Az alsó-ausztriai fürdővárosban száz évvel ezelőtt szignált dokumentum szabályozta az Osztrák–Magyar Monarchia iratállományának kutathatóságát az államalakulat felbomlását követően; ez rendelkezett arról, hogy a magyar állam levéltári delegátust küld az osztrák fővárosba, aki segíti és koordinálja az ott kutatni szándékozó tudósok tevékenységét. Az elmúlt egy évszázadban számos fontos tudományos eredmény született a megállapodásnak köszönhetően – emlékeztetett Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, aki Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet köszöntőjét követően méltatta magyar szempontból a szerződés előnyeit.
Helmut Wohnout, a bécsi Staatsarchiv főigazgatója felvázolta a badeni egyezmény létrejöttének történetét, és kiemelte a szerződő felek bölcsességét. A dokumentum megszövegezői belátták: nem érdemes feldarabolni a Mohácsot követő időszakban induló közös történelmünk forrásainak gyűjteményét, ehelyett a legfőbb szempont – az egymás iránti bizalom jegyében – a kutathatóság biztosítása kell legyen. Helmut Wohnout név szerint is megköszönte a magyar levéltárosoknak a kiváló együttműködést, megemlítve a partnerintézmények sorában a Habsburg Ottó Alapítványt is.
Prőhle Gergely megköszönte az eseményre szóló megtisztelő meghívást, és hangsúlyozta, hogy tevékenységünk csupán szerény kiegészítése mindannak, ami az egyezmény keretében az elmúlt száz évben történt. Mindazonáltal a tíz éve létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány munkája a levéltári együttműködés terén azt (is) igazolja, hogy közös múltbéli értékeink felfedezése, feldolgozása, közkinccsé tétele új dinamikát hoz a két ország és a kutatók együttműködésébe.
Ennek ékes példájaként mutatta be igazgatónk a Novara cirkáló hajónaplóját, ami nemrégiben került archívumunkba. A Habsburg Ottó számára 1961-ben, tizedik házassági évfordulójára eljuttatott, fényképekkel gazdagon illusztrált dokumentum nagy érdeklődést váltott ki a jelen lévő szakemberek körében. Az 1915. május 23. és 1918. október 31. között íródott hajónapló megemlékezik az 1918. június 10-én elsüllyesztett legnagyobb osztrák–magyar hadihajó, az SMS Szent István sorsáról is. A tragikus esemény és a 108 évvel később tartott megemlékezés napjának véletlen egybeesése méltó aláfestést nyert Beethoven különös hangulatú, budapesti zeneakadémisták által előadott „Szellem” triója révén. Az eseményt fogadás zárta.
