Kutatásom során a levéltári források között több ezer oldalra bukkantam Habsburg Ottóról és családjáról. A dokumentumok alapján megerősítést nyert, hogy a belga diplomácia feszült figyelemmel követte az egykori trónörökös édesapjának, IV. Károly királynak svájci hónapjait, magyarországi visszatérési kísérleteit, majd madeirai száműzetését is. Érdekességként, fény derült arra, hogy a Szentszék nagyon számított Belgium – a Nagyköveti Tanács tagjának – segítségére a Habsburg család sorsának pozitív alakításában, ám Brüsszel elővigyázatosan valamennyi felmerülő kérdésben a francia állásponttal azonosult.
Külön dossziék tanúskodnak arról, hogy Habsburg Ottó két háború közötti belgiumi tartózkodása idején – különösen nagykorúvá válása után – bizonyos belga politikai körök aggodalommal figyelték nemzetközi tevékenységét, leginkább az Anschluss elleni küzdelmeit. Mint ismeretes, Zita királyné gyermekeivel 1929 és 1940 között a Belga Királyság vendégszeretetét élvezte, de a hivatalos körök elvárták, hogy a család mondjon le a közéleti aktivitásról. Ezt az ígéretet sokszor igencsak nehéz volt Habsburg Ottónak betartania a Hitler fenyegetését megélő, egyre komorabbá váló európai kontextusban. Nemegyszer a belga arisztokrácia lépett közbe, hogy az egykori trónörökös tevékenységét jótékony homály borítsa.
A belgiumi külügyi levéltár különösen érdekes dossziéja foglalkozik az egykori uralkodócsaládnak biztosított diplomáciai útlevelek történetével. Ezek a Brüsszelben kiállított dokumentumok nem egyszer Habsburg Ottó politikai ellenségeinek célpontjává váltak, például amikor a második világháború alatt az emigráns csehszlovák kormány kitartóan követelte visszavonásukat.
Összességében a belgiumi külügyi levéltárban folytatott kutatás eredményei jelentősen segítik a Habsburg Ottó Alapítvány által őrzött gyűjteményi anyag feldolgozását. Továbbá, esetenként új információkkal egészítik ki az egykori trónörökös életútjával kapcsolatos ismereteinket.
Megállapítható, hogy az egykor Habsburg-uralom alatt álló németalföldi terület az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodójával és családjával különleges kapcsolatban állt a 20. században is – ennek lenyomata világosan követhető a vizsgált dokumentumokban.
Fejérdy Gergely
