A Kossuth Klub – a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) egyik patinás budapesti fóruma – régóta a tudományos és közéleti előadások fontos helyszíne, ahol rendszeresen rendeznek ismeretterjesztő és kulturális eseményeket.
Kálóczy Béla, a Napjaink tudományos életéből című eseménysorozat elkötelezett szervezője bevezetőjében az előadást tágabb történelmi összefüggésbe helyezte.
Mint írta:
„Érdekes a magyar történelem. Mindig harcoltunk valamilyen külső ellenség ellen, kalandoztunk, vagy külföldi uralkodókat segítettünk, vagy a szabadságunkért fogtunk fegyvert. Ez zajlott évszázadokon át. Aztán a XIX. században megbékéltünk, kiegyeztünk, és csaknem 50 évig nem kellett senki ellen fenekedni. Virágzásnak indult az ország, mint még soha. Nem volt se külső, se belső ellenség, nem voltak pártütők sem. De a vége mégsem lett jó: elvesztettük az ország nagy részét, a felkent királyunkat puskatűzzel fogadtuk, és a magunk lábára próbáltunk állni.
Ennek a korszaknak volt egy különleges alakja, akinek az élete csaknem 100 évet ölelt át. Volt koronaherceg, száműzött a hazájából, európai uniós képviselő, diplomata, és bár nem a határainkon belül született, kiválóan megtanult magyarul – mi több, évekig képviselte a magyarság érdekeit nemzetközi fórumokon is.”
Prőhle Gergely előadásának középpontjában Habsburg Ottó politikai örökségének mai értelmezése állt: kiemelte elkötelezettségét az európai integráció, a keresztény politizálás és a nemzetek közötti együttműködés iránt, valamint hangsúlyozta szerepét az Európai Parlamentben és a Páneurópa Unió élén. Az előadás rámutatott arra is, hogy Habsburg Ottó Európát közös szellemi alapokra épülő közösségként képzelte el, különös figyelmet fordítva Közép-Európára és a kontinens szubszidiáris egységének megteremtésére, ami ma is аktuális iránymutatást jelent.
