíszítésben. A felírás felett Ottó fényképe, alatta a kemény kartonpapírba beerősítve Ottó albumának fedőlapja. Az újságíró szerint ez gyönyörű bőrmunka volt, sajnos színes kép nem maradt fenn erről az alkotásról, így a színeit csak a leírásból tudjuk rekonstruálni. Cirádás, kövekkel kirakott ezüst sarkokkal, középen a magyar címer, ezüsttel a négy folyó és a kettős kereszt opálszínű alapon. Kétség kívül egy iparművészeti remekmű. Külön táblán, díszes keretben található az album első lapja, amelyet felül a magyar címer ékesít ezzel a felírással:
Nagy-Magyarország bélyegei: 1871—1918 között.
Az Est tudósítója így számolt be az eseményről: „Meglátogattam a bélyegkiállítást, Ottó gyűjteményét kerestem. Hamar megtaláltam az utcasorokként húzódó, üveggel borított hatalmas táblák között, mert a gyűjteményről mindenki tud. Kuriózum ez a kiállító személye miatt és azért, mert ez a legartisztikusabb kiállítási objektum. Egy külön tábla hívja fel rá a figyelmet ezzel a felírással: „Magyarország bélyegeit kiállította II. Ottó király, Károly és Zita őfelségéik, az osztrák-magyar monarchia császárának és királyának, illetve császárnőjének és királynőjének legidősebb fia.“[9]
Az Est illusztrációja
(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár )
Annyira igényesre sikerült a kiállítási anyag, hogy az Ujság lelkes tudósítója is azt írta: „egy királyfié sem lehetne különb!” Majd így folytatta: „és éppen ez volt a szenzációja e nemzetközi bélyegkiállításnak, hogy ennek a királyi gyűjteménynek igazi ’király’ a kiállítója, egy ragyogószemű gyönyörű gyermek, aki keresetlen pózban minden szemlélőt elbűvölve tekint el az album fölött álló fényképén”[10].
A beszámolóból megtudhatjuk, hogy a külföldi nagyvárosok világlapjainak tudósítói elsiklottak a nagy értékű szürke kis bélyegek mellett, és a száműzött király által készített albumról írták hasábos beszámolóikat. Coolidge elnöknek maga Charles Lathrop Pack,[11] a kiállítás elnöke mutatta be a gyűjteményt. A sokszoros dollármilliomos és szenvedélyes filatelista – egyben a legnagyobb amerikai bélyeggyűjtő egyesület, a Collectors Club elnöke[12] – tájékoztatta az Egyesült Államok elnökét Ottó „király” kollekciójának kiállítási körülményeiről. Az albumfedél és a lapok díszítései a budapesti iparművészeti iskola tanárainak műve volt, és valósággal iparművészeti remeknek tartották. A tudósítás szerint az elnök nagy elismeréssel szólt a művészi albumlapokról is, melyek Haranghy Jenő, jeles grafikusművészünk keze alól kerültek ki.[13] Két koronázási bélyegnek külön lapja van: a kardvágás jelenete a koronázási dombon.
Haranghy Jenő
(Forrás: MaNDA, MKVM)
Az album a maga teljességében nem szerepelt a kiállításon, csak egyes lapokat vettek ki belőle. Ezek évek szerint rendezve mutatták be a magyar bélyegeket, a középkori kódexek illusztrációira emlékeztető színekkel és aprólékos kidolgozottsággal. A beszámoló szerint a gyűjtemény előtt mindig sokan álltak, pedig értéke jóval alacsonyabb volt a kiállított bélyegritkaságokénál.
Érdekesség, hogy – Az Est tudósítója szerint – az egész világ képviseltette magát; egyes államok, mint Ausztria, Németország, Svédország és Kanada hivatalos anyaggal is. Csak Magyarország és a magyar gyűjtők maradtak távol. Ennek egyik oka a világgazdasági válság volt, illetve az, hogy nagy nehézségeket okozott volna egy gyűjtemény kivitele a vesztes háború sújtotta országnak. Ez magyarázza, hogy Habsburg Ottó volt az egyetlen magyar kiállító .
Előkelő magyar bélyeggyűjtők – akiket az ifjú király tanácsadóinak is mondhatnánk – kérték meg Zita királynét, hogy járuljon hozzá a nagyszerű gyűjtemény kiállításához, mert az felkeltené a külföldi közvélemény figyelmét a magyarság iránt. A királyné elfogadta ezt az álláspontot. Ottó a tudósítás szerint maga vette elő a kötetet, még egyszer átnézte, majd átadta egyik magyar hódolójának, aki személyesen vitte ki New Yorkba. Hogy ki volt ez a magyar hódoló? Örvös János 1927. július 31-én, az Ujság c. napilapban megjelent írásából tudjuk, hogy Eugene Klein[14] intézte a New York-i világkiállításon Ottó királyfi gyűjteményének kiállítását, és feltehetően ő volt, aki elvitte az albumot a tengerentúlra.[15] Klein a megnyitóig New Yorkban maradt, majd Spanyolországba visszatérve útba ejtette a királyi családot. Ott elmesélte a tapasztalatait Habsburg Ottónak, aki örömmel hallgatta az amerikai kiállítási szakember elismerő beszámolóját a gyűjtemény fogadtatásáról.
Habsburg Ottó 1926-ban
(Forrás: Bildarchiv Austria)
Az amerikai hírek fültanúja volt Ottó király öccse, Habsburg Félix királyi herceg[16] is, aki nagyon sajnálta, hogy az ő – bár kevésbé díszes – gyűjteménye nem lehetett ott New Yorkban. De csakhamar megvigasztalódott, amikor Habsburg Ottó egy teljes sor gyönyörű bélyegkiállítási emlékbélyeggel kárpótolta.
Haranghy Jenő először csak az 1918-ig forgalomba került magyar bélyegek számára készítette el a művészi albumokat, ezért a kis királyfi gyűjteménye csak addig az időpontig volt teljes. „Nagy élvezettel nézegette a gyönyörű lapokat és érdekes bélyegeket, eggyel azonban sehogy sem volt megelégedve: nevezetesen, hogy gyűjteménye 1918-cal zárul. Egyszer azután elő is rukkolt kérésével: Azokat a bélyegeket is gyűjteni akarom, melyeken apukám és anyukám képeit rossz emberek köztársaság szóval nyomták felül és a többi bélyegeket is mind, amelyek azóta Magyarországon megjelentek.”[17]
Bélyegek IV. Károly portréjával
(Forrás: OSZK Digitális Képarchívum)
Ottó megkapta a szükséges kiegészítő lapokat, a töviskoszorús postakürttel jelzett második részt: a frígiai sapkás köztársasági lapot, a vércseppeket eresztő tövisekkel ábrázolt bolsevik lapot, a Petőfi- és Jókai-bélyegek irodalmi motívumokkal dekorált lapjait. A bélyeggyűjtemény így vált a magyar történelem tükrévé.
A fenti tudósítás fontos információkat tartalmaz a gyűjteményről. Gelsey Erzsébet Szűcs Györgynek küldött válaszában megírta, hogy Habsburg Ottó jól emlékszik a bélyegalbumra, ami „bámulatosan szép volt. Sajnos ellopták több más értékkel együtt, amikor annak idején 1948-ban betörtek a Tuxedo Park-i házba[18], ahol akkor Zita királyné lakott Amerikában.” [19] Az album sosem került elő.
Habsburg Ottó a veszteség ellenére továbbra is gyűjtötte a bélyegeket. Ennek bizonysága a Habsburg Ottó Alapítvány által kezelt hagyatékban található bélyeggyűjtemény. A bélyegek felragasztva, nagyobb borítékokban voltak helyezve, többnyire országok vagy régiók szerint elkülönítve, de gyakran teljesen vegyesen, sőt borítékokról letépve, teljesen összekeverve is. A négy nagy doboz feltárása után sikerült egyfajta előrendezést végezni, az anyagot országok szerint szétválogatni, és azt 18 savmentes levéltári tárolódobozban elhelyezni. A bélyegek itt őrzött példányai feltehetően egy komolyabb gyűjtemény kiegészítő darabjai lehetnek, előzetes beazonosításuk alapján az 1945 és 2010 közötti időszakot ölelik fel.
A 18 dobozból 15 európai bélyegeket tartalmaz: osztrák, német, francia és belga 2-2 doboz; brit és olasz 1-1; magyar és lengyel összesen 1 doboz, akárcsak a csehszlovák, cseh és szlovák anyag együttesen. Ugyancsak egy dobozt töltenek meg a Szovjetunióból és utódállamaiból, valamint egyet a Jugoszláviából és utódállamaiból, Bulgáriából, Görögországból, Törökországból és Ciprusról származó bélyegek. 1 doboznyi anyagot tesznek ki a spanyol, portugál, svájci, luxemburgi, andorrai, san marinoi, monacoi, egy másikat a holland, norvég, svéd, dán, finn és ír kollekciók. Az amerikai kontinensről összesen 2 doboznyi anyag származik. Külön tároló rejti Ázsia, Afrika és Ausztrália bélyegjeit, borítékjait. Bár találtunk néhány postatiszta osztrák bélyeg, ezek sajnos többnyire nedvességet kaptak és összeragadtak. Szintén a gyűjtemény részét képezik az elsőnapi borítékos bélyegek, melyek között egy 1946-ban kiadott, szovjet zászlós is akad.
Habsburg Ottó Alapítvány, bélyeggyűjtemény rendezés alatt
(Fotó: Habsburg Ottó Alapítvány)
A hagyaték levéltári részében, a titkárság magyar hivatali levelezésében több levél is foglalkozik ajándékozásokkal. Ezek többsége könyv, ital, népi hímzés, de egyéb ajándéktárgyak is előfordulnak, például régi fényképek, képeslapok és bélyegek. Horti Rudolfné budapesti lakos, aki 14 éves volt IV. Károly koronázásakor, régi emlékeit küldte el Ottónak. A levélben – az kormányzót érintő némi politikai éllel – ezt írta: „Mellékelem ezt a pár képet, bélyeget, a gyógyszertárunk tasakját csak azért küldöm, mert Ferenc József nevet viselte, barátaink úgy hívtak, a királyhű horti.”[20] Habsburg Ottó igen barátságos levelében köszöni meg az ajándékokat, és így zárja sorait:
„örülök mindennek, ami Magyarországról hozzám érkezik.”
Takács Péter okleveles villamosmérnök,[21] Ottó budapesti látogatása alkalmából, a saját bélyeggyűjteményéből küldött néhány példányt. Sajnos a rövid, kézzel irt levél még darabszámot sem ad meg, nemhogy a bélyegekről szóló tájékoztatást. A válaszlevélből tudjuk meg, hogy a címzett két levelezőlapot kaphatott, melyek Ottó szüleit ábrázolták. Fritsch Antalné[22] ugyancsak IV. Károly és Zita királynő bélyegét küldte ajándékba.
A fenti példák is mutatják, hogy Habsburg Ottó hosszú élete során mindvégig gyűjtötte a bélyegeket, és minden olyan emléket, mely a szüleivel volt kapcsolatos. A fényképeket általában átrakta a fényképgyűjteményébe, mely ezáltal rendkívül gazdag kollekcióvá gyarapodott, nem csak a családot, de az első világháborút is megjelenítő anyaggal. A fényképgyűjtemény és bélyeggyűjtemény kiegészítik egymást, mert az utóbbi nagyon sok régi képeslapot tartalmaz, és ezek között sok a felbélyegzett példány. Sajnos, a jelenleg ismert bélyeggyűjtemény nem tartalmaz komplett albumokat, sem 1940-es évek előtti bélyegeket; ezek vagy máshol rejtőznek, vagy a Haranghy-féle albumhoz hasonlóan ellopták őket. A Habsburg Ottó Alapítvány bélyeggyűjteménye viszont nagyon sok olyan felbélyegzett borítékot foglal magában, melyet jelentős személyiségek küldtek Habsburg Ottónak, illetve sok nagyobb értékű bélyeget is tartalmaz. Ezért a gyűjtemény méltán tarthat számot az alaposabb filatéliai érdeklődésre is.
Dr. Fekete József PhD
[1] Szücs György (Budapest, 1960-) művészettörténész.
[2] Haranghy Jenő: (1894–1951) grafikus, festőművész, főiskolai tanár.
[3] HU HOAL–I.–3.a.–1989. Szűcs György
[4] Örvös János (1898–1972) újságíró, filatelista. 1933-tól a Fővárosi és Vidéki Bélyeggyűjtők Egyesülete (FÉVBE) első elnöke.
[5] Örvös János: II. Ottó király magyar gyűjteménye dísze volt a New York-i nemzetközi bélyeg kiállításnak. Ujság, 1926. november 7. 7.
[6] Ottó királyfi gyűjteménye volt a legművészibb a New York-i bélyegkiállításon. Az Est, 1926. november 4. 5.
[7] Ifj. John Calvin Coolidge (1872–1933) az Egyesült Államok 30. elnöke.
[8] Ujság, 1926. november 7. 7. o.
[9] Az Est, 1926. november 4. 5. o.
[10] Ujság, 1926. november 7. 7. (kép ugyanott)
[11] Charles Lathrop Pack (1857–1937) üzletember, bélyeggyűjtő.
[12] Ujság, 1927. augusztus 4. 8. o.
[13] Ujság, 1926. november 7. 7. o.
[14] Eugene Klein (1878–1944) magyar származású bélyeggyűjtő, az Amerikai Bélyeggyűjtő Társaság elnöke 1935-1937 között.
[15] Egy híres amerikai bélyegkereskedő Budapesten. Ujság, 1927. július 31. 36. o.
[16] Habsburg-Lothringen Félix Frigyes (1916–2011) marketingvállalkozó. IV. Károly fia, Habsburg Ottó öccse, Felix de Bar néven üzletember.
[17] Ujság, 1926. november 7. 7. o.
[18] New York állam, Egyesült Államok
[19] HU HOAL–I.–3.a.–1989. Szűcs György
[20] HU HOAL–I.– 1.c. 1989. Horti Rudolfné
[21] HU HOAL–I.– 1.c. 1989. Takács Péter
[22] HU HOAL–I.– 1.c. 1989. Fritsch Antalné
