A párizsi magyar nagykövetség szalonjában került sor az egykori magyar külügyminiszter, Martonyi János La Continuité de l’Historie című könyvének bemutatójára, amely Alapítványunk és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös gondozásában jelent meg. Az esemény a magyar uniós elnökség egyik franciaországi programja volt. Könyvbemutatónkat több tucat magas rangú vendég – köztük egykori közéleti személyiségek, diplomaták, mint például Jean-Dominique Giuliani, az Európai Unió párizsi külképviseletének első beosztottja, a Robert Schuman alapítvány elnöke, vagy Jean-Thomas Lesueure, a francia Thomas More Intézet igazgatója, továbbá számos politikai think tank vezetője – tisztelte meg a jelenlétével. A rendezvényt különösen bensőségessé tette, hogy részt vett rajta a szerző családja is.
Habsburg György nagykövet köszöntőjében Martonyi János érdemeit hangsúlyozta, és édesapja, Habsburg Ottó és az egykori magyar külügyminiszter között legfeltűnőbb közös jellemvonásuk, a töretlen optimizmus révén vont párhuzamot. A könyvet Fejérdy Gergely, Alapítványunk tudományos igazgatóhelyettesének közreműködésével Alain Lamassoure volt francia miniszter és Pascale Andréani, Franciaország korábbi budapesti nagykövetasszonya mutatta be. A beszélgetés során elhangzott, hogy Martonyi János hazaszeretete és ettől elválaszthatatlan európaisága szinte sugárzik az előadásokat és hosszabb esszéket közzé tevő könyv írásaiból A francia előadók fontosnak tartották aláhúzni, hogy az egykori magyar miniszter nagy tisztelője a francia nyelvnek és kultúrának, és sokat tett a francia–magyar kapcsolatokért – nem véletlen, hogy Molière nyelvén is megjelentette gondolatait. Alain Lamassoure, volt francia miniszter lényeglátóan értékelte Martonyi János könyvét, miközben az egykori magyar külügyminiszter jelentőségét is aláhúzta. (Elhangzott beszédét alább közöljük magyar fordításban.)
Alain Lamassoure-beszéd (magyar)
Pascale Andréani visszaemlékezett arra, hogy már fiatal diplomataként gyakran volt alkalma Martonyi Jánossal találkozni. Elsősorban a magyar miniszter átfogó külpolitikai látása, történelmi perspektívákban gondolkodása ragadta meg őt. A nagykövetasszony kitért arra, hogy a volt magyar külügyminisztert másokat meghallgató, a dialógusra mindig nyitott politikusnak ismerte meg, aki elkötelezetten élte meg a kontinensre vonatkozó mottóban megfogalmazott gondolatot: „egység a sokszínűségben”. Hozzászólását rövid személyes emlékkel zárta: budapesti nagyköveti évei alatt Martonyi János révén ismerte meg Radnóti Miklós költészetét, aki azóta is az egyik kedvence, és motiválja őt a magyar nyelv tanulásában.
Szó esett még a kultúra fontosságáról, a szubszidiaritásról és az magyar uniós elnökségről. Alain Lamassoure és Pascale Andréani hangsúlyozták: Martonyi János mindig példát mutatott arra, hogyan kell az európai nemzeteknek odafigyelniük egymásra, törekedniük egymás megismerésére és megértésére. Reményüket fejezték ki, hogy az a szellemiség, ami a bemutatott könyvből érezhető, példa lesz a jelenkor magyar és európai politikusai számára.
Zárszavában Martonyi János megköszönte a méltató szavakat. Bevallotta, hogy könyvét figyelemfelhívásnak szánta, mivel a kultúra és a civilizáció szempontjai korunkban háttérbe szorulnak a gazdaság és a politika feszítő kérdései mögött, pedig egy nemzet és Európa szempontjából ezeknek kellene prioritást élvezniük. Meg van győződve arról, mondta, hogy ez a szemléletmód megkönnyítené a nemzetközi kapcsolatokban oly fontos kölcsönös megismerést és elfogadást. Habár a múltban számtalan kudarc érte Európát és benne Magyarországot, ő maga – Habsburg Ottóval együtt – mindig a jobb jövő eljövetelében bízó optimisták körébe tartozott.
