A 250 évvel ezelőtt született Klemens von Metternich elképzelései nemcsak a történeti rekonstrukció tárgyaként, hanem máig mintául szolgáló politikai örökségként is értelmezhetők – húzta alá bevezetőjében Prőhle Gergely, Alapítványunk és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Rámutatott, hogy Kissinger számára a multipoláris nemzetközi rendszer megértésének történelmi alapját a napóleoni háborúk turbulens időszaka után létrejött európai koncert, az annak formálásához szükséges cselekvési mintákat pedig az azt levezénylő szereplők, mindenekelőtt is Metternich kancellár politikai géniusza adta. Bernd Posseltről, a rendezvény első előadójáról elmondta, hogy személyében nem csupán a metternichi életmű kiváló ismerőjét köszönthetjük – akinek gazdag szakmai és politikai tapasztalataira bátran támaszkodhatunk a konferencia során–, hanem egy, a kisebbségek sorsa iránt különösen érzékeny politikust is, aki sokat tett a határon túli magyarokért.
Bernd Posselt, Habsburg Ottó egykori munkatársa és volt európai parlamenti képviselő előadását azzal kezdte, hogy mindig örömmel jön Magyarországra, ahol az elmúlt évtizedek során többször járt a Páneurópai Unió égisze alatt, és amelyhez személyes családtörténete révén is kötődik. Az előadó ezt követően bemutatta, hogy az Osztrák Birodalom egykori külügyminiszterének és kancellárjának politikai szocializációját, gondolkodását, és későbbi munkásságát miként formálta családja kettős – Rajna-vidéki és bohémiai – identitása, a strasbourgi egyetemen eltöltött formatív időszak, valamint a francia forradalom során szerzett tapasztalatok sokasága. Az egykori európai parlamenti képviselő aláhúzta, hogy mindezek nagyban hozzájárultak Metternich azon felismeréséhez, hogy a jövő a liberális, alkotmányos államberendezkedés mentén látszik kibontakozni, ugyanakkor a szabadságjogok fejlődése könnyen nacionalizmushoz és az európai rend felbomlásához vezethet. Mindezen veszélyekkel szemben a föderalizmus koncepcióját a szilárd európai rend egyik fundamentumának, egyúttal a konfliktusmegoldás hatékony és rugalmas eszközének tekintette. Az előadó kiemelte, hogy a metternichi koncepció nem a tökéletességre, hanem a nagyhatalmi egyensúlyra törekedett, ugyanakkor annak tartósságát mutatja, hogy egy nagy katonai konfliktus után fenntartható és átfogó rendezést kínált, amely a francia forradalom és a napóleoni háborúk alapvető zavarai után évtizedekre biztosította a békét Európában. Már az előadás során kiemelte azt a későbbiekben még hangsúlyosabban kifejtett gondolatát, miszerint a politika egyetlen empirikus tapasztalata a történelem tanulmányozásából származik, a Metternich nevével fémjelzett rendszer pedig jól mutatja, hogy a béke csak akkor lehetséges, ha olyan rendet próbálunk teremteni, amelyben mindenki érdekelt.
A rendezvény másik előadását Fónagy Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Intézetének habilitált egyetemi docense tartotta, aki egyfajta párhuzamos életrajz formájában Andrássy Gyula politikai életművének legfontosabb mozzanatait és tanulságait tárgyalta. Kiemelte, hogy a 200 éve született magyar államférfi politikai és diplomáciai karrierje Magyarország miniszterelnökeként, majd pedig a Monarchia külügyminisztereként csúcsosodott ki. Korábbi diplomáciai tapasztalatai és európai kitekintése nemcsak a kiegyezés egyik fő megalkotójává, hanem később a Monarchia külpolitikájának is egyik formálójává tette. Miniszterelnöki pályafutása egybeesett Magyarország gazdasági és társadalmi modernizációjával, a jogállamiság alapjainak lerakásával, külügyminiszterként pedig részt vett a 19. század második felének egyik legjelentősebb európai diplomáciai eseményén, a balkáni kérdést rendező 1878-as berlini kongresszuson. Az előadó szerint Metternich és Andrássy politikai gondolkodásában közös, hogy mindketten képesek voltak a lokális identitás és a birodalmi gondolat összeegyeztetésére, valamint koherens európai vízióval rendelkeztek.
A konferencia folytatásában a Prőhle Gergely által moderált kerekasztal-beszélgetésen az előadók mellett Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztéspolitikai rektorhelyettese, Fiziker Róbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa és Magyarics Tamás történész, volt dublini nagykövet beszélt Metternich, Andrássy Gyula és Henry Kissinger politikai és diplomáciai tevékenységéről, hangsúlyozva, hogy politikai örökségük új perspektívákat kínálhat korunk eseményeinek megértéséhez és kezeléséhez.
Bernd Posselt és munkatársai a konferenciát megelőzően látogatást tettek a Habsburg Ottó Alapítvány épületében, ahol egy oral history interjú keretében életútjáról, névadónkhoz fűződő személyes kapcsolatáról, a páneurópai mozgalom elmúlt évtizedeiről, illetve európai parlamenti tapasztalatairól beszélt. Az interjú továbbá érdekes betekintést nyújt az elmúlt évtizedek európai politikai viszonyainak alakulásába, valamint hasznos adalékokkal szolgál Habsburg Ottó politikai profiljának teljesebb megértéséhez. Hans-Friedrich von Solemacher márciusi, valamint Knut Abraham júniusi látogatása után idén ez a harmadik alkalom, hogy trónörökösből lett európai politikus közeli munkatársa keresi fel Alapítványunkat.
Fotók: Szilágyi Dénes (NKE)
