Az Aranygyapjas rend új tagjainak avatásakor. Ottó mint a rend nagymestere áll középen díszmagyarban,
jobbról a harmadik Cziráky József, nyakában a rend nyakdíszével, rajta a rend jelvénye:
a kékzománcos, lángokat szóró tűzkövön függő arany kosbőr. (1933)
Alapítványunk fontosnak tartja, hogy Habsburg Ottó életútjának és kapcsolati hálózatának feltárása során más gyűjtemények anyagát is megismerjük, ezzel is hozzárájulva ahhoz, hogy minél teljesebb képet kaphassunk az utolsó magyar trónörökös rendkívül gazdag életéről. 2023. november 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegyei Levéltárának soproni kutatótermében tekinthettünk bele a töredékesen fennmaradt Cziráky család gyűjteményébe. Az átnézett iratok között, a család fényképalbumait tartalmazó dobozból került elő az az 1932-ben készült, Habsburg Ottó gratuláló szövegével ellátott fényképlap, amely Cziráky József aranygyapjas rendbe való felvétele alkalmával készült Belgiumban. Ottó nagykorúságának elérésével, 1930-ban az Aranygyapjas lovagrend nagymestere is lett. A keresztény hit és katolikus egyház védelmére 1429-ben alapított rend története összefonódott a Habsburg-dinasztiáéval, tagjai katolikus fejedelmi személyek és főnemesek lehettek. A lánc a világi lovagrend tagjai közötti egyenlőség és testvériség alapvető eszméjét szimbolizálta amelyek csak akkor alkotnak egységes egészet, ha összekapcsolódnak. Az Aranygyapjas Lovagrendhez való tartozást tagjai erős, kifejezetten szent kötelékként élték meg.
|
|
„Új aranygyapjas lovagomnak, Cziráky József grófnak.” |
Kutatóutunk során még ugyanaznap délután közel két órás oral history interjút készítettünk Erdődy Lászlóval, a Habsburg családhoz több szálon kötődő grófi família tagjával, aki a beszélgetés során egyszer csak Cziráky József nyakdíszének történetéről kezdett mesélni. Eszerint édesapja, Erdődy Ferenc készítette 1957-ben az öreg grófról („Cziráky bácsiról”) az általunk közzétett fényképet, sőt a családi emlékezett szerint a nyakdísz külföldre csempészésében is szerepet játszott. Az 1956-ban Németországba emigrált Erdődy László édesapja az 1960-as évektől engedélyt kapott egy-egy külföldi útra, az egyik ilyen alkalommal csempészte ki az aranygyapjas nyakdíszt, majd adta azt át Münchenben Habsburg Ottónak.
A nyakdísz kicsempészése két történet részeként maradt fenn, egyiket az események után közvetlenül Cziráky özvegye, míg a másikat az Erdődy család emlékezete őrizte meg. Elképzelhető, hogy az aranygyapjas nyakdíszt az özvegy, Andrássy Ilona, míg egy másik, a Cziráky család tulajdonában lévő és az uralkodó családhoz kötődő emléket Erdődy Ferenc juttathatott ki külföldre és adhatta azt át Habsburg Ottónak. A családi emlékezetben pedig ezek az események az idők során egy történetté álltak össze.
A nyugat-magyarországi kutatóút és az ott feltárt, megismert új információk ismét jó példával szolgálnak arra, hogy egy-egy eseményt fontos minél több szempontból, minél több forrás alapján vizsgálni és értelmezni.
Szűts István Gergely
Dékány Szilveszter
