A Habsburg Ottó Alapítvány „Életút és örökség” című kiállítása több hazai és közép-európai helyszín után, 2023. október 2-án a volt trónörökös életének egyik legmeghatározóbb országába, Spanyolországba érkezett. A madridi kiállításmegnyitót konferencia előzte meg, amelyen Alfonso Bullón de Mendoza, az egyetem alapítványának elnöke köszöntötte a megjelenteket. Habsburg Ottónak az egyesült Európa érdekében kifejtett tevékenysége napjainkban is aktuális üzenetéről Tóth Katalin nagykövet asszony gondolatait Udvaros Kitti, a nagykövetség diplomatája tolmácsolta az egybegyűlteknek.
Alapítványunk igazgatója, Prőhle Gergely az egykori trónörökös és az egyetem névadójának, Szent Pálnak az élete között vont párhuzamot, kiemelve mindkettejük érzékenységét a rájuk bízott közösségek helyzete iránt, elkötelezettségüket a keresztény tanítás, az ennek megfelelő társadalmi ideálok terjesztése mellett. Az is összeköti Pál apostolt és Habsburg Ottót, hogy a legnagyobb nehézségek közepette is mindvégig optimisták tudtak maradni. Köszönetét fejezte ki Ramón Pérez-Maurának a konferencia kiváló megszervezéséért, a többi résztvevőnek pedig azért, hogy – a 2021-es Ottó-vacsorát követően – immáron második alkalommal beszélhettünk az életút hispán vonatkozásairól. Kiemelte, hogy Habsburg Ottó nagyon fontos politikai aktora volt Spanyolország nemzetközi nyitási törekvéseinek és később európai integrációjának, amelyben Mustó István is jelentős szerepet játszott. Mustó professzor, aki madridi egyetemi éveinek kezdetén, 1951-ben ismerkedett meg Habsburg Ottóval, később német kormánytisztviselőként vett részt a csatlakozási folyamatban.
A kerekasztal további résztvevői – Győri Enikő és Íñigo Méndez de Vigo – ezt a politikai örökségét folytatva munkálkodnak mind Európa, mind pedig Spanyolország és Magyarország jövőjéért. A Habsburg Ottó Alapítvány mindennapi tevékenységét spanyol nyelven elhangzott felszólalásában Balázs Laura, intézményünk kommunikációs munkatársa mutatta be, hangsúlyozva, hogy a folyamatos digitalizáló munkának köszönhetően egyre több dokumentum, fénykép válik elérhetővé az Alapítvány honlapján.
Ramón Pérez-Maura, történész, Habsburg Ottó tevékenységének egyik legjobb ismerője, az El Debate magazin rovatvezetője történeti áttekintést adott a főherceg életéről – a lequeitioi száműzetéstől európai parlamenti képviselőségéig. Emlékeztetett rá, hogy Habsburg Ottó sohasem feledkezett meg arról az országról, amely az első világháborút követő nehéz időkben befogadta őt és családját, és amint a politikai helyzet lehetővé tette, önzetlenül segítette annak Európai Unióhoz való csatlakozását. Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa előadásában Marosy Ferenc munkásságát taglalta, aki a Királyi Magyar Követség két évtizedes (1949–1969) működtetésével szerzett elévülhetetlen érdemeket a magyar emigráció támogatásában.
A felszólalások után kerekasztal-beszélgetésre került sor. Ennek fő kérdése Habsburg Ottó örökségének hatása volt az Európai Parlamentre. Győri Enikő, Magyarország európai parlamenti képviselője a kereszténység védelmét, valamint az államok közötti egyensúly fenntartását emelte ki, mivel e két elem megtartása nemcsak békeidőben, de háborús körülmények között is nagyon fontos. Íñigo Méndez de Vigo, korábbi spanyol miniszter csatlakozott a képviselőasszony által elmondottakhoz, és az európai konfliktushelyzetek belülről való kezelésére hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett azonban arra, hogy ezt a mentalitást hosszú tanulási idő alatt sajátíthatjuk csak el, nem lehet egyik napról a másikra a magunkévá tenni.
Mustó István, közgazdász, volt politikus, egyetemi tanár az ország fejlődésének példaértékét hangsúlyozta. A kontinens jelenlegi helyzetét értékelve azokat a kihívásokat említette, amelyekkel szerinte az Európai Uniónak szembe kell néznie: Európa politikai erejének visszaállítása; a gazdasági és kulturális hegemónia elvesztéséből adódó feladatok, egyidőben a nemzeti identitás megőrzésével.
Mindhárom felszólaló egyetértett abban, hogy Habsburg Ottó Európa egységének védelmében végezte munkáját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a hidegháború idején a parlamenti ülésteremben az ő javaslatára elhelyezett üres szék révén a kontinens legfontosabb döntéshozó szervének tagjai nap mint nap szembesültek a vasfüggöny mögött élő népek sorsával.
A Habsburg Ottó életéről, baszkföldi gyermekéveiről és későbbi látogatásairól szóló kiállítást unokája, Habsburg Zsófia nyitotta meg. Mint elmondta, nagyapja számára életre szóló élmény volt, hogy az első világháború utáni nehéz időszakban Spanyolország befogadta a száműzött királyi családot, és megemlékezett a későbbi benidormi nyaralásokról is. Végül köszönetet mondott az Alapítvány munkájáért, aminek révén Habsburg Ottó élete és munkássága immár nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyre szélesebb körben válik ismertté.
Borítókép: El Debate
